Emésztőrendszer

Az emésztőrendszer feladata, hogy a táplálékot felvegye és feldolgozza; a felesleges, fel nem szívott anyagokat pedig kiürítse. A táplálékot aprítja, tovább juttatja, majd a test számára felvehető, kis egységekre bontja le. Ezek az egységek felszívódnak a véráramba és az érpályán keresztül eljutnak a sejtekhez.

Ezen kívül az emésztőrendszer számos egyéb, nem kizárólag emésztéssel kapcsolatos funkciót is ellát (pl.: hormontermelés, immunológiai funkciók, hangképzés).

Az emberi emésztőrendszer fő részei: szájüreg, garat, nyelőcső, gyomor, bélcsatorna és az ahhoz kapcsolódó emésztőmirigyek (járulékos emésztőszervek).

Tápanyagok

Az élet fenntartásának feltétele a szervezet tápanyagokkal való ellátása, azaz a táplálkozás vagy táplálás. A táplálkozással ugyanakkor nemcsak tápanyagok kerülnek az emésztőrendszerbe, hanem más, a szervezet számára nem hasznosítható anyagok is. A bevitt anyagokat a szervezet az emésztés során a számára szükséges tápanyagokra és nem hasznosítható salakanyagokra bontja. Az emészthetetlen részeket kiüríti, az emészthetőket tápanyagként pedig hasznosítja.

A tápanyagok két csoportra oszthatók: szerves és szervetlen tápanyagokra. A szerves tápanyagok a szénhidrátok, fehérjék, zsírok és vitaminok, a szervetlen tápanyagok a víz és az ásványi anyagok. Bőséges táplálkozás esetén is éhezhet a szervezet, ha a bevitt táplálék nem tartalmaz elegendő tápanyagot vagy nem a megfelelő arányban tartalmazza a tápanyagokat.

Az emésztőrendszer felosztása

Hagyományosan az emberi bélcsatornát 3 részre osztjuk fel: elő-, közép- és utóbélre.

Az előbelet a szájüreg, garat, nyelőcső és gyomor alkotják. A nyál- és gyomormirigyek az előbélbe ürítik az emésztést segítő váladékukat.

A középbelet a 3 részre (patkóbél, éhbél, csípőbél) tagozódó vékonybél alkotja. A máj és a hasnyálmirigy ide, a középbélbe juttatják az emésztőnedveket.

Az utóbelet a vastagbél alkotja, melynek részei a vakbél, vastagbél, végbél.

A tápcsatorna tagolódása:

• előbél (+nyálmirigyek)
  • szájüreg
  • garat
  • nyelőcső
  • gyomor

• középbél v. vékonybél (+máj, hasnyálmirigy)
  • patkóbél
  • éhbél
  • csípőbél

• utóbél
  • vakbél
  • vastagbél
  • végbél

Az előbél

 Részei:

• szájüreg
• garat
• nyelőcső
• gyomor

Az előbél első része a szájüreg. A szájüregben helyezkedik el 32 fogunk (gumós mindenevő fogazat), a kemény és lágy szájpad, a nyelv, illetve ide üríti váladékát a 3 pár nagy nyálmirigy (fültőmirigy, nyelv alatti és állkapocs alatti nyálmirigyek) és megannyi kis nyálmirigy. A szájüregben a falat formálása, forgatása és az ízérzékelés a nyelv feladata. A nyálmirigyek által termelt nyál a falatot bevonja, könnyebben lenyelhetővé teszi. Emellett a nyálban található emésztőenzim (amiláz) hatására a szénhidrátok bontása is megkezdődik a szájüregben. Sőt, egyes anyagok már innen felszívódhatnak (alkohol, gyógyszerek). A nyálnak ugyanakkor fertőtlenítő hatása is van. A nyállal kevert falatot a nyelv tolja hátra a szájüregben, ami így a garatba halad tovább. Ezen a ponton kereszteződik a levegő és a táplálék útja. Annak érdekében, hogy a falat a nyelőcsőbe, és ne a légutakba jusson, a lágy szájpad megemelkedik, elzárva az utat az orrüreg felé, a gégefedő porc pedig a légcső felé zárja el az utat. A garatból a táplálék a nyelőcsövön keresztül a gyomorba kerül.

A nyelőcső egy, a mellkasban elhelyezkedő, kb. 2 cm átmérőjű, izmos falú, nyálkahártyával bélelt szerv. Feladata, hogy a falatot továbbítsa a garatból a gyomorba. A nyelőcsőben nincs emésztés, ez a szerv kizárólag a hullámzó továbbító mozgással vesz részt a táplálékfeldolgozás folyamatában.

A gyomor a hasüregben helyezkedik el, a rekesz alatt, két végén gyűrűs záróizmokkal. Az emésztőrendszer legtágasabb szervének funkciója a táplálék pépesítése és a fehérjék bontása (pepszin), savas pH-ja révén a mikroorganizmusok elpusztítása és a folyékony gyomortartalom középbélbe juttatása. A gyomorban néhány perctől akár nyolc óráig is maradhat a táplálék; innen szívódnak fel egyes anyagok, pl. a víz, a gyógyszerek, a koffein és az alkohol.

Ízérzékelés

Az ízérzésért felelős receptorok főként a nyelven helyezkednek el, mégpedig az egyes ízérzékelő receptorok annak különböző részein, de megtalálhatóak a szájüregben máshol is, például a gégefedő porcokon. Ezek a receptorok alapvetően 5 alapíz érzékelésére alkalmasak: édes, sós, savanyú, keserű, és umami. Az ízérzékelés zavarai különböző betegségekre utalhatnak, például COVID-19, nátha, gyógyszermellékhatások, nyálkő, Sjögren-szindróma, de a dohányzás és a nem megfelelő szájápolás is ízérzékelési zavarokhoz vezethet.

A középbél

A vékonybélben folytatódik a tápanyagok alkotóelemekre bontása, és itt zajlik a felszívódás jelentős része. A vékonybél belsejét apró, kesztyűujjszerű nyúlványok, a bélbolyhok borítják. Ezek, a bél belső felületét jelentősen megnövelő nyúlványok veszik fel a tápanyagokat. Innen kerülnek azok a véráramba és a nyirokkeringésbe.

A vékonybél kémhatása enyhén lúgos. Első szakaszába, a patkóbélbe ömlik a hasnyálmirigy és a máj váladéka. A hasnyálban lévő enzimek (amiláz, lipáz, tripszin) felelősek a szénhidrátok, fehérjék és zsírok bontásáért is. A máj által termelt és epehólyagban tárolódott emésztőnedv az epe. Az epe emésztőenzimet nem tartalmaz, csupán epesavakat, melyek a zsírok apró cseppekre való oszlatásáért felelősek. Az epe körülbelül 80 százalékát víz alkotja, ebben oldva koleszterin, epesavak és foszfolipidek találhatók 5-70-25 százalékos arányban. Ha ezen arányok eltolódnak, az epe besűrűsödik, és epekő alakulhat ki. A széklet barna színe az epefestékeknek köszönhető. A vékonybél falának mirigyei termelik a vékonybélnedvet, melynek fő szerepe a béltartalom hígítása.

Az utóbél

A vékonybélből az emészthetetlen rostok, víz és ionok a vastagbél kezdeti szakaszába, a vakbélbe haladnak tovább, ehhez kapcsolódik a féregnyúlvány (appendix), amely egy nyirokszerv. A féregnyúlványból kiinduló gyulladásos megbetegedése a vakbélgyulladás (appendicitis).

A vastagbél a tápanyag lebontásában már nem vesz részt, fő funkciója a víz és ionok visszaszívása, melynek eredményeképpen a béltartalom besűrűsödik. A vastagbélben változatos baktériumflóra található, melyekkel az ember szimbiózisban él (mikrobiom): a baktériumok például vitaminokat termelnek, amelyeket a szervezet hasznosít, míg az emberi test a számára emészthetetlen rostokat szolgáltatja a baktériumoknak. Mivel az egészséges emésztéshez és a vitaminok felvételéhez szükségünk van ezekre a bélbaktériumokra, fontos, hogy antibiotikum-kezelés során a normálflóra helyreállításáról és támogatásáról is gondoskodjunk (étrend-kiegészítő probiotikumok), mert az antibiotikum nemcsak a kórokozó baktériumokat, hanem a normálflóra tagjait is elpusztíthatja.

A vastagbél gyűrűző mozgása jóval lassabb a vékonybélénél, de a folyamatot rostok fogyasztásával segíthetjük. A vastagbél mozgását nehezítő körülmények székrekedéshez vezethetnek (obstipáció). Az emészthetetlen anyagokból, epefestékből és baktériumokból alakul ki a széklet, melyet a végbél záróizmának segítségével kisgyermekkortól akaratlagosan ürítünk.

A táplálék továbbítása, a perisztaltika

Az üreges bélcsatorna nyálkahártyarétege alatt izomrétegek helyezkednek el. Ezen izmok működését akaratunkkal befolyásolni nem tudjuk. A béltartalom feszítésének hatására a körkörös és hosszanti izomrétegek összehangolt működése hozza létre a féregszerűen gyűrűző mozgást, ami hullámként halad végig a tápcsatorna egyes szakaszain. Ez a mozgás általában a végbél irányába továbbítja a béltartalmat.

Nem emésztéssel kapcsolatos funkciók

Talán a legfontosabb funkció a hangképzés, melyben részt vesz a nyelv, illetve a fogak is. A hasnyálmirigynek az emésztésben betöltött szerepe mellett hormontermelő funkciója is van.

Gyakran ismételt kérdések

Különböző kémhatású élelmiszerekkel befolyásolható-e a vér pH-ja?

Nem, a vér pH-ja alapvetően állandó értékek között mozog, melyet az elfogyasztott élelmiszer pH-ja nem befolyásol.

Működő diétás módszer a lúgosítás?

Nem, ez a módszer tudományosan nem alátámasztott.

Miért baj a fogak korai elvesztése?

Mert az állkapcsok csontállománya felszívódásnak indul, és a táplálék aprításában nélkülözhetetlen fogak nehezen pótolhatóvá válnak.

Mit jelent a félrenyelés?

Félrenyeléskor a falat nem a tápcsatornába, hanem a légutakba kerül. Gyakran előfordul, ha evés közben nevetünk vagy csuklunk, beszélünk.

Igaz-e, hogy evés közben nem érdemes beszélni?

Igen, hiszen a falat könnyebben kerülhet a légutakba. Gyermekeknél gyakran előfordul a kis játékok pl.: LEGO légutakba kerülése, ha beszéd közben a szájukban van a játék.