A gégegyulladás többnyire a felső légutak fertőzése következtében kialakuló betegség, amely a gégét borító nyálkahártya, a gégét alkotó porcok, izmok és szalagok gyulladásos megbetegedése. A fertőzés átterjedhet a gége mellett található hangszalagokra is, amelyek a fertőzés következtében váladékozni kezdenek. Ez a folyamat okozza a rekedtséget és a hang ideiglenes elváltozását.
A gégegyulladás főbb tünetei
A gégegyulladás legjellemzőbb tünetei:
- Rekedtség, a hang szokatlan elváltozása, de előfordulhat, hogy az érintett személy egyáltalán nem képes hangot kiadni.
- A beteg kaparást vagy furcsa, csiklandozó érzést érezhet a torkában, ezért gyakran köszörüli a torkát.
- Súlyosabb esetben a gégegyulladást torokfájás, láz, nyelési nehezítettség és a légzést megnehezítő gégeduzzanat (gégeödéma) is kísérheti.
- Megdagadhatnak és érzékennyé válhatnak a nyaki nyirokcsomók is.
Mikor forduljon orvoshoz?
Felnőtteknek akkor javasolt orvoshoz fordulni, ha a rekedtség két hétnél tovább tart. Amennyiben a tünetek valamilyen felső légúti fertőzéshez társulnak, elegendő a háziorvost felkeresni. Ha azonban a rekedtség fokozódik vagy nehézlégzés lép fel, fül-orr-gégész szakorvoshoz javasolt fordulni.
Gyermekek esetében egy hét után nem múló tünetek – rekedtség, légzési vagy nyelési nehézség –, illetve a fent említett súlyos tünetek megléte esetén javasolt az orvosi vizsgálat. Amennyiben gyermekének súlyos légzési nehézsége van, illetve belégzéskor sípoló hangot ad (stridor) azonnal forduljon az orvosi ügyelethez, ugyanis ezek a krupp jelei lehetnek.
A gégegyulladás kiváltó okai
A gégegyulladás kialakulásához számos ok vezethet:
- a felső légutak vírusos vagy bakteriális fertőzése,
- allergia,
- hörghurut,
- tüdőgyulladás,
- refluxbetegség (savas visszaáramlás),
- daganat,
- dohányzás,
- belélegzett izgató vagy káros anyagok, por,
- idegentest.
Bizonyos foglalkozások művelői – például tanár, énekes, színész – a hangszalagok túlerőltetése miatt kaphatnak gégegyulladást.
Külön említést érdemel a kisgyermekek fertőzés következtében kialakuló gégegyulladása, a krupp. Leggyakrabban az őszi-téli hónapokban jelentkezik, a panaszok általában a hajnali órákban, hirtelen alakulnak ki. Felső légúti fertőzést követően ugató köhögés jellemző, légvételkor jelentkező éles, sípoló légzési hanggal járhat. Általában enyhe megbetegedésként zajlik, de ritkán súlyos, életet veszélyeztető állapot kialakulásához vezethet.
A gégegyulladás lehetséges szövődményei
A gégegyulladás általában egy hét leforgása alatt magától elmúlik, illetve szakszerű orvosi kezelésre jól gyógyul. Előfordulhat azonban, hogy a fertőzéses eredetű gégegyulladás a légutak egyéb részére is tovább terjed, így kialakulhat:
- a gégefedő heveny gyulladása (epiglottitis),
- tüdőgyulladás,
- légcső- és hörgőgyulladás (tracheobronchitis).
A gégegyulladás diagnosztizálása
A diagnózis felállítása a klinikai tünetek alapján történik. A fizikális vizsgálat során az orvos egy hajlított végű tükör segítségével megszemléli a gégét, amely a gégegyulladás következtében duzzadt lehet, és amelyen enyhe vagy kifejezett vörös elszíneződés jelenhet meg. Az orvos ezután steril pálca segítségével mintát vehet a torokváladékból, amelyet gyorsteszttel megvizsgál vagy laboratóriumi vizsgálatra (tenyésztésre) küld. Erre azért van szükség, mert ennek eredménye – a kórokozó azonosítása, a baktérium illetve vírus okozta fertőzés elkülönítése – alapján tudja eldönteni, hogy milyen gyógyszer lesz hatásos a fertőzés ellen. Vérvételre (laborvizsgálatra), illetve képalkotó vizsgálatra (mellkasröntgen) akkor van csak szükség, ha szövődmény gyanúja merül fel.
A gégegyulladás kezelése
A gégegyulladás által kiváltott panaszok enyhe fájdalom- és/vagy lázcsillapítóval csökkenthetők.
A nem gyógyszeres kezelés alapja a beszédtilalom, a nyak borogatása és a gégediéta, ami során a betegnek kerülnie kell a túl hideg, forró vagy erősen fűszerezett ételek, valamint szénsavas italok fogyasztását.
Baktériumfertőzés esetén az orvos antibiotikumot ír fel, amelyet az előírt adagban és ideig kell szedni. Nem szabad abbahagyni az antibiotikum szedését az orvos által elrendelt idő előtt, mert ez esetben a kórokozó ellenállóvá (rezisztenssé) válhat a szedett gyógyszer hatóanyagával szemben, és újra elszaporodhat a szervezetben.
Vírusfertőzés okozta megbetegedés esetén nincs szükség antibiotikum szedésére, mert az antibiotikum nem képes elpusztítani a vírusokat. Az orvos javasolhatja továbbá az inhalálást is.
A gégegyulladás megelőzése
A gégegyulladás megelőzése érdekében javasolt a gégét irritáló tényezők kerülése. Ennek érdekében javasolt:
- a dohányzás (és a passzív dohányzás) kerülése;
- mérsékelt alkoholfogyasztás;
- refluxbetegség megfelelő kezelése;
- kiegyensúlyozott, vitaminban gazdag étrend követése;
- légúti fertőzések elleni védekezés (rendszeres kézmosás, kerülje a felső légúti megbetegedésben szenvedő rokonokkal és ismerősökkel való találkozást).
Gyermekek, terhesek, idősek
A gyermekek esetében a betegség olykor súlyosabb lefolyású lehet. Keresse fel az orvosi ügyeletet vagy hívjon mentőt, ha a fenti tünetek mellett sípoló légzés és ugató köhögés jelentkezik gyermekénél.
