Akut légzési distressz szindróma (ARDS)

Az akut légzési distressz szindróma (ARDS – acute respiratory distress syndrome, más néven felnőttkori légzési distressz szindróma) súlyos, életveszélyes állapot, amely során a tüdő képtelen a szervezetet elegendő mennyiségű oxigénnel ellátni.

 

Az ARDS tünetei

ARDS során a tüdő léghólyagjaiban folyadék gyülemlik fel, így nem tud megfelelően végbemenni a gázcsere, ami azzal a következménnyel jár, hogy a szervezet nem jut elegendő oxigénhez. A tünetek a kiváltó ok (pl. sérülés, égés, fertőzés stb.) után néhány órával vagy nappal jelentkeznek.

 

Az ARDS tünetei:

 

Ha az állapot tovább romlik, cianotikussá (az alacsony oxigénszint következtében a bőr lilás elszíneződése, amely már a súlyos oxigénhiány következménye) válhat a beteg.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Az ARDS életveszélyes állapot, azonnali orvosi ellátást igényel. Mivel általában más betegség, sérülés következménye, az esetek nagy részében már kórházban van a beteg, amikor az állapot bekövetkezik.

 

Ha légzési nehézséget, légszomjat tapasztal, hívja a 112-t, és kérjen mentőt!

 

Az ARDS lehetséges kiváltó okai

A felnőttkori légzési distressz szindróma közvetlen oka, hogy a tüdő léghólyagocskáiba folyadék szivárog a hajszálerekből. Normál esetben egy védőfunkciót betöltő membrán megakadályozza ezt az átjárást, de súlyos betegség vagy sérülés következtében ez átjárhatóvá válhat.

 

A leggyakoribb kiváltó okok:

 

Az állapot kialakulására hajlamosító egyéb tényezők:

 

Az ARDS lehetséges szövődményei

Az ARDS életveszélyes állapot, amely a gyógyulás után is maradandó tüdőkárosodással, akár tüdőfibrózissal járhat, bár a felgyógyult betegek nagy többsége újra egészséges lesz.

 

Az érintett betegnél az ARDS-sel egy időben más problémák is jelentkezhetnek:

 

Hosszú távon a felgyógyult betegek légzési nehézségekkel küzdhetnek, ezek azonban 1-1,5 év után rendeződhetnek. Előfordulhat hosszú távú hatásként depresszió, az oxigénhiány miatt kialakult memóriazavarok és gondolkodási problémák.

 

Az ARDS diagnosztizálása

Az ARDS diagnózisához az oxigénszaturáció mérése és a mellkasröntgen (vagy mellkas-CT) mellett a fennálló egyéb betegséget vagy sérülést is figyelembe kell venni. A szindrómát el kell különíteni egyes, hasonló tüneteket okozó szívproblémáktól.

 

További vizsgálatok:

  • vérvizsgálat az esetleges fertőzés beazonosítására, valamint a vér pH-, oxigén-, szén-dioxid-szintje és egyéb vérgázparaméterek mérése;
  • EKG és szívultrahang a szív működésének vizsgálatára.

 

Az ARDS kezelése

A betegség intenzív terápiás kezelést igényel. A kezelés során nemcsak az ARDS-t, hanem a kiváltó okot is kezelik az annak megfelelő terápiával. A szindróma kezelésének legfontosabb lépése, hogy a vér oxigénszintjét a megfelelő értékre állítsák vissza, így megelőzve a nagyobb károsodásokat. Erre légzéstámogatással, oxigén adásával vagy gépi lélegeztetéssel kerül sor.

 

Különösen fontos szerepe van a megfelelő folyadékegyensúlynak, mivel a túl sok folyadék a tüdőödéma valószínűségét növeli, a túl kevés pedig megterheli a szívet. A betegek általában véralvadásgátlót, a fertőzések megelőzésére szolgáló gyógyszereket, fájdalomcsillapítókat és nyugtatót is kapnak a kezelés során.

 

Kezelés után

Az ARDS életveszélyes állapot, kezelése csak kórházban végezhető. A betegségből lábadozóknak javasolt a dohányzás elhagyása és a megfelelő védőoltások felvétele a felső légúti megbetegedésekkel szembeni védelem érdekében.

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk