egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A hegyi betegséget (más néven magaslati betegség) a magaslati levegő alacsony oxigénszintje okozza, melyhez a szervezet már nem tud megfelelően alkalmazkodni. A tünetek általában a tengerszint felett 2500 méterrel kezdenek jelentkezni, a magasság emelkedésével párhuzamosan pedig súlyosbodnak a tünetek. Tüdő-, szív- és keringési betegség fennállása esetén nagyobb a hegyi betegség kialakulásának kockázata. Amennyiben az érintett személy nem kap megfelelő segítséget, a hegyi betegség akár halálos kimenetelű is lehet.

 

A hegyi betegség kialakulása

A hegyi betegség azoknál fordulhat elő, akik a tengerszint feletti 2500 méternél magasabbra mennek, így például többnyire hegymászók, síelők vagy hőlégballonosok körében. 2500 méteres magasságtól olyan mértékűre csökken a levegő oxigéntartalma, hogy oxigénhiányos állapot alakul ki a szervezetben (hypobarikus hypoxia). Ezt a szervezet szaporább légvétellel, gyorsabb szívműködéssel, és az erek kitágulásával igyekszik ellensúlyozni. Ha az illető még magasabbra megy, tovább romlik az oxigénhiány és súlyosabb tünetek is jelentkezhetnek, mint például tüdő- vagy agyi ödéma.

 

Az oxigénhiányos állapotra egyénenként különbözőképpen reagálunk. A kor, a nem és az érintett erőléti állapota nem befolyásolja a betegség kialakulásának valószínűségét. A hegyi betegség mindazonáltal komoly veszélyt jelenthet azokra nézve, akik tüdő- vagy szívbetegségben szenvednek – az ő számukra kockázatos magaslati területekre menni.

 

A hegyi betegség előfordulását és a tünetek súlyosságát az alábbiak befolyásolják:

 

  • tengerszint feletti magasság,
  • emelkedés mértéke,
  • emelkedés gyorsasága,
  • hőmérséklet,
  • időjárás (pl. vihar),
  • meglévő szív- vagy tüdőbetegség.

 

A hegyi betegség tünetei

Az orvostudomány három magaslati régiót különböztet meg:

 

  • nagy magasság: 1500–3500 méter között;
  • nagyon nagy magasság: 3500–5500 méter között;
  • extrém magasság: 5500 méter felett.

 

Mindhárom magaslati régióban való tartózkodás eredményezheti a hegyi betegség tüneteit, de különböző mértékben.

 

Az emberek körülbelül negyedénél 2500 méteres magasságtól jelennek meg a hegyi betegség tünetei, amelyek többnyire enyhék és mindez kicsit a másnaposság érzéséhez hasonlít:

 

 

Nagyobb magasságban erőteljesebb tünetek jelentkezhetnek:

 

  • aluszékonyág;
  • légszomj;
  • ítélőképesség elvesztése is akár;
  • az erek kitágulása következtében keringési zavar jelentkezhet;
  • kialakulhat a magassági tüdőödéma is;
  • Fokozódik az agynyomás, ami agyi ödémát okozhat. Ilyenkor zavartság, ingerlékenység, kiszámíthatatlan viselkedés, súlyos esetben viszont eszméletvesztés vagy kóma is felléphet, ami halálos kimenetelű is lehet.

 

A 8000 méter körüli magasságot a hegymászók halálzónának nevezik. Ehhez az emberi szervezet nem képes már alkalmazkodni: a test gyorsabban éli fel oxigéntartalékait, mint ahogyan azt a levegőből pótolni tudja. Kiegészítő oxigénforrás nélküli nem lehet huzamosabb ideig ilyen magasságban tartózkodni, mert hamar eszméletvesztés, végül pedig halál alakul ki.

 

Magaslatra emelkedés során kialakuló betegségek:

 

  • akut hegyibetegség,
  • magaslati tüdőödéma,
  • magaslati agyödéma.

 

Akut hegyi betegség

A leggyakoribb magasság miatt kialakuló betegség, ami már 2000 méter körüli magasságnál is jelentkezhet.

 

Általános tünetei:

 

 

3000 méter felett megjelenhetnek a koordinációs zavarok, hányinger, hányás.

 

A tünetek kezelésére ritkán van szükség, pihenést követően többnyire maguktól megszűnnek pár nap alatt. Ha súlyosbodnak, akkor a betegnek alacsonyabb tengerszint feletti magasságra kell ereszkednie.

 

Magaslati tüdőödéma

Ritkább betegség, de kimenetele súlyosabb lehet. Általában 2-3 nap alatt fejlődik ki. Az oxigénhiány hatására a tüdő erei összeszűkülnek, illetve fokozódik az áteresztőképességük is.

 

A jellemző tünetek:

 

  • nehézlégzés,
  • száraz köhögés (véres köpet kísérheti),
  • felgyorsuló szívritmus,
  • láz,
  • esetleg a száj elkékülése.

 

A láz miatt kezdetben nehéz megkülönböztetni a tüdőödémát a légúti fertőzéstől.

 

Magaslati agyödéma

A tüdőödémánál is ritkábban előforduló megbetegedés. Mozgáskoordinációs zavar, mozgásnehezítettség, tudatzavar, hallucinációk jellemzik, végül kóma is felléphet.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a tüdőt vagy az agyat érintő hegyibetegség tünetei megjelennek, azonnali ellátásra van szükség, mert ha az állapotot nem kezelik, pár órán belül beállhat a halál.

 

A hegyibetegség kezelése

A hegyibetegség enyhébb tüneteit enyhítheti pihenés, bőséges folyadékbevitel, illetve hányinger ellenes gyógyszerek vagy fájdalomcsillapítók szedése (fejfájás ellen).

 

Kerülni kell azonban az alkoholfogyasztást, nyugtató- és altatószerek szedését, mert ezek akadályozhatják a szervezet alkalmazkodását a nagy magassághoz.

 

Súlyosabb tüneteknél – orvosi javaslatra – a tüdő- és agyvizenyő megelőzésére vizelethajtó, az agynyomás csökkentésére pedig szteroid használható.

 

A magaslati tüdő- és agyödéma halálos kimenetelű lehet, ha nem kezdik el időben a kezelését. A betegség eredményesen kezelhető 100% oxigén belélegeztetésével, és a beteg mielőbbi, akár menőhelikopterrel történő lejjebb szállításával (aminek legalább 500-1000 méternek kell lennie).

 

A hegyi betegség megelőzése

Ha 2500 métert meghaladó magasságra szeretne menni, beszélje meg orvosával milyen gyógyszerek segíthetik az akklimatizációt, amire különösen akkor van szükség, ha korábban volt már az illetőnek hegyi betegsége. Fontos, hogy amennyiben még nem volt hegyi betegsége magaslati környezetben, az még nem jelenti azt, hogy a betegség nem is alakulhat ki a továbbiakban.

 

Az alábbi szabályok betartásával lehet csökkenteni a hegyi betegség kialakulását:

 

  • Ne repüljön közvetlenül magasan fekvő területekre repülőgéppel.
  • Fokozatos akklimatizáció: az első éjszaka 2500 méter alatt legyen.
  • Fokozatos emelkedés: 3000 méter felett ne haladja meg a napi 5-600 métert.
  • Az éjszakai pihenés a napközben elért legnagyobb magasság alatt legyen.
  • Megerőltető testmozgás kerülése, megfelelő pihenési idő beiktatása a szervezet alkalmazkodásának elősegítésére.
  • A szervezetre káros hatások kerülése: magas szénhidrát tartalmú ételek, alkohol, nyugtatók, altatók.

 

KULCSSZAVAK
magaslati betegség  |   oxigénhiány  |   légszomj  |   szédülés  |   agyödéma  |   tüdőödéma  |   magaslati oxigénhiány  |   hypobarikus hypoxia  |   nehézlégzés  |   hallucináció  |   kóma
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít