egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A vérgázvizsgálat során általában artériából vett vérmintában mérik többek között a vér oxigén- és szén-dioxid-tartalmát, valamint ez a szervezet sav-bázis egyensúlyáról is tájékoztatást nyújt.

 

A vérgázvizsgálat indikációi

Általában azoknál a kórképeknél szükséges a vérgázvizsgálatot elvégezni, amikor fennáll a veszélye annak, hogy a vér oxigén-szén-dioxid egyensúlya, illetve sav-bázis egyensúlya felborul. Ezen kívül az oxigénterápia hatásosságának monitorozására is alkalmazható a vizsgálat.

 

Néhány példa, melyek beleszólhatnak a szervezet egyensúlyába: 

 

A vérgázvizsgálat értékei megmutatják az orvos számára, hogy a probléma légzőszervi vagy anyagcsere eredetű (metabolikus).

 

Légzőszervi megbetegedés esetén az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

  • nehézlégzés,
  • légszomj,
  • szapora légvétel (hiperventilláció).

 

Ezen kívül vérgázvizsgálatot végeznek azoknál az újszülötteknél, akiknél légzési probléma lép fel. Ekkor a köldökartéria és a véna ereiből is vért vesznek, és mindkét eredményt figyelembe veszik.

 

Továbbá vérgázvizsgálatot végeznek fej-, illetve nyaki sérültek esetén, hiszen ezek a sérülések zavart okozhatnak a légzésben; illetve azoknál a betegeknél szokásos alkalmazni a vizsgálatot, akik olyan műtét előtt állnak (pl. bypassműtét, agyműtét), ami hosszú altatást igényel.

 

Vérgázvizsgálat előtt

A vérgázvizsgálat nem igényel különösebb előkészületet. Amennyiben a beteg oxigénterápiát kap, 20-30 perccel a vizsgálat előtt szükséges lehet az oxigénterápia felfüggesztése. Ha ez nem megoldható, vagy ha az orvos arra kíváncsi, hogy oxigén mellett miként alakul a beteg vérgázértéke, akkor a terápia felfüggesztése nem indokolt.

 

A vérgázvizsgálat menete

A mintavétel előtt az érintett területet gondosan lefertőtlenítik, majd a csukló területén lévő artériából (arteria radialis) veszik a vért (kisgyermekek esetén inkább kapillárisból), ezért kellemetlen, illetve kissé fájdalmas lehet. A mintavétel csak kórházi körülmények között végezhető.

 

A vér az artériás és vénás oldalon eltérő értékeket mutat, ezért fontos, hogy meg kell bizonyosodni a vizsgálatot végző személynek arról, hogy megfelelő helyről veszi a vért.

 

A vérgázvizsgálat után

A vérvétel helyét a vérgázvizsgálatot követően 5 percig erősen szorítani kell. Az artériában uralkodó nagyobb nyomás miatt a vérzés lassabban áll el. Véralvadásgátló gyógyszert, illetve acetilszalicilsav-tartalmú szereket szedők esetén beletelhet 10-15 percbe is, míg a vérzés eláll. Miután az orvos megbizonyosodik arról, hogy a vérzés elállt, kötést tesz a vérvétel helyére, melyet minimum egy óráig fent kell hagyni.

 

Milyen értékeket mér a vérgázvizsgálat?

Az alábbi értékekről nyújt információt a vérgázvizsgálat:

  • pH: a hidrogénion koncentrációját mutatja, melyből következtethetünk a vér savas, illetve lúgos kémhatására: a vér szén-dioxid és egyéb savak koncentrációjának emelkedésével a vér kémhatása a savas kémhatás felé billen, a szén-dioxid-szint csökkenésével, illetve a bikarbonátszint emelkedésével a vér pH-ja lúgos irányba változik;
  • pCO2: az oldott szén-dioxid mennyiségét mutatja a vérben, a pCO2 emelkedésével a vér pH-ja csökken, savasabbá válik, míg a pCO2 csökkenésével a vér pH-ja emelkedik, így lúgosabb lesz;
  • pO2: az oldott oxigén mennyiségét mutatja a vérben, gyakran emelkedett pCO2 és csökkent pH mellett észleljük a pO2 csökkent értékét;
  • SatO2: az oxigénszaturációt jelöli, ami azt mutatja meg, mennyi oxigén van a vörösvértestben lévő hemoglobinhoz kötve, ezáltal mennyi oxigént szállítanak az artériák, és így mennyi oxigénhez juthatnak a sejtek;
  • HCO3: bikarbonát mennyiségét jelzi, melyet a vese kiválaszt és visszaszív a szervezet sav-bázis egyensúlyának megfelelően, a pH-szintre közvetlenül hat: ha a HCO3 emelkedett, a pH is emelkedett, így a vér lúgosabbá válik, míg ha csökken a mennyisége, a pH is csökken, így a vér savasabb lesz.

 

Az eredmények alapján eldönthető, hogy a probléma akut (rövid időn belül kialakuló) vagy krónikus (hosszú idő alatt kialakuló) eredetű, illetve hogy a szervezet milyen mértékben kompenzálja az eltérést. Így az orvos az eredmények alapján elindíthatja a beteg állapotának megfelelő kezelést.

 

A PH-eltérések hátterében mind légzőszervi probléma, mind metabolikus probléma (beleértve a vesét is) állhat. Ha az eltérés légzőszervi eredetű, akkor a vese próbál kompenzálni; ha a probléma eredete a vese működéséhez köthető, akkor a tüdő próbál kompenzálni. Ez a kompenzációs hatás rendkívül pontosan szabályozott. A vér pH-ja egészséges körülmények között nem tér ki a 7.35-7.45-ös tartományból.

KULCSSZAVAK
pH  |   pO2  |   pCO2  |   légzési elégtelenség  |   respiratórikus acidózis  |   respiratórikus alkalózis  |   metabolikus acidózis  |   metabolikus alkalózis  |   sav-bázis egyensúly  |   oxigén  |   szén-dioxid  |   artéria radialis
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít