A társas kapcsolatok hatása régóta ismert protektív tényező a szív- és érrendszeri megbetegedések és bizonyos mentális zavarok megelőzésében. A társas támogatás az egyén számára fontos személyektől jövő társas források valós vagy észlelt meglétét jelenti, ami pozitív hatást gyakorol az egyén egészségi állapotára. Szociális izoláció és magány esetén a társas kapcsolatok támogató, védő hatása hiányzik, így az egyénnél nagyobb eséllyel jelenhetnek meg különféle megbetegedések.
A szociális izoláció (társas elszigeteltség) a társas kapcsolatok, érintkezések hiányát, illetve a társas kapcsolatoktól érkező támogatás hiányát jelenti; és fokozott egészségügyi kockázatot jelent abban az esetben is, ha az egyén nem éli a meg a társas támogatás hiányát.
A társas támogatás pozitív hatása az egyénre különféle formákban jelenthet meg:
- kognitív (információnyújtás),
- érzelmi (meghallgatás, támogatás),
- viselkedéses (egészséges életmód folytatása),
- biológiai (személyes jelenlét esetén stresszválasz csökkentése).
A magány az egyedüllét, a másoktól való eltávolodás, a társaktól való elszakadás érzete, állapota. Az egyén úgy érzi, nincsenek közeli és mély társas kapcsolatai, nem tartozik senkihez. A magány az egyén vágyott és valós kapcsolódásai közötti különbséget tükrözi. Fontos kiemelni tehát, hogy a sok baráttal rendelkező emberek is érezhetik magukat magányosnak.
A társas elszigeteltség és a magány széles körben elterjedt probléma világszerte, és súlyos népegészségügyi problémát jelent. Az egészségre gyakorolt negatív hatása a dohányzás, az elhízás és a mozgásszegény életmód hatásaihoz hasonlóan nagy jelentőséggel bír. Tanulmányok kimutatták, hogy kiterjedt társas kapcsolatrendszer hiányában kétszer nagyobb lehet a szív- és érrendszeri megbetegedések és a szövődményükként kialakult halálozás kockázata.
A STADA Health Report 2024 eredményei alapján a magyarok 56 százaléka érzi magát magányosnak; így a magyar a hetedik legmagányosabb európai nemzet. A szociális izoláció és a magány bármely életkorban jelentős problémát okozhat. A magány nemcsak az időseket érinti; Magyarországon a 18 és 24 év közöttiek közül tízből heten érzik magukat magányosnak.
A szociális izolációról és a magányról serdülőkorban itt olvashat bővebben.
A szociális izolációról és a magányról időskorban itt olvashat bővebben.
A szociális izoláció és a magány jelei
Szociális izolációra utalhatnak az alábbi jelek.
Általános érdeklődéshiány, szociális visszahúzódás. A szociális eseményektől való visszavonulás a szociális izoláció tünete lehet. Figyeljen oda barátaira, akik elzárkóznak a társasági eseményektől, különösen, ha korábban élvezték azokat, és extrovertáltak voltak.
Rossz személyes higiénia és étkezési szokások. A személyes higiéné elhanyagolása, a megjelenés és a jóllét ignorálása, az étvágytalanság is a szociális elszigeteltség jele lehet.
Gyűjtögetés, rendetlenség. A lakókörnyezet rendetlensége szintén a szociális izoláció jele lehet. Az érintett nem számít arra, hogy vendégei jönnek, így takarítani, rendet rakni sincsen már kedve.
Zavart gondolkodás, téveszmék (delúziók), hallucinációk. A szociális interakciók hiánya kedvezőtlen hatással van az egyén mentális jóllétére is. Az egyedüllét és a magány időnként zavart gondolkodáshoz vezethet, egyesek hallucinációkat és delúziókat élhetnek meg elszigeteltségükben.
Hirtelen hangulatingadozások. A düh, a félelem és az örömérzet hirtelen váltakozásai a szociális izoláció jelei lehetnek. Ezek a vegyes érzelmek a szociális interakciók révén korábban megnyilvánultak, azok hiányában viszont nem jutnak megfelelően kifejeződésre.
Depresszió. A mentális zavarok társas elszigetelődéshez vezethetnek, azonban ez fordítva is kialakulhat: a szociális izoláció is depresszióhoz vezethet, ami ugyancsak azt bizonyítja, hogy az elszigeteltség súlyosan károsítja a mentális jóllétet.
Tudatmódosítószerek alkalmazása. Az elszigeteltség keltette lehangoltság, kellemetlen közérzet tompítására sokan az alkohol és egyéb tudatmódosító szerek felé fordulhatnak.
A szociális izoláció és a magány kockázati tényezői
A szociális izoláció kialakulását az alábbi rizikótényezők fokozhatják.
Egyéni kockázati tényezők:
- mentális vagy testi krízishelyzet megélése:
- krónikus megbetegedés,
- pszichiátriai betegség vagy depresszió,
- hosszan tartó mozgáskorlátozottság;
- kirekesztettség, diszkrimináltság érzése;
- korlátozott vagy teljesen hiányzó infrastruktúra:
- vidéki, elszigetelt lakóhely,
- limitált közlekedési lehetőségek,
- nyelvi korlátok;
- erőszak, zaklatás;
- válás, munkanélküliség vagy szeretett személy elvesztése.
Csoportos kockázati tényezők:
- alacsony jövedelem,
- fiatal felnőttek,
- idősek,
- egyedül élők,
- bevándorlók,
- LMBTQ egyének.
A szociális izoláció és a magány egészségügyi hatásai
A szociális izoláció és a magány növelheti a különféle testi és mentális megbetegedések kialakulásának kockázatát:
- szív- és érrendszeri megbetegedések (pl. szívinfarktus, stroke),
- 2-es típusú cukorbetegség,
- depresszió és szorongás,
- öngyilkosság,
- kognitív hanyatlás, demencia, Alzheimer-kór,
- korai halálozás.
A szociális izoláció és a magány megelőzése
Fontos, hogy gondoskodjon magáról! A stressz megelőzése, illetve a mentális és testi egészség megőrzése érdekében sportoljon rendszeresen, étkezzen egészségesen, ügyeljen a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra, és végezzen olyan tevékenységeket, amelyeket élvez!
Maradjon aktív és őrizze meg emberi kapcsolatait! A kreatív, társas tevékenységekben résztvevők jellemzően hosszabb ideig élnek. Az önkéntes munka segíthet célt és értelmet lelni a mindennapokban, az egyén kevésbé érzi magát magányosnak, ami elősegítheti a testi és lelki jóllétet. A segítő tevékenységek javítják a hangulatot, az általános jóllétet, és kedvező hatással vannak a kognitív funkciókra is.
Néhány tipp a megfelelő tevékenység megtalálásához.
Válasszon olyan elfoglaltságot, amely örömmel tölti el, kezdjen újra egy rég elfeledett hobbit, tanuljon valami újat! Ilyen módon jó eséllyel találkozni fog hasonló érdeklődési körű emberekkel.
Szorítson időt napi szinten arra, hogy beszéljen családjával, barátaival, akár személyesen, akár telefonon. Ossza meg velük, hogyan érzi magát, milyen volt a napja, mik a tervei, mik aggasztják. Szervezzenek közösen programokat, hogy minőségi időt tölthessenek egymással!
Használja ki a technológia új eszközeit, a videóhívást, hogy online is kapcsolatban lehessen szeretteivel!
Ha gondja van a digitális technológiával, jelentkezzen a helyi könyvtárban vagy közösségi központokban szervezett órákra, ahol elsajátíthatja a szociális média alapvető használatának ismereteit!
Fontolja meg, hogy örökbe fogad egy háziállatot! Amennyiben lehetősége van rá, érdemes elgondolkodni a háziállat-tartáson, hiszen az állatok megnyugtató jelenléte segíthet csökkenteni a vérnyomást és a stresszt.
Sportoljon rendszeresen! Csatlakozzon a helyi gyalogló klubba, járjon el edzeni barátaival! A felnőttek számára hetente legalább 2,5 óra közepes intenzitású edzés javasolt.
Ismerkedjen meg szomszédjaival!
Csatlakozzon a helyi közösségek által szervezett szociális programokhoz (idősklubok, könyvtárak által szervezett tevékenységek).
Csatlakozzon valamilyen jó ügyért szervezett csoporthoz!
Ajánlott tartalom:
