egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A nyári hőség – a tartósan 30 fok feletti nappali hőmérséklet – jelentős egészségügyi kockázatokat jelent az egészségesek számára is. A fokozottabb vízvesztés a folyadék- és a sóháztartás zavarát okozhatja, ami kiszáradáshoz, a vese kiválasztási folyamatainak gyengüléséhez vezethet.

 

Kánikulában nagy energiát igényel a szervezettől a normál hőmérséklet fenntartása, így a szív túlterhelése miatt nő a szívinfarktus, az agyvérzés veszélye, a magas UV-sugárzás miatt pedig a leégés, a bőrrák kockázata.

 

A folyadék- és a sóháztartás felborulása

A szervezet a melegben párologtatással – izzadással – hűti magát, és tartja egyensúlyban a hőháztartást. A szervezet napi folyadékigénye ilyenkor elérheti a 3-4 litert is. Ha nem pótoljuk az elvesztett folyadékmennyiséget, a vér besűrűsödik, a sűrű vért pedig a szív nem tudja átszivattyúzni a hajszálerekbe, így a sejtekben oxigénhiány lép fel. A szívizomsejtek oxigénhiánya szívinfarktushoz, míg az agysejteké az agy működési zavaraihoz, súlyosabb esetben stroke-hoz (agyi trombózishoz vagy agyvérzéshez) vezethet.

 

A hidratáltság csökkenését a szárazabb bőr, a kiszáradt nyelőcső, a vizelet sárgábbá válása jelzi. Az izzadás okozta folyadékvesztéssel a szervezetből fokozottan ürülnek az ásványi anyagok és a vízben oldódó vitaminok is; hiányukat fejfájás, kimerültség, gyengeség, szédülés, álmosság, émelygés, kedvetlenség, fáradékonyság, rossz közérzet jelzi. Az elektrolitveszteség hatására fájdalmas izomgörcsök alakulhatnak ki a lábakban, karokban vagy alhasban, illetve ödéma (vizenyő) is megjelenhet a végtagok alsó részén, leginkább a bokán.

 

Lásd még: Kiszáradás (Dehidratáció)

 

A tüneteket vízivással, megfelelő ásványi anyag és vitaminpótlással gyorsan lehet kezelni, az ásványi anyagok közül különösen a kálium, a magnézium és a kalcium pótlása fontos.

 

UV-sugárzás negatív hatásai

A napfény az élet egyik alapvető feltétele, de a túl nagy mennyiségű napsugárzás káros hatással van a bőrre, illetve az egész szervezetre. A nyári napokon 11-15 óra között extrém magas a szervezetre káros UV-sugárzás (mértékét az Országos Meteorológiai Szolgálat rendszeresen közzéteszi a honlapján). Fontos tudni, hogy nem csak a közvetlen napsugárzás veszélyes: a sugárzás visszaverődik a homokról, a víztükörről (ezért lehet vízparton sokkal jobban leégni), illetve a tengerszint feletti magasság is növeli a sugárzás szintjét.

 

Minél magasabb az UV-sugárzás szintje, annál inkább károsíthatja a bőrt.

 

A napfény negatív hatásai:

 

  • napégés;
  • bőr szeplősödése-foltosodása;
  • napallergia;
  • korai bőröregedés;
  • szemkárosodás;
  • immunkárosodás.

 

Súlyosabb következmény lehet egyes bőrdaganatok kialakulása, melyek hátterében az esetek 90%-ában a napfényártalom áll.

 

Az egészségkárosodás megelőzése érdekében fontos a napégéssel és fényvédelemmel kapcsolatos, védelmet jelentő gyakorlatok betartása.

 

Napszúrás, hőguta és bőrkiütések

A 30 fok feletti nappali hőmérséklet már az egészségesek szervezetét is megviseli. Ha a napsugárzás folyamatosan éri a tarkót és a fejet, akkor fokozódik a koponyaűri nyomás, és begyulladhat az agyhártya; a duzzadt agyhártyák pedig különböző agyterületeket nyomnak, ami az agyműködés zavarához vezethet. Ennek következtében alakulnak ki a napszúrás jellegzetes tünetei, gyakran csak órákkal később: a nyak merevsége, fejfájás, hányinger, szédülés, az arc kipirosodása és felforrósodása.

 

A napszúrásnál veszélyesebb állapot a hőguta, amikor a külső hőmérséklet olyan magas, hogy már a verejtékezés sem tudja a testhőmérsékletet csökkenteni. (Hazánkra nem jellemző a nagyon magas külső hőmérséklet, ezért a hőguta ritkán fordul elő.)

 

A hőguta kezdeti tünetei:

 

  • magas láz;
  • száraz, kipirult bőr (egész testen);
  • szapora pulzus (tachycardia);
  • alacsony vérnyomás;
  • gyenge légzés;
  • fejfájás;
  • szédülés.

 

Későbbi stádiumban tudatzavar, eszméletvesztés lép fel, ami azonnali kezelést igénylő, életveszélyes állapot.

 

Napszúrás és kezdődő hőguta esetén segít a hideg borogatás (főleg a fejen), a folyadékpótlás. Ha mindezek ellenére nem enyhülnek a panaszok, akkor mielőbb orvoshoz kell fordulni.

 

A hő hatására hőkiütések – apró, vörös, viszkető papulák – is megjelenhetnek az arcon, nyakon, a mellkas felső részén, a mellek alatt, a lágyékban és heréknél. Ez bármelyik korosztályt érintheti, de gyakoribb a kisgyermekeknél. Ezek a jellegzetes kiütések eltűnnek kezelés nélkül az izzadás enyhülésével (hűvösebb helyen tartózkodással) és az érintett területet szárazon tartásával.

 

Az erős izzadás következményként előfordulhat staphylococcus fertőzés is.

 

Hogyan védekezzünk a kánikula és a káros napsugárzás ellen?

Kánikulában a szokásosnál nagyobb mennyiségű vízre, ásványi anyag- és vitaminbevitelre van szükség. Hőség idején akkor is inni kell, amikor nem érezzük magunkat szomjasnak (ez különösen az idősekre vonatkozik, akiknek csökkent a szomjúságérzetük).

 

Fontos! A melegben ne cukros, szénsavas üdítőket vagy alkoholt fogyasszunk; a szervezetnek ilyenkor kifejezetten vízre van szüksége!

 

11 és 15 óra között védjük magunkat a napsugaraktól! Ha nem tudunk árnyékos helyre menni, akkor viseljünk napszemüveget, lehetőleg fehér sapkát vagy széles karimájú kalapot, hosszú ujjú, fehér pamutinget.

 

A leégés ellen használjunk a bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet! Minél magasabb faktorszámú napozót használunk, annál hosszabb ideig tart a védelem (a védett időszak nem hosszabbítható meg ismételt bekenéssel).

 

Használjunk UV-szűrős lencsét, illetve napszemüveget! A jó lencsék teljesen kiszűrik az UV-sugarakat, de az UV-szűrő nélküli napszemüveg rendkívül káros, mert a sötétebb lencse mögött kitáguló pupilla miatt több káros sugárzás jut a szembe.

 

Figyeljünk arra, hogy a szoba hőmérséklete nappal ne legyen magasabb 32 foknál, éjszaka pedig 24 foknál! Minden ablakot nyissunk ki éjszaka és kora reggel, hogy az éjszakai levegővel hűtsük az otthonunkat, a nap legmelegebb időszakában pedig zárjuk be az ablakokat. Javasolt az ablakok külső-belső árnyékolása.

 

Használjunk légkondicionálót (fontos a megfelelő tisztítása és karbantartása a káros egészségügyi hatások elkerülése érdekében), illetve elektromos ventilátorokat (35 fok alatt nyújthatnak enyhülést), amennyiben lehetséges.

 

Kerüljük a tartós, megerőltető fizikai tevékenységeket, mert az izommunka fokozza a szervezet hőtermelését, vagy végezzük azt a nap leghűvösebb időszakában (általában reggel 4 és 7 óra között).

 

Ha túl sokáig tartózkodtunk a szabadban, töltsünk legalább 1-2 órát légkondicionált környezetben (bevásárlóközpont, középület, könyvtár), amíg a szervezet lehűl.

 

Naponta akár többször is zuhanyozzunk le langyos vagy hideg vízzel; alternatív megoldás lehet a test hűtésére a hideg borogatás, törölközők, lábáztatás stb.

 

Viseljünk természetes anyagokból készült, szellőző, világos színű, bő szabású ruhákat, ami véd a túlhevülés ellen, illetve a káros ibolyántúli sugárzástól.

 

Kerüljük a magas fehérje- és zsírtartalmú ételeket, helyette fogyasszunk könnyen emészthető, lédús ételeket: sok zöldséget, gyümölcsöt.

 

Ne igyunk hűtőből épphogy kivett hideg italt, mert az ital és a testhőmérséklet közötti különbség ideiglenesen gyengíti a szervezet ellenállóképességét, így a torokban lévő mikrobák mandula- vagy torokgyulladást okozhatnak.

 

Fontos! Felhevült, meleg testtel csak fokozatosan menjünk a levegő hőmérsékleténél sokkal hidegebb vízbe, mert még fiatalon is nagy a szívinfarktus veszélye!

 

Az árnyékban parkoló autó hőmérséklete is akár 60-70 fokosra felmelegedhet, ezért szellőztessük ki, mielőtt beszállnánk, illetve gyermeket, idős vagy beteg embert és állatot még akkor se hagyjunk az autóban, ha az ablakot lehúztuk.

 

A saját egészségünk megóvása mellett figyeljünk oda másokra is: különösen az idős rokonokat, szomszédokat, ismerősöket kérdezzük meg, hogy nincs-e szükségük segítségre.

 

Kapcsolódó tartalmak:

 

Szabadvizi fürdőhelyek: mire fügyeljünk?

Hőség veszélyei krónikus betegségekben

Hőség hatásai különböző korosztályokban

 

KULCSSZAVAK
UV-sugárzás  |   leégés  |   kánikula  |   nyár  |   napszúrás  |   hőguta  |   kiszáradás  |   bőrrák
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít