Bár a króm a nehézfémek közé tartozik, melyek bevitele jellemzően káros vagy egyenesen mérgező; az esszenciális nyomelemek közé is tartozik és megfelelő mennyiségű bevitele elengedhetetlen. Nyomelemként csak minimális krómra van szüksége az emberi szervezetnek.
A króm fontos szerepet játszik a vércukorszint, a lipid- és fehérjeanyagcsere folyamatainak szabályozásában az inzulin hormon hatásának fokozásán keresztül. Emellett antioxidáns hatása is lehet.
A nyomelemekről bővebben itt olvashat.
A króm hatásai
A króm a legkülönbözőbb élettani folyamatokban játszik fontos szerepet – bár fontos megjegyezni, hogy sok tanulmány csupán állatkísérleteken alapszik és pontos hatása embereken még nem minden esetben nyert bizonyítást.
A króm az alábbi élettani folyamatokban játszik fontos szerepet:
- vércukorszint szabályozásában és a cukorbetegek inzulinszükségletének csökkentésében;
- fogyás és izomépítés folyamatában a zsíranyagcsere szabályozásán keresztül;
- vérnyomás szabályozásában;
- koleszterinszint csökkentésében (az LDL koleszterin csökkentésében és a HDL koleszterin növelésében);
- depresszió tüneteinek javításában;
- valamint antioxidáns hatásai vannak.
Krómszükséglet
A megfelelő krómszükségletet az ételekben található króm általában kielégítően fedezi egészséges ember kiegyensúlyozott táplálkozása esetén. A krómszükséglettel kapcsolatban nincs meggyőző bizonyíték, amely alapján a bevitelre vonatkozó ajánlások pontosan meghatározhatók lennének. Nem léteznek klinikailag meghatározott krómhiányos állapotok.
A króm többféle formában kapható, többek között az alábbiakban:
- króm-nikotinát,
- króm-hisztidinát,
- króm-pikolinát,
- króm-klorid.
Az ajánlott napi krómbevitel az alábbiak szerint alakul a különböző korosztályokban:
- kisbabák 6 hónapos korig: 0,2 mcg/nap;
- gyermekek 7-12 hónapos korig: 5,5 mcg/nap;
- 1-3 év közötti gyermekek: 11 mcg/nap;
- 4-8 év közötti gyermekek: 15 mcg/nap;
- 9-13 év közötti gyermekek: 25 mcg / nap (fiúk), 21 mcg/nap (lányok);
- 18 év alatti gyermekek: 35 mcg/nap (fiúk), 24 mcg/nap (lányok);
- 50 éves korig: 35 mcg/nap (férfiak), 25 mcg/nap (nők);
- 50 éves kor felett: 30 mcg/nap (férfiak), 20 mcg/nap (nők);
- várandós és szoptató anyák: 30 mcg/nap.
A megfelelő krómbevitel biztosítása
A szervezet számára szükséges krómmennyiséget magas krómtartalmú ételek fogyasztásával biztosíthatjuk.
Magas krómtartalmú élelmiszerek többek között az alábbiak:
- sörélesztő (különösen a krómban gazdag talajban termesztett élesztő),
- sovány húsok,
- sajtok,
- teljes kiőrlésű kenyér és gabonafélék, zabpehely,
- melasz,
- fűszerek,
- sertésvese és más belsőségek,
- gomba,
- aszalt szilva,
- diófélék,
- spárga.
Kevés krómot tartalmaznak a zöldségek, gyümölcsök, illetve a finomított és feldolgozott élelmiszerek többsége.
Az egészséges táplálkozásról bővebben itt olvashat.
A krómhiány tünetei
A króm hiányállapotára utaló tüneteket még nem határozták meg pontosan. A krómhiány – mint betegség létezése – egyelőre nem nyert teljes bizonyítékot.
Várandósság és a króm
Várandósság esetén kiemelten fontos odafigyelni a megfelelő krómbevitelre, hogy a kismama elegendő krómhoz jusson.
A várandós nők krómbevitelét az alábbi értékekhez kell igazítani:
- 18 év alatti várandós nők: 29 mcg/nap;
- 18 év alatti szoptatós nők: 44 mcg/nap;
- 19 év feletti várandós nők: 30 mcg/nap;
- 19 év feletti szoptatós nők: 30 mcg/nap.
Amennyiben kiegyensúlyozott diétát folytat a kismama, a króm pótlására jellemzően nincs szükség, elegendő mennyiséget tartalmaz a megfelelő étrend! A krómhiány várandós nőknél és magzataiknál meglehetősen ritka.
A krómtúladagolás veszélyei
A króm potenciális mellékhatásai és több típusú gyógyszerrel való kölcsönhatása miatt étrendkiegészítőként való fogyasztása kizárólag orvosi kontroll mellett javasolt! Gyermeknek ne adjon krómtartalmú étrendkiegészítőt!
A króm az alábbi gyógyszerekkel léphet kölcsönhatásba:
Antacidok (gyomorsavcsökkentők). Bizonyos antacidok kalciumot tartalmaznak, melyek csökkentik a króm felszívódását. Az antacid és a króm kiegészítő fogyasztása között minimum két óra teljen el az interakció kivédése érdekében.
Diabétesz elleni gyógyszerek (pl. metformin, inzulin). A króm önmagában is hatással van a vércukorszintre, ezért jól beállított vércukorszabályozó gyógyszeres kezelés mellett megnöveli a hipoglikémia (alacsony vércukorszint) kockázatát.
Nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok). Az NSAID-ok növelhetik a szervezet krómszintjét. Ilyen gyógyszerek pl. az ibuprofen, aszpirin, naproxen stb.
A gyulladás csökkentésére alkalmazott kortikoszteroidok csökkenthetik a szervezet krómszintjét.
Pajzsmirigyre ható gyógyszerek (levotiroxin). Króm táplálékkiegészítő szedése befolyásolhatja a felszívódó levotiroxin mennyiségét.
A krómtúladagolás tünetei
Bár a króm nagyon fontos nyomelem és megfelelő mennyisége szükséges a szervezet egészséges működéséhez, a túlzott bevitele káros lehet. A vese- vagy májproblémákkal élők számára nagyobb a krómtúladagolás esélye.
A krómtúladagolás tünetei az alábbiak:
- fogyás,
- anémia (vérszegénység),
- trombocitopénia (alacsony vérlemezkeszám),
- máj- és veseműködés zavara,
- bőrviszketés,
- alacsony vércukorszint.
