A botulizmus vagy más néven kolbászmérgezés egy ritka, de életveszélyes állapot, melyet a Clostridium botulinum baktérium által termelt méreganyag (toxin) okoz. A toxin az idegrendszert támadja meg és izombénuláshoz vezet. Súlyos esetben a betegség a légzőizmok bénulásához vezet, amely halált okozhat, ha nem kezdik el időben a kezelést.
Magyarországon leggyakrabban a házi disznóvágások során nem megfelelően előállított kolbász, hurka, disznósajt, szalámi, disznótoros ételek stb. fogyasztása vezet a botulinum mérgezéshez. 1 éves életkor alatt a baktériumspórákkal fertőzött méz okozhat botulizmust.
A botulizmus főbb tünetei
A tünetek a baktériummal vagy a toxinnal történő fertőződés után órákkal, vagy néhány nappal később jelenhetnek meg. A toxint tartalmazó ételek fogyasztása esetén általában 12-36 óra elteltével, csecsemőkben a spóra elfogyasztása után 18-36 órával, sebfertőzés esetén 10 nap elteltével jelennek meg a tünetek.
A mérgezés kezdetén olyan általánosabb tünetek fordulnak elő, mint a hányinger, hányás, hasmenés, székrekedés, hasi görcsök, izzadás, levertség.
Később az alábbi specifikusabb tünetek jelennek meg:
- lógó szemhéjak,
- szédülés,
- homályos látás,
- kettős látás,
- olvasási problémák,
- pupilla tágulat,
- szájszárazság,
- rekedtség,
- hangképzési zavar,
- az arcizmok gyengesége,
- nyelési nehézség,
- légzési nehézség.
Kezelés nélkül a botulizmus az izmok bénulásához vezet, mely a fejen kezdődik és a lábak felé halad.
Csecsemőkben a következő tünetek a jellemzők:
- általában a székrekedés az első tünet;
- gyenge sírás;
- ingerlékenység;
- nyáladzás;
- lógó szemhéjak;
- fáradtság;
- a gyermek nem tud szopni vagy cumizni;
- a fejét nem tudja megmozdítani;
- petyhüdt bénulás (olyan a gyermek, mint egy rongybaba).
Sebfertőzés esetén láz is előfordulhat.
Mikor forduljon orvoshoz?
A botulizmus azonnali orvosi ellátást igénylő állapot. Ha a botulizmus tüneteit észleli magán vagy hozzátartozóin, azonnal hívja a 112-es számot és kérjen mentőt!
A kezelés annál hatásosabb, minél korábban elkezdik.
A botulizmus kiváltó okai
A Clostridium botulinum baktérium a talajban él. A talajból kerül a vizekbe és a növényekre, a takarmánynövények elfogyasztásával az állatokba. Maga a baktérium ártalmatlan, de rendkívül mérgező toxint termel, ha savas, közömbös vagy enyhén lúgos, oxigénhiányos környezetbe kerül.
A betegség emberről emberre nem terjed! Alapvetően három módon alakulhat ki botulizmus az alábbiak szerint.
Ételmérgezés révén: ha az ételt nem megfelelően tartósították, hőkezelték, akkor a baktérium felszaporodik benne és elkezd toxint termelni. Emberbe kerülve a toxin a bélfalon keresztül a vérbe, majd onnan az idegvégződésekhez kerül, ahol gátolja az idegek és az izmok közötti kommunikációt. A toxint kimutatták már hurkából, kolbászból, disznósajtból, sonkából, füstölt és sózott halból, töltött tojásból, gyümölcsökből, kukorica konzervből, gombából, spenótból, tonhalból, csirkemájból stb.
Sebfertőzéssel: ilyenkor a seb a baktériummal fertőződik, az oxigénhiányos környezetben a baktérium pedig elkezd toxint termelni. A megfertőződés történhet például egy apró sérülésen át szennyezett talajjal kertészkedés közben, amit észre se vesz az érintett. Intravénás droghasználóknál gyakori még ez a forma, ha a baktériummal szennyezett heroin beadása az izomba történik a véna helyett.
Spórák bélrendszerbe jutásával: 1 éves kor alatti gyermekekben gyakori forma, hogy a gyermek lenyeli a baktériumspórát, ami a szennyezett talajban vagy mézben található. A baktérium ezután elszaporodik a bélrendszerükben és toxint termel.
A botulizmus lehetséges szövődményei
A légzőizmok bénulása légzési és nyelési nehézséghez, valamint fulladáshoz vezethet, ezért a mérgezés sürgősségi ellátást igényel. A halál leggyakoribb oka botulizmusban a légzés vagy a szívműködés leállása.
Az izomgyengeség, illetve a fej- és az arcizmok érintettsége miatti beszédzavar a mérgezést követően hónapik fennmaradhat.
A botulizmus diagnosztizálása
Az orvos főként a tünetek (izomgyengeség vagy -bénulás) és a beteg kórtörténete (fogyasztott-e húskészítményeket, romlott konzervet, megsérült-e az utóbbi időben) alapján diagnosztizálja a betegséget. A toxin kimutatható a vérből, a székletből vagy a gyomortartalomból, de ezekhez a vizsgálatokhoz napokra van szükség, a kezelést viszont minél hamarabb el kell kezdeni.
A botulizmus kezelése
A botulizmus kórházi kezelést igényel. A kezelés a fertőzés módjától függ, de általában
- a toxinokat hatástalanítják olyan injekciókkal, melyek antitoxint vagy antitestet tartalmaznak;
- a légzést gépileg támogatják.
A kezelés nem fordítja vissza a bénulást, a tünetek fokozatosan hetek, hónapok alatt javulnak.
A botulizmus megelőzése
A baktérium toxinját a 80 °C feletti, legalább 30 perces főzés/sütés elpusztítja, így a takarmánnyal táplált állatok húsát ennek megfelelően szükséges elkészíteni. Házilagos élelmiszertartósításnál megfelelő hőkezelési technikát kell alkalmazni (a baktérium spórája a 100 °C-ot is kibírja), meg kell győződni arról, hogy a tároló üvegek, dobozok fertőtlenítettek. A fokhagymás vagy fűszernövényes olajokat hűtőben szükséges tárolni.
1 éves kor alatt ne adjon gyermekének mézet!
Ne fogyasszon el olyan konzerveket, melyek szavatossági ideje lejárt, dobozuk fel vannak puffadva, vagy kibontás után rossz az illatuk.
Ha nyílt sebe van, gondoskodjon a megfelelő sebkezelésről, szükség esetén (pl. állatharapás) keresse fel a területileg illetékes sebészeti ügyeletet a seb tisztítása, kezelése céljából. Kertészkedés közben a sebet fedje le sebtapasszal vagy kötéssel, hogy ne szennyeződhessen a talajjal.
