A tünetegyüttes a pánikbetegség sajátságos formájára utal, ám az okokat illetően az orvostudomány részéről még nem született egységes és mindenki által elfogadott állásfoglalás. Leggyakrabban a vegetatív disztónia egy típusának tartják a szakemberek. (A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer együttműködésének zavara a vegetatív disztónia.) Az orvosi gyakorlatban ritkán használt diagnózis, helyette sokkal specifikusabb diagnózisok használatosak.
A szindróma névadója (Jacob Mendez Da Costa) az amerikai polgárháborúban részt vevő katonák között észlelte először a különösen nagy lelki-fizikai terhelés következtében kialakuló „szívpánikot”.
Katonadolog! – illeti a magyar szólás azt az egészségügyi szituációt, ami a látszólag súlyos tünetek ellenére magától és következmények nélkül meggyógyul. A honi szólás és a Da Costa által leírt szindróma között tagadhatatlan az összefüggés, ugyanis a katonáknál megfigyelt komoly szívbetegségre utaló tüneteknek valós kóros szervi alapja nincs.
A szindróma tünetei később szintúgy megfigyelhetők voltak a harctéri pánik, lövészárok-sokk, avagy a poszttraumás stressz tünetei között.
A Da Costa-szindróma manapság a „civil” életben is előforduló tünetegyüttes, amely – a pánikbetegséghez hasonlóan – huzamos ideig tartó érzelmi stressz, szellemi-fizikai terhelés, esetleges hormonszint-ingadozások következtében jöhet létre.
A Da Costa-szindróma lehetséges tünetei
A Da Costa-szindrómának a következő lehetséges tünetei vannak:
-
félelemérzet,
-
mellkasi fájdalom,
-
bal oldalon érzett „szívfájdalom”,
-
kapkodó légzés,
-
légszomj, nem tudja telelélegezni magát, majd egy nagy sóhajjal néha sikerül,
-
szapora pulzus,
-
erőteljes szívdobbanás-érzet (palpitáció),
-
erőtlenség,
-
verejtékezés,
-
remegés,
A szindróma jellemzője, hogy a fenti, szívbetegségre utaló tünetek mögött nem állnak kimutatható szervi – kardiológiai – problémák.
A Da Cosa-szindróma diagnosztizálása
A diagnózis elengedhetetlen része a valós kardiológiai problémák kizárása. Ennek érdekében, a páciens kikérdezését követően, EKG-vizsgálatot, szívultrahang-vizsgálatot, illetve laborvizsgálatot kérhet a kivizsgáló orvos.
A Da Cosa-szindróma kezelési lehetőségei
A szervi háttér kizárását követően általában nyugtatók, esetleg béta-blokkolók (a szív ingerületvezetési képességét befolyásoló gyógyszerek) alkalmazásával javítható a páciens állapota. A probléma kiújulását megelőzendő, szükséges lehet az életmódváltás, a lelki problémák megoldása, a stresszmentes életvitelre való törekvés. A kognitív pszichoterápia képes feltárni a háttérben lévő pszichés okokat. A jóga, a relaxáció képes megvalósítani a vegetatív működéseink feletti hatalmat: olyan funkciókat (légzés ritmusa, bélműködés, szívritmus stb.) is befolyásolhatunk ezáltal, amire az átlagember e nélkül nem képes. A rendszeres testmozgás az egyik leghatékonyabb terápiás módszer.
A Da Cosa-szindróma esetleges következményei
A hosszan fennálló tünetek valós szervi megbetegedés kialakulásához (szívproblémák, ritmuszavarok, magas vérnyomás), hosszan tartó depresszióhoz vezethetnek.
