A rossz lehelet, szájszag önmagában nem betegség – bizonyos esetekben, például ébredés után, fogmosás és az első étkezés előtt természetes. Ha azonban már hosszabb ideje fennáll, akkor érdemes megkeresni az okát, hiszen lehet valamilyen súlyos betegség tünete is.
A rágógumi és a mentolos cukorka nem a végső megoldás! Időnként az is előfordul, hogy egyesek túlságosan aggódnak a leheletük miatt, pedig tulajdonképpen nem indokolt. Kirívó esetben mániássá is válhat az ezen való aggódás, és pszichológiai kezelést igényelhet.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a kellemetlen lehelet nem múlik el, keresse fel fogorvosát. Ha a fogorvosi vizsgálat során nem igazolódik fogászati probléma, ő javasolhatja, hogy keresse fel a háziorvosát az okok felderítése érdekében.
A rossz lehelet leggyakoribb okai
- A fogak, fogíny betegségei. A nem kielégítő szájhigiénia okozhat kellemetlen szájszagot, ezért fontos naponta minimum kétszer (de ajánlatos minden főétkezést követően) fogat mosni, és mindennap fogselymet használni.
- Fogínygyulladás. Ez a leggyakoribb fogászati panaszok egyike, és legtöbbször a nem megfelelő szájhigiénia miatt alakul ki. Ilyenkor a fogakon hagyott lepedéken megtelepednek a baktériumok, amelyek anyagcseretermékei tehetők felelőssé a gyulladásért. Ezek jelenléte okozza a kellemetlen szájszagot. A fogínygyulladás fogak elvesztéséhez, tályog kialakulásához is vezethet.
- Fogszuvasodás. Évente legalább egyszer keresse fel fogorvosát, hogy ellenőrizze fogait, így elkerülheti a fogszuvasodás okozta rossz leheletet. Ha fogai elszíneződtek, érzékenyek a hidegre, az édes ízekre, akkor lehet, hogy megindult a fogszuvasodás folyamata.
- Fogkő. Legalább évente egyszer távolíttassa el a fogkövét, hiszen a benne lévő baktériumok is okozhatnak kellemetlen szájszagot.
- Szájszárazság. A szájszárazság leggyakoribb oka a kevés folyadék fogyasztása, de a dohányzás is előidézheti. Egyes betegségek is okozhatnak szájszárazságot, például a cukorbetegség vagy a depresszió.
- A mandulák, szájnyálkahártya, orr, garat és légutak fertőzései, betegségei.
- Az emésztőrendszer betegségei. Baktériumok, emésztőrendszeri daganatok vagy a reflux (a savas gyomortartalom áramlik vissza a nyelőcsőbe) is okozhatnak rossz szájszagot.
- Anyagcserezavar. Az elhanyagolt cukorbetegség egyik jellemző tünete az úgynevezett acetonos lehelet.
A rossz lehelet kezelése
Fogorvosa alapos vizsgálat után kezeli minden meglévő fogászati problémáját, majd tanácsot adhat a helyes fogmosás elvégzéséhez és az esetleges életmódbeli változtatásokhoz. Javasolhat szájvízhasználatot is, ami ideiglenes segítséget nyújthat a problémára.
A rossz lehelet megelőzése
A megfelelő szájhigiénia segítségével nagyban csökkentheti a szájban kialakuló betegségek kockázatát.
- Minden étkezés után tisztítsa meg a fogait és a nyelvét (a nyelv mikroszkopikusan egyenetlen felületén képesek megragadni a kellemetlen leheletért felelős baktériumok).
- Rendszeresen használjon fogselymet a fogak közé szorult maradékok eltávolításához.
- Kerülje a cukros ételeket.
- Rendszeresen ellenőriztesse a fogait.
- Műfogsorát tartsa tisztán, éjszakára távolítsa el.
- Kerülje a dohányzást.
