Sebnek nevezzük a bőrünkön megjelenő folytonossági hiányt. A köznyelv inkább a vérzéssel járó sérüléseket, sebesüléseket nevezi sebnek. Valójában ahány seb, annyiféle.
A seb lehet kicsi, nagy, mély vagy felszíni, vágott, szúrt, szakított, harapott, zúzott, roncsolt, járhat erős vagy enyhe vérzéssel – vagy épp vérzés nélkül. Lehet akut, 6 héten belül gyógyuló, vagy 6 héten túl sem gyógyuló, krónikus, amelyet a köznyelv fekélynek nevez.
Vannak, akik életvitelükből adódóan gyakran szereznek kisebb-nagyobb sérülések következtében sebeket, és vannak, akik pusztán azért sebesülnek meg gyakrabban, mert testi, betegséggel összefüggő, esetleg hajlambéli adottságaikból eredően bőrük sérülékenyebb, vagy keringésük megromlott. Gyakori, sebesedésre hajlamosító betegségek a cukorbetegség, a krónikus vénás betegség és az érszűkület.
Mikor forduljon orvoshoz?
A mindennapok során gyakran előfordul, hogy kisebb-nagyobb sérülések következtében szükségessé válik a sebellátás. Az esetek túlnyomó többségében azonban nincs szó komoly bajról, amely orvosi beavatkozást igényelne, a sérülés otthon jól ellátható (lásd alább).
Előfordulhat azonban, hogy a seb „nem akar gyógyulni”, a frissen szerzett sérülés mély, tátong, vagyis a szélei maguktól nem illeszkednek össze, netán a vérzése nem csillapodik, ízület felett található, vagy szennyező anyag, talaj, esetleg harapásból származó nyál került a sebbe. Az is megeshet, hogy nem tűnik veszélyesnek, de épp a szem közelében helyezkedik el (lásd még: Arcsérülések). Ezekben az esetekben mindenképp tanácsos orvoshoz fordulni.
Orvoshoz kell fordulni, ha:
- a bőr rétegeit áthatoló sebet állatharapás okozta;
- a seb gennyesedni kezd;
- körülötte a bőr megduzzadt, és vöröses elszíneződést mutat;
- hőemelkedés vagy láz tapasztalható;
- bár a sebesülés mértéke önmagában nem igényelne orvosi kezelést, a sérült cukorbetegségben szenved.
Lásd még: Állatharapások
Seb keletkezésének lehetséges okai
Sokan gondolják, hogy sebek csak baleseti jellegű sérülésből adódhatnak – de ez nincs így. Krónikus sebek alakulhatnak ki vérkeringést rontó krónikus betegségek, tartósan nyomásnak való kitettség (felfekvés) vagy egyéb anyagcsere betegség következtében is. Cukorbetegek esetében már egy bagatell horzsolás is – mivel könnyebben fertőződnek, és a keringés is károsodott – komolyabb sebbé alakulhat. A diabéteszes idegkárosodásnak kitett végtagon kifejezetten veszélyes a sebek kialakulása, hiszen a cukorbeteg egyén a sérülést lehet, hogy nem érzi, későn veszi észre. Tipikus diabéteszes seb a talpi részen fordul elő, az elváltozást diabéteszes lábnak nevezzük.
Krónikus vénás betegség esetén a megromlott vénás keringés miatt alakulhatnak ki sebek, jellemzően a belboka felett. Artériás érszűkület esetén a károsodott keringés következtében az érintett terület nem jut kellő mennyiségű oxigéndús vérhez, így jellemzően fájdalmas fekélyek alakulhatnak ki.
Mindezeken túl sebek kialakulhatnak különféle égés, fertőző betegségek, egyéb sebfertőzések (pl. műtét után), rovarcsípés vagy hosszas kórházi kezelés okozta felfekvés következtében is. A vérzékenységben szenvedőknél is másképp kell tekinteni a különféle sebekre, hiszen esetükben a nehezen csillapítható vérzés következményeivel is számolni kell.
Harapás okozta seb
Abban az esetben is orvoshoz kell fordulni, ha a sebet akár állati, akár emberi harapás okozta, illetve ha nem emlékszik arra, mikor, vagy több mint 10 évvel az esetet megelőzően kapott utoljára tetanusz elleni oltást. Újabb oltásra lehet szükség akkor is, ha az utolsó oltás óta több mint öt év telt el, és a sebbe szennyező anyagok – föld, por, trágya stb. – kerültek. Érdemes oltási kiskönyvben vezetni az oltásokat, így a feleslegesen kapott oltások megelőzhetők. Az oltásokat az orvos vezeti be a kiskönyvbe.
Ha állat általi harapás történt, és az állat gazdája ismert, az állat oltási könyvét el kell kérni, és meg kell győződni arról, hogy az állat a kötelező veszettség elleni oltást megkapta (lásd még: Állatharapások).
Ne csak nagyobb mennyiségű vérzéssel járó sebekkel, hanem mélyre hatoló, spontán záródó állatharapással vagy nagy felületet érintő, égés következtében kialakuló sérüléssel is kérjen szakszerű segítséget! Ha lehetséges, keresse fel a területileg illetékes sebészeti ügyeletet vagy traumatológiai rendelést. Szükség esetén hívja a 112-t és kérjen mentőt!
Sebek, vágások, horzsolások kezelése
A legtöbb kisebb sérülés, seb otthoni körülmények között is megfelelően ellátható. A sebkezelés előtt azonban minden esetben kezet kell mosni. A sebet és a seb környékét ezután óvatosan meg kell tisztítani, anélkül, hogy a sebbe fertőtlenítőszer kerülne.
A vérzés erősségétől függően alkalmazható egyszerű sebtapasz, illetve nyomókötés jelleggel használandó steril kötszer. A gyógyulás állapotától függően a kötést naponta ajánlott cserélni. A csak rövid ideig vagy egyáltalán nem vérző apróbb sérülések, vágások, horzsolások fedetlenül hagyhatók. Azért, hogy a seb után visszamaradó hegeket megelőzze, kerülni kell a seb elfertőződését, az irritáló tényezőket, például a szoros öltözetet és a napozást.
Lásd még: Sebkezelés otthon
A krónikus vénás elégtelenség, érszűkület, cukorbetegség, égések, felfekvés következtében kialakuló sebek ellátása minden esetben orvosi szakértelmet kíván. Ezen sérülések terápiája többkomponensű és hosszabban tartó folyamat. A fent említett betegségek kezelésében használatosak úgynevezett intelligens kötszerek, amelyek a seb számára megfelelően nedves környezetet biztosítanak, amely elengedhetetlen a megfelelő sebgyógyuláshoz.
Nem gyógyuló sebek esetén, orvosi segítséggel alkalmazható az úgynevezett vákuum asszisztált sebzárás. A kezelés során a vákuum segíti a megfelelő sebgyógyulást, és eltávolítja a felesleges sebváladékot.
A sebkezelésmellett elengedhetetlen a megfelelő táplálkozás. A sebgyógyuláshoz nélkülözhetetlen tápanyagokat pótolni lehet a külön erre a célra kifejlesztett tápszerekkel és étrend-kiegészítőkkel. Az alsó végtag sebeinek esetében fontos figyelni a megfelelő lábbeli kiválasztására is. Kerülni kell a túl szoros és kényelmetlen lábbeliket. A ruházatnál szintén érdemes kerülni a szoros darabokat.
Hegesedés
A seb gyógyulása közben a seb nyomot hagy a bőrön, heg keletkezik, amely nem minden esetben múlik el nyom nélkül, illetve előfordulhat, hogy hosszú hónapok kellenek hozzá. A visszamaradó heg lehet finom vonal (például összevarrt sebnél), de ha a seb fertőzött volt, vagy eleve más betegség talaján alakult ki, nagyobb heg is visszamaradhat.
Amennyiben az egyén hajlamos a keloidképződésre, a heg meghaladhatja a sérülés méretét. Ha a seb nagy/mély volt, gyulladt, vagy nehezen gyógyult, számítani lehet fokokozott hegképződésre.
