egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A Bechterew-kór (spondylitis ankylopoetica) olyan idült degeneratív megbetegedés, amelyben a gyulladás elsősorban a gerincet, valamint a keresztcsont és a medencecsont közötti ízületeket érinti, időnként az alsó végtagi nagyízületekkel együtt.

 

A krónikus gyulladás miatt kialakuló csontújdonképződés miatt a gerinc egy idő után elmerevedik. A betegség jellemzően fiatalkorban, 15-40 éves korban kezdődik, előfordulása férfiaknál gyakoribb.

 

A Bechterew-kór főbb tünetei

A Bechterew-kór számos tünetet okozhat, melyek általában lassan, hónapok vagy évek alatt fejlődnek ki. A betegséget mozgásra enyhülő, pihenésre nem javuló, nem szteroid gyulladáscsökkentőre szűnő, főként éjszaka jelentkező, akár az alvást is megszakító erős keresztcsonti és deréktáji fájdalom jellemzi. A fájdalom általában tompa jellegű, kezdetben jelentkezhet csak az egyik oldalon, de hamar kétoldalivá válik és az ágyéki gerinc is fájdalmas lesz.  Izomlázhoz hasonlító derékfájdalom is jelentkezhet, amely a farpofákba és a combokba sugárzik. Később a háti és a nyaki gerinc fájdalma is jelentkezik.

 

Gyakori tünet az akár órákig fennálló reggeli merevség, amely mozgás hatására csökken, nyugalom hatására romlik. A betegség előrehaladásával a fájdalom helyett a merevség kezd dominálni. A gerinc merevsége miatt a beteg számára nehézkes az előrehajlás és a kiegyenesedés, illetve az oldalra fordulás. A vállmozgás olyan mértékben beszűkülhet, hogy még a kabát felvétele is nehezen kivitelezhető. Idővel nagyízületi gyulladás alakulhat ki a csípő, a váll, a térd és a boka ízületeiben.

 

A betegség előrehaladásával a gerinc és a mellkas fokozatos elmerevedik, háti púp (kyphosis) keletkezik, légzési nehézség alakulhat ki. Súlyos esetekben már az első 4-6 évben ízületi leépülés figyelhető meg, az ízületek elcsontosodnak. Jellemző az inak és szalagok csontokon való tapadásának gyulladása (enthesitis), amely erősen fájdalmas mozgáskorlátozottságot, járási nehézséget okoz. Gyakori az Achilles-ín és a talpi bőnye érintettsége. A betegség az ízületeken kívül más szerveket (például a szemet, a szívet és a bőrt) is érinthet. A szem gyulladását bepirosodás, fájdalom, látásromlás, fénykerülés jellemzi.

 

A Bechterew-kór általános tüneteként fáradékonyság, étvágytalanság, vérszegénység (anaemia), hőemelkedés és más okkal nem magyarázható fogyás jelentkezhet.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben a fenti tünetek jelentkeznek, fokozatosan súlyosbodnak, és legalább három hónapja fennállnak, keresse fel háziorvosát, aki – amennyiben azt indokoltnak tartja – reumatológiai szakrendelésre utalhatja további kivizsgálás céljából.

 

A Bechterew-kór kiváltó/lehetséges okai

A Bechterew-kórt okozó tényezők még nem teljesen tisztázottak. A betegség kialakulásának hátterében genetikai hatások feltételezhetők. Jellemző a családi halmozódás, egyes gének (például a HLA-B27 allél) gyakoribb előfordulása tapasztalható a betegek körében.

 

Többszörös kockázatot jelent az egyén számára, ha a Bechterew-kór előfordulása szerepel a családi kórelőzményében, ugyanakkor hordozza a fent említett gént is.

 

Mivel a Bechterew-kór ismeretlen eredetű gyulladásos megbetegedés, megelőzésére nincs lehetőség.

 

A Bechterew-kór szövődményei

A legtöbb esetben a Bechterew-kór nem befolyásolja jelentősen az életkilátásokat. A jelenleg elérhető kezelési lehetőségekkel a betegség egyensúlyban tartható és az állapotromlás is megelőzhető. Szövődmények mégis kialakulhatnak, amelyek közül a leggyakoribbak a kis erőbehatásra bekövetkező csigolyatörések, a gerincoszlop csökkent hajlékonysága, a csontritkulás, az ízületi bántalmak és az íngyulladás (tendinitis).

 

Az esetek egyharmadában szemgyulladás (uveitis) jelentkezhet, amelynek súlyos szövődményei – szürkehályog és zöldhályog – alakulhatnak ki. Ritka, de súlyos komplikáció az ún. lófarok-betegség (cauda equina szindróma), amely akkor jelentkezik, ha a gyulladt gerincoszlop a gerincvelő végén túlnyúló ideggyököket nyomja. Fájdalmat, érzészavarokat, szexuális zavarokat, vizelési és székelési inkontinenciát, béltüneteket válthat ki. A betegség a szív- és érrendszert is érintheti: szívmegnagyobbodást (cardiomegalia), szívburokgyulladást (pericarditis) és idősebb korban, hosszú ideje fennálló betegség esetén verőérgyulladást (aortitis), aortabillentyű.elégtelenséget okozhat. Késői és ritka légzőszervi szövődmény a tüdőfibrózis. Szövődményként a vesét érintő amyloidosis is kialakulhat.

 

A Bechterew-kór diagnosztizálása

A betegség kórisméje az észlelt tüneteken, a beteg fizikális vizsgálatán és a röntgen-, illetve MR-vizsgálaton alapul. A medencecsont és a keresztcsont közötti ízület, valamint a gerinc érintettsége döntő jelentőségű a kórkép diagnosztizálásában. A Bechterew-kórral szoros összefüggést mutató HLA-B27 antigén meghatározása ún. áramlási citometriás vizsgálattal történik. A pozitív vizsgálati eredmény önmagában nem jelent betegséget, a kórisme a beteg állapota alapján, gondos kivizsgálást követően állítható fel.

 

A Bechterew-kór kezelése

Oki, végleges megoldást jelentő kezelés jelenleg még nem áll rendelkezésre, de megfelelő gyógyszereléssel a tünetek csökkenthetők, a betegség egyensúlyban tartható, és előrehaladása is lassítható. A tüneti kezelés fő célja az ízületi fájdalom és merevség csökkentése, amellyel megelőzhetők a további szövődmények, így a maradandó ízületi elváltozások kialakulása.

 

A különböző fájdalomcsillapító gyógyszerek és a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) alkalmazása mellett gyógytorna rendszeres végzése szükséges. A panaszok enyhítése céljából a fizioterápiás kezelések időszakos ismétlése is javasolt. Kortikoszteroid adása ízületi injekció formájában jöhet szóba. Az ún. betegséglefolyást módosító szerek (disease-modifying antirheumatic drugs, DMARDs) elsősorban a végtagi ízületek érintettsége esetén jótékony hatásúak. A súlyosabb esetekben alkalmazható biológiai terápiák a betegség jelentős javulását eredményezhetik.

 

A már kialakult súlyos ízületi elváltozások esetén szükség lehet ortopéd-sebészeti beavatkozásra is. Ennek során ízületi protézis beültetése, illetve erősen meggörbült gerinc esetén tengelykorrekció történik.

 

Mit tehet Bechterew-kór esetén?

A betegség kórismézését követően a maradandó ízületi károsodások megelőzése érdekében fontos, hogy betartsa kezelőorvosa utasításait, pontosan szedje gyógyszereit. Rendkívül fontos a gyógytornász szakember irányításával naponta végzett gerinctorna, amelynek révén megerősíthetők a görnyedést ellensúlyozó izmok. Amennyiben dohányzik, fontos leszoknia a dohányzásról.

 

Ha abba szeretné hagyni a dohányzást, akkor a következő honlapon és ingyenesen hívható telefonszámon kaphat segítséget, illetve tájékoztatást a lehetőségekről:

www.leszokastamogatas.hu

Zöld szám: 06-80-44-20-44

 

Lásd még: Dohányzás mellőzése

 

Bechterew-kór gyermekkorban és várandósság idején

Amennyiben a szülők bármelyikénél a Bechterew-kórt diagnosztizálták, célszerű a gyermek egészségi állapotának szoros nyomon követése az esetleg kialakuló betegség korai felismerése és kezelése érdekében.

 

A Bechterew-kór esetek egyötöde kezdődik a várandósággal összefüggésben. A várandósság érdemben nem befolyásolja a már meglévő betegség aktivitását. Ebben az időszakban általában csökken a végtagokon jelentkező ízületi gyulladás és a szemgyulladás aktivitása is. A szülést követően a betegek körülbelül felénél tapasztalható a gyulladás fellángolása.

 

KULCSSZAVAK
Bechterew-kór  |   spondilitisz ankilopoetika  |   reumatológia  |   ízületi betegség
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít