A bokatörés az egyik vagy mindkét bokacsont – külső és belső oldali – törését jelenti, amelyet többnyire egy csavaró irányú erőteljes fizikai behatás – például esés, elcsúszás – idéz elő. Bokatörés során a bokaízület stabilitásáért felelős bokaszalagok is károsodhatnak.
Bokatörés műtéti kezelése
Bokatörést követően kiemelt fontosságú, hogy a törött csont(ok) megfelelő helyzetben forrjanak össze, ellenkező esetben merevség és krónikus ízületi gyulladás, álízület létrejötte lehet az eredmény. Ennek okán a bokatörés műtéti kezelése csak abban az esetben mellőzhető, ha a törött csontok kifejezetten jó helyzetben vannak, miáltal elegendő lehet rögzítésük gipsz vagy sétálócsizma segítségével.
A műtét általában nem tart egy óránál hosszabb ideig. Ennek során a sebész csavarokkal és lemezekkel rögzíti egymáshoz optimális helyzetben a törött csontvégeket.
A műtét esetleges szövődményei
A bokatörés műtéti kezelésének szövődményei részben megegyeznek bármely műtét lehetséges szövődményeivel, amelyek az alábbiak lehetnek:
- fájdalom,
- maradandó heg a bőrön,
- a műtéti seb fertőződése,
- vérrög a lábban,
- vérrög a tüdőben,
- vizeletürítési nehézségek.
Kifejezetten a bokaműtét szövődménye lehet a műtéti területen futó idegek sérülése, erős fájdalom, a boka funkciójának maradandó károsodása (a boka merevvé válása), a beépített lemez és a csavarok meglazulása, törése, a bokacsontokat érintő fertőzés.
Felépülés alatti teendők
A műtétet követő második napon a sérült általában hazamehet, ám ez nem jelenti azt, hogy a gyógyulás ekkor már teljes. A soron következő két hét alatt az érintett láb felpolcolása szükséges a lehető leghosszabb időtartamban és gyakorisággal, hogy a sérülés helyén lévő duzzanat minél előbb leapadjon, illetve megszűnjék. A műtött boka a műtétet követően további hat hétig gipszben tartható, illetőleg addig, amíg a törött csontok teljességgel össze nem forrnak.
A teljes felépülés több hónap alatt történik meg, ezt az időszakot a műtöttnek türelemmel kell viselnie. A rendszeres testmozgás nagyban hozzájárulhat az állapot mielőbbi normalizálásához, ám a törött boka várhatóan sosem lesz már olyan erős és ellenálló, mint a törést megelőző időszakban.
