A kanyaró (morbilli) egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely általában enyhe lefolyású, de komoly szövődményekkel is járhat. Hazánkban a kötelező oltási program miatt rendkívül ritka, de a fejlődő országokban ma is okoz járványokat.
A kanyaró általában gyermekbetegség, de a nem védett felnőttek is elkaphatják. Felnőtteknél gyakoribb a súlyos lefolyású betegség. A kanyarót okozó morbilli vírus csak emberről emberre terjed, így a betegség, illetve a járványok kialakulása védőoltással hatékonyan megelőzhető.
A kanyaró főbb tünetei
A kanyaró általában gyermekbetegség, tünetei 10-12 napos tünetmentes lappangási időszak után jelentkeznek és nagyjából 14 napig tartanak.
Az első 3-4 napban jellemző tünetek:
- láz, rossz közérzet,
- náthaszerű tünetek (orrfolyás, torokfájás, száraz köhögés),
- kötőhártyagyulladás,
- fejfájás, nyakfájás.
A fertőzés utáni 3-4. napon jelennek meg a szájüregben – általában az elülső őrlőfogak mentén – a betegségre utaló úgynevezett Koplik-foltok (pontszerű fehéres-sárga foltok), melyeket cseresznyepiros gyulladt udvar vesz körbe.
A következő fázisban a láz ismét felszökik és a kanyaróra jellemző kiütések jelentkeznek testszerte. Ezek borsónyi nagyságú vörös foltok, amelyek nyomásra elhalványulnak, akár össze is folyhatnak. A kiütések a fül mögött indulnak, innen terjednek át az arcra, törzsre, végül a végtagokra.
Fontos! A beteg a bőrkiütések megjelenése előtt 3-5 nappal már megfertőzhet másokat és egészen a kiütések elmúlása utáni 4. napig fertőzőképes.
A betegség végén a kiütések először az arcról tűnnek el, végül az alsó végtagokról, csökken a láz és az étvágy, jobb közérzet is visszatér.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a kanyaróra jellemző tüneteket észleli, telefonon értesítse házi- vagy gyermekorvosát.
A beteg lehetőleg ne menjen emberek környezetébe, mivel a kanyaró rendkívül fertőző betegség.
A kanyaró kiváltó okai
A kanyarót az erősen fertőzőképes morbilli vírus okozza, amely cseppfertőzéssel (köhögés, tüsszentés) terjed. Ez a vírus pár órán át a használati tárgyakon, élettelen felületeken is életképes marad, így meg lehet fertőződni ezeken keresztül is, ha a fertőzött felület érintése után az egyén megérinti az orrát, a száját, a szemét.
Az esetek többségében a betegség nem súlyos lefolyású, de ritka, szövődményes esetben halálos is lehet. A betegségen való átesés vagy a védőoltással történő immunizálás életre szóló védelmet nyújt.
A kanyarófertőzés rizikófaktorai közé tartozik:
- ha valaki nincs beoltva,
- olyan országba utazik, ahol alacsony az átoltottság,
- A-vitamin hiány esetén.
A vírusfertőzésekről általánosságban külön cikkben olvashat.
A kanyaró lehetséges szövődményei
A morbilli-fertőzésnek többféle veszélyes szövődménye is lehet, ezért is érdemes felvenni a védőoltást.
Lehetséges szövődmények:
- középfülgyulladás,
- hörgőgyulladás, gégegyulladás vagy krupp,
- tüdőgyulladás (pneumonia),
- bélszövődmények,
- agyhártyagyulladás,
- agyvelőgyulladás, ami akár hónapokkal később is kialakulhat.
A kanyaró okozta agyvelőgyulladás következtében életre szóló halláskárosodás és értelmi fogyatékosság maradhat vissza.
Várandósság esetén megnő a koraszülés, az alacsony születési súly és az anyai halálozás kockázata.
A kanyaró diagnosztizálása
A kanyarót általában a klinikai kép, a Koplik-foltok vagy a jellegzetes kiütések alapján diagnosztizálják.
Laboratóriumi eszközökkel (vérvizsgálattal vagy torokváladék minta vételével) igazolható a vírus jelenléte a szervezetben.
A kanyaró kezelése
A morbilli-fertőzéssel szemben specifikus kezelés nem létezik, a terápia a tünetek enyhítéséből áll. A kanyaró kezelésében a láz-és köhögéscsillapítás az elsődleges. Bakteriális felülfertőződés esetén antibiotikum kezelés válhat szükségessé.
Ha a beteg környezetében veszélyeztetett emberek (például még be nem oltott csecsemők) élnek, megkaphatják a védőoltást, mely így segít a betegség megelőzésében vagy a tünetek mérséklésében. Lehetőség van passzív immunizálásra is, ilyenkor immunglobulint (ellenanyagot) adnak a fertőzésnek való kitettség (expozíció) után. Fontos, hogy az utóbbi esetben nem alakul ki életre szóló védettség.
Ha kanyarós beteg van a háztartásban, törekedni kell a beteg minél teljesebb elkülönítésére az egészséges személyektől. Mivel a vírus nagyon fertőzőképes, igyekezni kell a higiéniai szabályok betartásával a cseppfertőzést elkerülni, gondoskodni szükséges a beteg nyugalmáról, pihenéséről és a bőséges folyadékpótlásról.
A kanyaró megelőzése
A kanyaró megelőzésének legjobb módja a védőoltás (MMR vakcina), mely Magyarországon 1969 óta szerepel a kötelező oltások között. Az első vakcinát 15 hónapos korban kapják meg a gyermekek (a védettség 14 nap alatt alakul ki). A második oltást 11 éves korban adják. A teljes védettséghez mindkét oltás beadása szükséges.
Az anyai védettség az első néhány hónapban védelmet nyújt a csecsemőknek, de az oltás beadása előtt így sem javasolt kanyarójárvány-veszélyes helyre utazni a gyermekkel.
A vakcina élő, legyengített vírust tartalmaz, ezért várandósok, károsodott immunrendszerű személyek számára nem adható be. Az oltás által nyújtott védettség idővel fokozatosan gyengül, de a súlyos lefolyás ellen védelmet ad. Egyes munkakörökben felnőttkorban emlékeztető oltást adhatnak.
Ehhez vagy a munkáltató biztosítja a vakcinát és a foglalkozás-egészségügyi orvos elvégzi az oltást, vagy a háziorvos vényre felírja a vakcinát, majd be is adja a térítés ellenében megvásárolható oltóanyagot.
Járványos területre utazók is kérhetik a kanyaró elleni vakcinát.
Felnőttek utazás előtti önkéntes oltására a kockázat felmérését követően az NNGYK Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontjában és a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy más intézmények által működtetett nemzetközi oltóközpontokban, térítés ellenében is sor kerülhet.
Nem javasolt járványos területre utazni a következő személyeknek:
- az 1969 előtt született, kanyarón át nem esett immunhiányos állapotú személyeknek (daganatos betegség miatt kezeltek, transzplantáltak, biológia terápiás kezelés alatt álló személyek, amennyiben védettségük nem tisztázott);
- várandósok számára, akik nem rendelkeznek két védőoltással;
- 15 hónaposnál fiatalabbak, akiknél már nincs idő a védőoltás beadására (legalább 1 hónap az utazás előtt).
