Az in vitro fertilizáció (IVF, közismert nevén lombikbébi program) során a petesejt hímivarsejttel történő megtermékenyítése a testen kívül, laboratóriumi körülmények között történik. A megtermékenyítést követően a létrejött embriót visszajuttatják a méhbe.
Ez az eljárás az asszisztált reprodukciós technológiák (ART) közé tartozik, és az elmúlt évtizedek technológiai fejlődésének köszönhetően egyre biztonságosabbá és eredményesebbé vált.
Tévhit: Az IVF minden esetben sikeres.
Tény: Az IVF jelentősen növeli a teherbeesés esélyét, azonban a beavatkozás nem minden esetben sikeres. Az eredményességet több tényező is befolyásolja, például az életkor, a meddőségi probléma jellege, valamint a petesejtek és a spermiumok minősége.
Tévhit: A meddőség kezelésének egyetlen módja az IVF.
Tény: Az IVF csak egyike a sokféle elérhető termékenységi kezelésnek. További kezelési lehetőségként elérhető a gyógyszeres terápia, a sebészi beavatkozás és a méhen belüli megtermékenyítés – a kezelés típusa elsősorban a meddőség hátterében álló októl függ.
Tévhit: IVF során mindig ikerterhesség alakul ki.
Tény: Régebben az IVF során a többszörös embriótranszfer miatt nagyobb volt az esélye az ikerterhességnek, de a modern gyakorlatban egyre gyakoribb az egyetlen embrió visszaültetése, hogy csökkentsék a többes terhességek kockázatát.
Tévhit: Az IVF növeli a magzati rendellenességek kockázatát.
Tény: A legtöbb IVF-kezeléssel fogant gyermek egészségesen születik. Bár minimálisan magasabb a kockázata bizonyos születési defektusoknak IVF esetén, összességében mégis alacsony a kockázat.
Tévhit: Az IVF fokozott egészségügyi kockázatot jelent az anya számára.
Tény: Az IVF leggyakoribb mellékhatásai enyhék, általában enyhe puffadás és székrekedés jelentkezik. A súlyos szövődmények ritkák és jól kezelhetők.
Tévhit: Az ananászfogyasztás javíthatja az IVF sikerességét.
Tény: Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az ananász vagy bármely egyéb specifikus élelmiszer fogyasztása növelné a kezelés sikerességét.
Tévhit: Az IVF-fel fogant gyermekeknek fejlődésbeli problémáik vannak.
Tény: A legtöbb IVF-kezeléssel fogant gyermek normálisan fejlődik.
Tévhit: Az IVF csökkenti a petefészek petesejt tartalékait.
Tény: Az IVF során stimulálják a petefészkeket, hogy egyszerre több petesejtet érleljenek meg a menstruációs ciklus során. Ez azonban nem csökkenti a petefészek tartalékait.
Tévhit: A petefészek-stimuláció daganatok kialakulását okozhatja.
Tény: A jelenlegi kutatások egyelőre nem igazoltak kapcsolatot a petefészek stimulációs kezelés és a petefészekrák fokozott kockázata között.
Tévhit: Az IVF korai menopauzát eredményez.
Tény: Az IVF során előidézett hormonális változások a menopauza tüneteit idéző panaszokat okozhatnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy ténylegesen megkezdődne a menopauza.
Tévhit: Ha az első IVF sikertelen, a következő is biztosan az lesz.
Tény: Az IVF sikertelenségének hátterében számtalan tényező állhat, azonban a sikertelen kezelés nem jelenti automatikusan azt, hogy a következő kezelés is az lesz. Az IVF sikeressége számos biológiai és hormonális tényező függvénye. Fontos, hogy a kezelőorvosa azonosítsa a sikertelen beavatkozás okát, és speciálisan úgy alakítsa a kezelési protokollt, hogy minimalizálja a következő kezelés eredménytelenségének kockázatát.
Tévhit: Az IVF sikerességét nem befolyásolja az életmód.
Tény: Gyakori tévhit, hogy az IVF a meddőség biztos kezelési módszere, amely felülírja az egészségtelen életmód okozta bármely negatív hatást – e tévhit miatt pedig gyakran irreális elvárásokkal állnak a páciensek az IVF-kezeléshez.
Kimutatták, hogy bizonyos életmódbeli tényezők – a túlsúly, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a krónikus stressz – termékenységi problémákhoz vezethet mindkét nemnél. A kezelés előtt állóknál fontos az egészséges életmódra való törekvés, hogy növeljék az IVF sikerének esélyét.
Ajánlott tartalom:
