egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Az emésztőrendszer feladata, hogy a táplálékot felvegye és feldolgozza; a felesleges, fel nem szívott anyagokat pedig kiürítse. A táplálékot aprítja, tovább juttatja, majd a test számára felvehető, kis egységekre bontja le. Ezek az egységek felszívódnak a véráramba és az érpályán keresztül eljutnak a sejtekhez.

 

Ezen kívül az emésztőrendszer számos egyéb, nem kizárólag emésztéssel kapcsolatos funkciót is ellát (pl.: hormontermelés, immunológiai funkciók, hangképzés).

 

Az emberi emésztőrendszer fő részei: szájüreg, garat, nyelőcső, gyomor, bélcsatorna és az ahhoz kapcsolódó emésztőmirigyek (járulékos emésztőszervek).

 

Tápanyagok

Az élet fenntartásának feltétele a szervezet tápanyagokkal való ellátása, azaz a táplálkozás vagy táplálás. A táplálkozással ugyanakkor nemcsak tápanyagok kerülnek az emésztőrendszerbe, hanem más, a szervezet számára nem hasznosítható anyagok is. A bevitt anyagokat a szervezet az emésztés során a számára szükséges tápanyagokra és nem hasznosítható salakanyagokra bontja. Az emészthetetlen részeket kiüríti, az emészthetőket tápanyagként pedig hasznosítja.

 

A tápanyagok két csoportra oszthatók: szerves és szervetlen tápanyagokra. A szerves tápanyagok a szénhidrátok, fehérjék, zsírok és vitaminok, a szervetlen tápanyagok a víz és az ásványi anyagok. Bőséges táplálkozás esetén is éhezhet a szervezet, ha a bevitt táplálék nem tartalmaz elegendő tápanyagot vagy nem a megfelelő arányban tartalmazza a tápanyagokat.

 

 szerves tápanyagok  szervetlen tápanyagok

 szénhidrátok

víz

 fehérjék

ásványi anyagok

 zsírok

 

 vitaminok

 

 

Az emésztőrendszer felosztása

Hagyományosan az emberi bélcsatornát 3 részre osztjuk fel: elő-, közép- és utóbélre.

 

Az előbelet a szájüreg, garat, nyelőcső és gyomor alkotják. A nyál- és gyomormirigyek az előbélbe ürítik az emésztést segítő váladékukat.

 

A középbelet a 3 részre (patkóbél, éhbél, csípőbél) tagozódó vékonybél alkotja. A máj és a hasnyálmirigy ide, a középbélbe juttatják az emésztőnedveket.

 

Az utóbelet a vastagbél alkotja, melynek részei a vakbél, vastagbél, végbél.

 

A tápcsatorna tagolódása:

 

  • előbél (+nyálmirigyek)
    • szájüreg
    • garat
    • nyelőcső
    • gyomor

 

  • középbél v. vékonybél (+máj, hasnyálmirigy)
    • patkóbél
    • éhbél
    • csípőbél

 

  • utóbél
    • vakbél
    • vastagbél
    • végbél

 

Az előbél

 Részei:

  • szájüreg
  • garat
  • nyelőcső
  • gyomor

 

Az előbél első része a szájüreg. A szájüregben helyezkedik el 32 fogunk (gumós mindenevő fogazat), a kemény és lágy szájpad, a nyelv, illetve ide üríti váladékát a 3 pár nagy nyálmirigy (fültőmirigy, nyelv alatti és állkapocs alatti nyálmirigyek) és megannyi kis nyálmirigy. A szájüregben a falat formálása, forgatása és az ízérzékelés a nyelv feladata. A nyálmirigyek által termelt nyál a falatot bevonja, könnyebben lenyelhetővé teszi. Emellett a nyálban található emésztőenzim (amiláz) hatására a szénhidrátok bontása is megkezdődik a szájüregben. Sőt, egyes anyagok már innen felszívódhatnak (alkohol, gyógyszerek). A nyálnak ugyanakkor fertőtlenítő hatása is van. A nyállal kevert falatot a nyelv tolja hátra a szájüregben, ami így a garatba halad tovább. Ezen a ponton kereszteződik a levegő és a táplálék útja. Annak érdekében, hogy a falat a nyelőcsőbe, és ne a légutakba jusson, a lágy szájpad megemelkedik, elzárva az utat az orrüreg felé, a gégefedő porc pedig a légcső felé zárja el az utat. A garatból a táplálék a nyelőcsövön keresztül a gyomorba kerül.

 

A nyelőcső egy, a mellkasban elhelyezkedő, kb. 2 cm átmérőjű, izmos falú, nyálkahártyával bélelt szerv. Feladata, hogy a falatot továbbítsa a garatból a gyomorba. A nyelőcsőben nincs emésztés, ez a szerv kizárólag a hullámzó továbbító mozgással vesz részt a táplálékfeldolgozás folyamatában.

 

A gyomor a hasüregben helyezkedik el, a rekesz alatt, két végén gyűrűs záróizmokkal. Az emésztőrendszer legtágasabb szervének funkciója a táplálék pépesítése és a fehérjék bontása (pepszin), savas pH-ja révén a mikroorganizmusok elpusztítása és a folyékony gyomortartalom középbélbe juttatása. A gyomorban néhány perctől akár nyolc óráig is maradhat a táplálék; innen szívódnak fel egyes anyagok, pl. a víz, a gyógyszerek, a koffein és az alkohol.

 

Ízérzékelés

Az ízérzésért felelős receptorok főként a nyelven helyezkednek el, mégpedig az egyes ízérzékelő receptorok annak különböző részein, de megtalálhatóak a szájüregben máshol is, például a gégefedő porcokon. Ezek a receptorok alapvetően 5 alapíz érzékelésére alkalmasak: édes, sós, savanyú, keserű, és umami. Az ízérzékelés zavarai különböző betegségekre utalhatnak, például COVID-19, nátha, gyógyszermellékhatások, nyálkő, Sjögren-szindróma, de a dohányzás és a nem megfelelő szájápolás is ízérzékelési zavarokhoz vezethet.

 

A középbél

A vékonybélben folytatódik a tápanyagok alkotóelemekre bontása, és itt zajlik a felszívódás jelentős része. A vékonybél belsejét apró, kesztyűujjszerű nyúlványok, a bélbolyhok borítják. Ezek, a bél belső felületét jelentősen megnövelő nyúlványok veszik fel a tápanyagokat. Innen kerülnek azok a véráramba és a nyirokkeringésbe.

 

A vékonybél kémhatása enyhén lúgos. Első szakaszába, a patkóbélbe ömlik a hasnyálmirigy és a máj váladéka. A hasnyálban lévő enzimek (amiláz, lipáz, tripszin) felelősek a szénhidrátok, fehérjék és zsírok bontásáért is. A máj által termelt és epehólyagban tárolódott emésztőnedv az epe. Az epe emésztőenzimet nem tartalmaz, csupán epesavakat, melyek a zsírok apró cseppekre való oszlatásáért felelősek. Az epe körülbelül 80 százalékát víz alkotja, ebben oldva koleszterin, epesavak és foszfolipidek találhatók 5-70-25 százalékos arányban. Ha ezen arányok eltolódnak, az epe besűrűsödik, és epekő alakulhat ki. A széklet barna színe az epefestékeknek köszönhető. A vékonybél falának mirigyei termelik a vékonybélnedvet, melynek fő szerepe a béltartalom hígítása.

 

Az utóbél

A vékonybélből az emészthetetlen rostok, víz és ionok a vastagbél kezdeti szakaszába, a vakbélbe haladnak tovább, ehhez kapcsolódik a féregnyúlvány (appendix), amely egy nyirokszerv. A féregnyúlványból kiinduló gyulladásos megbetegedése a vakbélgyulladás (appendicitis).

 

A vastagbél a tápanyag lebontásában már nem vesz részt, fő funkciója a víz és ionok visszaszívása, melynek eredményeképpen a béltartalom besűrűsödik. A vastagbélben változatos baktériumflóra található, melyekkel az ember szimbiózisban él (mikrobiom): a baktériumok például vitaminokat termelnek, amelyeket a szervezet hasznosít, míg az emberi test a számára emészthetetlen rostokat szolgáltatja a baktériumoknak. Mivel az egészséges emésztéshez és a vitaminok felvételéhez szükségünk van ezekre a bélbaktériumokra, fontos, hogy antibiotikum-kezelés során a normálflóra helyreállításáról és támogatásáról is gondoskodjunk (étrend-kiegészítő probiotikumok), mert az antibiotikum nemcsak a kórokozó baktériumokat, hanem a normálflóra tagjait is elpusztíthatja.

 

A vastagbél gyűrűző mozgása jóval lassabb a vékonybélénél, de a folyamatot rostok fogyasztásával segíthetjük. A vastagbél mozgását nehezítő körülmények székrekedéshez vezethetnek (obstipáció). Az emészthetetlen anyagokból, epefestékből és baktériumokból alakul ki a széklet, melyet a végbél záróizmának segítségével kisgyermekkortól akaratlagosan ürítünk.

 

A táplálék továbbítása, a perisztaltika

Az üreges bélcsatorna nyálkahártyarétege alatt izomrétegek helyezkednek el. Ezen izmok működését akaratunkkal befolyásolni nem tudjuk. A béltartalom feszítésének hatására a körkörös és hosszanti izomrétegek összehangolt működése hozza létre a féregszerűen gyűrűző mozgást, ami hullámként halad végig a tápcsatorna egyes szakaszain. Ez a mozgás általában a végbél irányába továbbítja a béltartalmat.

 

Nem emésztéssel kapcsolatos funkciók

Talán a legfontosabb funkció a hangképzés, melyben részt vesz a nyelv, illetve a fogak is. A hasnyálmirigynek az emésztésben betöltött szerepe mellett hormontermelő funkciója is van.

 


Gyakran ismételt kérdések

 

Különböző kémhatású élelmiszerekkel befolyásolható-e a vér pH-ja?

Nem, a vér pH-ja alapvetően állandó értékek között mozog, melyet az elfogyasztott élelmiszer pH-ja nem befolyásol.

 

Működő diétás módszer a lúgosítás?

Nem, ez a módszer tudományosan nem alátámasztott.

 

Miért baj a fogak korai elvesztése?

Mert az állkapcsok csontállománya felszívódásnak indul, és a táplálék aprításában nélkülözhetetlen fogak nehezen pótolhatóvá válnak.

 

Mit jelent a félrenyelés?

Félrenyeléskor a falat nem a tápcsatornába, hanem a légutakba kerül. Gyakran előfordul, ha evés közben nevetünk vagy csuklunk, beszélünk.

 

Igaz-e, hogy evés közben nem érdemes beszélni?

Igen, hiszen a falat könnyebben kerülhet a légutakba. Gyermekeknél gyakran előfordul a kis játékok pl.: LEGO légutakba kerülése, ha beszéd közben a szájukban van a játék.

KULCSSZAVAK
tápcsatorna  |   táplálkozás  |   emésztés  |   vékonybél  |   vastagbél  |   gyomor  |   táplálék  |   tápanyag
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít