Az MMR védőoltás a mumpsz (járványos fültőmirigy gyulladás), a morbilli (kanyaró) és a rubeola (rózsahimlő) betegségek ellen védő gyermekkori kötelező oltás, melyet 15 hónapos korban, majd 11 évesen kapnak a gyermekek.
Az oltóanyag gyengített vírusokat tartalmaz. Az első oltást követően kb. 90%-os védettség alakul ki 14 nap alatt, azonban a tartós védettséghez az emlékeztető oltás is szükséges.
Azokon a helyeken, ahol az MMR védőoltás kötelező, a mumpsz, a kanyaró és rózsahimlő előfordulása csekély; viszont ha az átoltottság 95% alá esik a lakosság körében, akkor járványok alakulhatnak ki, mint például Romániában vagy Ukrajnában.
Egyes munkakörökben felnőttkorban MMR emlékeztető oltást adhatnak. Ehhez vagy a munkáltató biztosítja a vakcinát és a foglalkozás-egészségügyi orvos elvégzi az oltást, vagy a háziorvos vényre felírja a vakcinát, majd be is adja a térítés ellenében megvásárolható oltóanyagot.
Járványos területre utazók is kérhetik a kanyaró elleni vakcinát.
Felnőttek utazás előtti önkéntes oltására a kockázat felmérését követően az NNGYK Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontjában és a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy más intézmények által működtetett nemzetközi oltóközpontokban, térítés ellenében is sor kerülhet.
Mióta érhető el az oltás?
A kanyaró elleni védőoltást 1969-ben vezették be a 9 hónapos gyermekek körében, majd 1974-78-ig különféle változtatások történtek a védőoltás rendszerében (pl. 14 hónapos korban kapták a gyermekek).
1989-ben vezették be a rubeola elleni védőoltást, valamint ekkor rendelték el a kanyaró elleni védőoltás újraoltását is a 11 évesek körében.
A morbilli-rubeola bivalens védőoltásokat 1990-ben, a trivalens morbilli-mumpsz-rubeola (MMR) védőoltást 1991-ben kezdték el használni.
1992 óta az MMR védőoltást 15 hónapos korban adják először, az MMR emlékeztető oltást (ami eddig csak a morbillire vonatkozott) pedig 1999 óta alkalmazzák a tartós védettség kialakítása érdekében.
Oltási reakciók
A gyógyszerek esetében használt „mellékhatás” helyett a védőoltások esetén a szakemberek az „oltást követő nemkívánatos esemény” (OKNE) szakkifejezést alkalmazzák, vagy oltási reakcióról beszélünk. A védőoltások alkalmazásának is vannak kockázatai – ahogy egy kirándulásnak is –, és lehetnek kellemetlen következményeik, mint amilyen a kirándulást követő izomláz. Mégsem beszélünk le senkit az izomláz miatt a testmozgásról, ahogy természetesen a védőoltásokról sem. A védőoltás is egyfajta „edzés”, az immunrendszer edzése. Az oltás után jelentkező átmeneti panaszok a szervezet természetes immunválaszának jelei.
Az oltást követő 7-14 nap elteltével az alábbi tünetek jelentkezhetnek:
- láz,
- kiütés,
- nyálmirigyduzzanat.
A tünetek 1-2 napig tarthatnak.
Az MMR oltás elhalasztása ajánlott lázas betegség, illetve várandósság esetén.
Immunológiai károsodás (veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapotok), alacsony trombocitaszám (ITP) esetén egyéni mérlegelés alapján szükséges dönteni az oltásról oltási tanácsadó segítségével.
A védőoltás hatásosságát az immunglobulin-pótlás, illetve a vérkészítmények csökkentik.
A bélgyulladás és az autizmus – a tévhittel ellentétben – nem állnak kapcsolatban az MMR oltással.
Fontos tudnivalók várandósság esetén
A rózsahimlő különösen veszélyes lehet a kismamák esetében, mivel a vírus át tud jutni a méhlepényen és súlyos fejlődési rendellenességeket okozhat a magzatnál, ezért várandósság előtt érdemes ellenőrizni az immunitás mértékét.
Az anyai védettség az első néhány hónapban védelmet nyújt a csecsemőknek, ennek ellenére az oltás beadása előtt nem javasolt kanyarójárvány-veszélyes helyre utazni a gyermekkel.
