Az arc kisebb, egyszerűbb sérülései közé sorolhatók a banális szúrások, vágások, amelyek a mindennapi életben gyakran előfordulnak (pl. férfiak esetében borotválkozás során), a jelentősebbek közé pedig a nagyobb erőbehatásra bekövetkező, súlyos lágyrész-traumák (pl. az arc szövetének, a szemnek, szájnak, fülnek, nyelvnek a sérülése) vagy a csonttörések.
A tünetek attól függenek, hogy milyen jellegű és formájú az arc sérülése. A friss zúzódás vörös színű, a zúzódás helyén érzékeny és fáj, vérömleny alakulhat ki. Lehet a sérülés törés, nyílt vagy zárt sérülés, a seb felületes vagy mély.
A zárt sérülések csoportjába tartozik a rázkódás, rándulás, ficam és zárt törés, míg a nyílt sérülések közé tartoznak a mechanikai sebek, hő vagy maró anyag okozta sebek, sugárzás vagy elektromosság okozta sérülések, valamint a nyílt törések. A rándulás és a ficam nagy fájdalmat, mozgáskorlátozottságot és működéskiesést okoz az arcduzzanat mellett.
Az arcsérülések legjellemzőbb formái:
- lágyrész-sérülés (pl. baleset vagy égés, fagyás következtében),
- csontsérülések, csonttörések (pl. orrcsonttörés),
- maxillofaciális törés (arc-állcsonti törés),
- az orbita (szemüreg) sérülései,
- a járomív sérülései,
- állkapocssérülések (pl. ficam, rándulás),
- a nyelv sérülései,
- fogsérülések.
Az arcsérülések közé sorolható törések leggyakoribb formája az orrcsonttörés. Az ilyen jellegű sérüléseket nemritkán duzzanat vagy hematóma (vérömleny) kíséri, amely jellemzően a gravitáció hatására a szem alatti régióba is leterjedhet. Jellegzetes vérömleny továbbá a szem körül elhelyezkedő ún. pápaszem-hematóma, amelynek a kivizsgálása különösen fontos. Kialakulása a kizárólagos lágyrész-sérülés mellett akár a koponyacsont (elülső scala) törését is jelentheti.
A szemgödör ún. blow out törése akkor következik be, ha a szemgolyó tengelyével párhuzamosan nagy erejű ütés éri a szemgödröt (mintha egy teniszlabda ütése érné a szemet). Az ekkor keletkező túlnyomás hatására a csontos szemgödör alsó fala leszakad, de a szemüregkeret ép marad. Ilyen sérülés esetén azonnali orvosi kivizsgálás, bizonyos esetekben műtéti ellátás is szükségessé válik.
Az arckoponya jellegzetes törései az ún. Le Fort-törések, amelyeknek három típusát különítjük el:
- Le Fort I. Horizontális törés, amely esetén a kemény szájpad törik az orrcsont alsó határa mentén.
- Le Fort II. Töréskor a törésvonal az orrgyökön keresztül húzódik, a felső állcsont törik.
- Le Fort III. Törés esetén az arckoponya elválik a koponyaalapról.
Mikor forduljon orvoshoz?
Azonnali orvosi segítségre van szükség, ha az arcon mély seb, szűnni nem akaró vérzés, szemsérülés látható, vagy ha törés feltételezhető (erre arcdeformitás vagy erős fájdalom is utalhat). Az orvosi segítség megérkezéséig a sérültet stabil oldalfekvésbe kell helyezni a szabad légutak biztosítása érdekében.
Amennyiben az arc sérüléséből bármilyen tárgy (fém, üveg, ág stb.) áll ki, azt tilos eltávolítani.
Állkapocs ficama vagy törése esetén mindenképpen és azonnal kórházba kell szállítani a sérültet.
Ha a sérült sápadt, a pulzusa gyenge, a légzése felületes, kapkodó, esetleg a sérült elájult, hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
Az arcsérülések oka
Az arc sérülése lehet nyílt vagy zárt, az arc zúzódhat, roncsolódhat nagy, tompa erőbehatásra, de okozhat arcsérülést banális dolog is (pl. borotválkozás). Az arc megsebzése lehet szúrt, metszett, vágott seb, szakított seb, lőtt vagy harapott seb, a kiváltó októl függően. Azonban történhet baleset is, pl. közlekedési vagy háztartási baleset, esés, leesés valahonnan, ami szintén az arc sérülésével járhat.
Az arcsérülés szövődményei
Korai szövődménye lehet: fertőzés, tetanuszfertőzés veszélye, fulladás, ödéma (glottisödéma) vagy hematóma (vérömleny), vérzés, hátraesett nyelv, sokkos állapot.
Késői szövődménye lehet: hegesedés, idegbénulás, rágászavar, nyelészavar, beszédzavar, pszichés zavarok.
Az arcsérülések diagnosztizálása
Az arcsérülés milyenségének és mértékének meghatározására képalkotó vizsgálat – pl. koponyaröntgen, koponya-CT – elvégzése szükséges. Ezekkel a vizsgálatokkal nemcsak a törés látható, hanem az esetleges vérömleny, agyvérzés, zúzódás stb. is. Szükség lehet neurológiai vizsgálatra a látás, hallás, reflexek, izomerő, fájdalomérzet stb. vizsgálatához. Amennyiben műtétre van szükség, sebészi vizsgálatra is sor kerül.
Az arcsérülések kezelése
A kisebb sebeket és környéküket meg kell tisztítani, fertőtleníteni kell, a sebekre kötést kell helyezni szellősen. Ha a sérülés mély, erősen vérzik, mindenképpen orvosi segítségre van szükség. Zúzódás esetén érdemes jegelni a duzzanatot, orrvérzés esetén pihenni kell: a vérzés magától csillapodik. Megerőltető tevékenységeket nem szabad végezni, orrot fújni tilos. Amennyiben a vérzés nem áll el, fül-orr-gégészhez kell fordulni. Rázkódás esetén lényeges a nyugalom biztosítása és az orvosi szakvizsgálat. Koponyaröntgen, CT-felvétel a pontos diagnózis érdekében készülhet. Rándulás, ficam esetén nyugalomba helyezés, rögzítés és fájdalomcsillapítás szükséges, az arcsebek ellátása, vérzéscsillapítás, gondos fertőtlenítés, steril kötés feltétele, szükség esetén orvosi szakvizsgálat és ellátás.
Mit tehet arcsérülés esetén?
Felületes archorzsolás esetén folyó csapvizes lemosás javasolt, majd fertőtlenítés (pl. Betadine oldattal). A sérülésre gyorstapasz helyezhető, amelyet naponta cserélni kell (ha elkoszolódik, akkor sűrűbben). Amennyiben a sebzés nagy, roncsolt, metszett, lőtt, szakított, szúrt, harapott vagy nyílt törés, illetve hevesen vérzik, mentőt kell hívni.
Oltásra is szükség lehet tetanusz ellen, harapott sérülés esetén akár veszettség ellen is. A kapott oltásokat védőoltási kiskönyvben érdemes rögzíteni. Kutyaharapás esetén az állatot megfigyelés alá kell helyezni 14 napra (lásd még: Állatharapások).
Az arcsérülések megelőzése
Mint minden sérülés esetén, a legfontosabb itt is a megelőzés. Az arc sérülése sok esetben baleset következménye, amelyet okozhat kialvatlanság, akut vagy krónikus megterhelés, stressz stb.
A gyermekek arcsérüléseit többnyire az asztalok pereme, a bútorok sarkai, játékok, játszótéri eszközök vagy másik gyermek okozhatja a játék hevében. Szülői, gondozói odafigyeléssel az ezekhez köthető balesetek megelőzhetők, esélyük nagymértékben csökkenthető.
Az idősek arcát érő sérülések jellemzően másodlagosak, azok más balesetek, esések következményeként jelentkezhetnek. Idősebb életkorban tompulnak a reflexek, és nő a reakcióidő, emiatt eséskor sokszor nem kerül sor semmilyen reflexszerű ütéscsillapításra (pl. a karok kinyújtására), ennek következményei a fejet, az arcot érő közvetlen és erős ütések. Gyakoriak az egyensúlyvesztések (pl. a túl gyors felállást követően vérnyomás-ingadozás miatt) és az ezekből következő esések, amelyek szintén megelőzhetők.
