A védőoltások azáltal, hogy felkészítik, megedzik a szervezet fertőzések elleni védekező rendszerét (immunrendszerét), képesek kivédeni számos fertőző betegség, illetve annak súlyos állapotának kialakulását.
Jelenleg az alábbi fertőző betegségek ellen létezik széles körben elterjedt védőoltás.
Tuberkulózis
A tuberkulózis (gümőkór, tüdővész) bakteriális fertőzés, amely fertőzött személy köhögésével vagy tüsszentésével a levegőbe kerülő apró váladékcseppek belélegzésével terjed. Zömmel a tüdő megbetegedését okozza, de érintheti a csontokat, ízületeket, a vesét és akár az agyhártyákat is. Az időben felismert tuberkulózis ma már megfelelő gyógyszerekkel gyógyítható.
Bővebben a tuberkulózisról ide kattintva olvashat.
Diftéria
A diftéria (torokgyík) baktérium okozta fertőző megbetegedés, amely a légutak érintettségén túl kiterjedhet a bőrre, az idegrendszerre, keringésre is, súlyos esetben akár halált is okozva.
Bővebben a diftériáról ide kattintva olvashat.
Szamárköhögés
A szamárköhögés (más néven pertusszisz) a légzőrendszer bakteriális fertőzése. Könnyen terjed, elsősorban a levegőbe került váladékcseppek útján. Klinikai képére jellemzők a fullasztó köhögési rohamok.
Bővebben a szamárköhögésről ide kattintva olvashat.
Tetanusz
A tetanusz (merevgörcs) ritka, súlyos állapot. A kórokozó bejutása a szervezetbe általában a földdel, rozsdával szennyezett seben keresztül történik. A megbetegedést nem maga a kórokozó, hanem annak mérge okozza, a toxin az izmok görcsös megfeszülését eredményezi. Szinte kizárólag nem vagy nem megfelelően oltottakban alakulhat ki.
Bővebben a tetanuszról ide kattintva olvashat.
Járványos gyermekbénulás
A gyermekbénulás (poliomyelitis) egy súlyos, vírusfertőzés okozta megbetegedés, amely korábban világszerte és hazánkban is gyakori volt. Manapság ritka, mert oltással megelőzhető. A fertőzöttek többsége tünetmentes, esetenként akár a vírus átmeneti vagy tartós bénulást okozhat. Hazánkban az 1950-es évek közepén bevezetett védőoltást követően az előfordulási gyakorisága nagymértékben csökkent. A gyermekbénulás ellen jelenleg sincs gyógyszer, ezért fontos a gyermekek oltása.
Bővebben a járványos gyermekbénulásról ide kattintva olvashat.
Hib fertőzés
A B típusú Haemophilus influenzae (Hib) egy bakteriális fertőzés, amely számos súlyos betegséget (pl. tüdőgyulladás, ízületi gyulladás) okozhat, különösen kisgyermekeknél. A védőoltásoknak köszönhetően ma már hazánkban ritka a megbetegedés.
Bővebben a haemophilus influenzae B-ről ide kattintva olvashat.
Kanyaró
A kanyaró (morbilli) egy fertőző vírusos betegség. Különböző tüneteket (magas láz, kiütések, köhögés stb.) okozhat, néha súlyos idegrendszeri szövődményekhez is vezethet. A kötelező védőoltás miatt Magyarországon már ritkán fordul elő.
Bővebben a kanyaróról ide kattintva olvashat.
Mumpsz
A mumpsz (járványos fültőmirigy gyulladás) ma már ritka vírusos fertőzés, amely a fültőmirigy nagymértékű duzzanatát okozhatja. A kötelező védőoltás a felnőttkorban kialakuló esetleges fertőzés szövődményei (pl. meddőség) ellen is óv.
Bővebben a mumpszról ide kattintva olvashat.
Rubeola
A rubeola (rózsahimlő) ma már ritkán előforduló, foltos kiütéseket okozó vírusos megbetegedés. Akár kezelés nélkül is megszűnhet, viszont várandósság alatt akár súlyos magzatkárosító hatása is lehet.
Bővebben a rózsahimlőről ide kattintva olvashat.
Bárányhimlő
A bárányhimlő (varicella) az egyik leggyakoribb, az őszi-téli hónapokban terjedő, kiütésekkel járó fertőző gyermekbetegség. Elsősorban 3 és 10 éves kor között, zárt közösségben okoz megbetegedést. Terjedése gyors, cseppfertőzéssel történik, akár használati tárgyak is közvetítik. A betegség akár súlyos szövődményekhez is vezethet (pl. tüdőgyulladás), ezért javasolt az oltással történő védekezés, amely 2019 őszétől a kisgyermekek számára kötelező.
Bővebben a bárányhimlőről ide kattintva olvashat.
Hepatitis B
A hepatitis B fertőzés a vér és testnedvek útján terjed és májgyulladást, illetve rosszindulatú májdaganat kialakulását okozhatja. Felnőtteknél gyakran enyhe tüneteket okoz, lehet akár tünetmentes is, kezelés nélkül általában néhány hónap alatt el is múlhat. Gyermekeknél gyakran évekig fennállhat, esetenként akár súlyos májkárosodást okozva. A súlyos betegségek elkerülése érdekében a gyermekek hepatitis B elleni oltása – 7. osztályos korban – kötelező.
Magyarországon ritkább, mint a világ egyéb részein, de bizonyos csoportokat (pl. intravénás kábítószer-használók, gyakran szexuális partnert váltók) fokozott kockázat fenyegethet, számukra kifejezetten javasolt a védőoltás.
Bővebben a hepatitis B vírus okozta májgyulladásról ide kattintva olvashat.
Hepatitis A
A hepatitis A-vírus fertőzés májgyulladást okozhat, a kórokozó a fertőzött személy székletével terjed. Magyarországon ritka, leginkább ott fordulnak elő kisebb helyi járványok, ahol ásott kút vizét fogyasztják, a fertőzést a széklettel szennyezett víz okozza. Előfordulhat az endémiás földrajzi területre utazók, továbbá homoszexuálisok körében. Védőoltással védekezhetünk a nem kívánt megbetegedés ellen. A fertőzés általában nem súlyos, az emberek többsége néhány héten belül teljesen felépül.
Bővebben a hepatitis A vírus okozta májgyulladásról ide kattintva olvashat.
Humán papillomavírus fertőzés
A humán papillomavírus (HPV) egy víruscsoport neve. A legtöbb embernél nem okoznak tüneteket, de egyes típusai nemi szerveken megjelenő szemölcsöket, magas kockázatú törzsei pedig daganatos megbetegedéseket (pl. méhnyakrák) okozhatnak.
Bővebben a HPV-ről ide kattintva olvashat.
Járványos agyhártyagyulladás
A járványos agyhártyagyulladás (Meningococcus fertőzés) az agyat és a gerincvelőt körülvevő védőmembránok – agyhártyák – bakteriális fertőzése. Leggyakrabban csecsemőknél, kisgyermekeknél, tinédzsereknél és fiatal felnőtteknél fordul elő. Időben történő kezelés nélkül akár életveszélyt is okozhat.
Bővebben az agyhártyagyulladásról ide kattintva olvashat.
Kullancsencephalitis
A kullancscsípések által terjesztett vírusos agyvelőgyulladást okozó fertőzés.
Bővebben az agyvelőgyulladásról ide kattintva olvashat.
Veszettség
A veszettség (lyssa) az agy és az idegek ritka, de nagyon súlyos fertőzése. Általában egy fertőzött állat által okozott sérülésből fakad. A veszettség az egész világon előfordul, különösen Ázsiában, Afrikában, valamint Közép- és Dél-Amerikában. Magyarországon az állatoltási programoknak köszönhetően háttérbe szorult, az utolsó emberi megbetegedés még az 1990-es években volt.
Bővebben az veszettségről ide kattintva olvashat.
Hastífusz
A tífusz egy baktérium (Salmonella typhi) által termelt méreganyag (toxin) okozta megbetegedés, amely számos szervet veszélyeztethet, azonnali kezelés nélkül súlyos szövődményeket okozhat, akár végzetes is lehet. A fertőzés széklettel vagy vizelettel, illetve az általuk szennyezett folyadékkal, táplálékkal terjedhet.
Bővebben a hastífuszról ide kattintva olvashat.
Rotavírus-fertőzés
A rotavírus okozza a legtöbb, hányással, hasmenéssel járó betegséget kisgyermekek és csecsemők körében. 3-5 éves korra szinte minden gyermek átesik a fertőzésen. A betegség 3–36 hónapos korban a legveszélyesebb, ekkor a gyors folyadékveszteség, a jelentős sóháztartási zavarok kiszáradáshoz is vezethetnek.
Bővebben a rotavírus-fertőzésről ide kattintva olvashat.
Sárgaláz
A sárgaláz szúnyogok által terjesztett súlyos vírusos fertőzés. Afrika, Dél-Amerika, Közép-Amerika és a karibi térség egyes részein fordul elő. Ezen területre utazók számára a beutazáshoz szükséges oltás kötelező.
Bővebben a sárgalázról ide kattintva olvashat.
Ajánlott tartalmak:
Egyéni védőoltás-szaktanácsadás
Foglalkozáshoz kötött védőoltások
Ingyenesen igénybe vehető védőoltások
Ajánlott gyermekkori védőoltások összefoglalása
