egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A viperák ritkán támadnak indokolatlanul, sarokba szorításuk, háborgatásuk esetén viszont megmarhatják az embert, ezért fontos ismerni az ilyenkor szükséges teendőket. Magyarországon évente 3-4 viperamarás történik.

 

Fontos! Minden viperamarás esetén keresse fel a legközelebbi sürgősségi osztályt! Amennyiben hegyen, kirándulás közben történik a marás, hívja a hegyimentőket vagy a 112-t, és kérjen mentőt!

 

A vipera felismerése

A viperák összetéveszthetők a siklókkal, melyek azonban nem rendelkeznek méreganyaggal (a magyarországi siklók közül az erdei-, a haragos- és a rézsikló haraphat).

 

Magyarországon két viperafaj terjedt el:

 

  • rákosi vipera (hívhatják tévesen rákosréti, homoki vagy parlagi viperának is);
  • keresztes vipera.

 

rakosi vipera

Rákosi vipera
(hívhatják még tévesen rákosréti, homoki vagy parlagi viperának is)

keresztes vipera

Keresztes vipera

 

A viperák felismerésében az alábbi jellegzetes megjelenési jegyek segíthetnek:

 

  • Méret: a kifejlett példány a keresztes vipera esetében kb. 55-70 cm, a rákosi vipera esetében kb. 40-60 cm hosszú (a kifejlett siklók általában 1 m fölöttiek, de a növendékek kisebbek);
  • Forma: testük zömök, izmos, farkuk hirtelen keskenyedő (a siklók teste nyurgább, farkuk fokozatosan keskenyedik);
  • Mintázat: alapszínük világosszürke vagy a barna különféle árnyalatai, testük háti felszínén az alapszínnél sötétebb, szinte mindig megtalálható cikcakkos mintázat fut végig (hasonló csak a rézsiklón lehet, de annál többnyire kettős, szétszakadozó foltsort találunk), a keresztes vipera nagyon ritkán lehet teljesen fekete;
  • Fej: erősen háromszögletű, kiszélesedő (a siklóknak, kivéve a rézsiklót nem háromszög alakú, kiszélesedő fejük van) a tarkó területén X vagy V alakú mintázattal;
  • Pupilla: keskeny, függőleges rés alakú (a siklóké kerek vagy tojásdad), „gonosz tekintet”;
  • Agresszivitás: a vipera sosem támad, csak ha rálépnek vagy sarokba szorítják őket (a haragos sikló hevesen támadhat).
  • Előfordulás: a viperák csak foltszerűen fordulnak elő, a keresztes vipera Somogy és Zala megyében, a Tiszaháton, valamint a Zempléni-hegységben, beleértve a Tokaj hegyet és környékét, a rákosi vipera pedig a Hanság és a Kiskunság területén (ez utóbbival találkozhatunk akár Budapest környéki kertekben is).

 

A viperamarás hatásai

A viperamarás tünetei a különböző fajok miatt eltérőek lehetnek. Mérgük általánosságban főként a keringési rendszerre hat: kritikusan alacsony vérnyomás és szívritmuszavar jelentkezik.

 

A marás helyén fájdalmas, feszes duzzanat alakul ki bőrpírral vagy bőrpír nélkül. A marás helye (egy vagy két fognyom) viszont nem feltétlenül látható az ödéma miatt, illetve megtévesztő lehet, hogy a vipera fogváltása miatt akár 3-4 fognyom is visszamaradhat. Nagyobb méregmennyiség esetén az egész végtagot érintheti az ödéma.

 

Mindezeken túl az érintett testrész közelében fájdalmasan megnagyobbodott nyirokcsomók alakulhatnak ki.

 

Tünetek szisztémás (egész szervezetet érintő) mérgezés esetén:

 

 

Tünetek idegrendszeri érintettség esetén:

  • kettős látás, homályos látás,
  • kancsalság,
  • szemhéjcsüngés.

 

A viperamarás hatására a laboreredményekben is jelentkezhetnek eltérések.

 

Lehetséges vérképeltérések:

  • magas fehérvérsejtszám,
  • csökkent vörösvértestszám,
  • csökkent hemoglobinszint,
  • emelkedett szérum kreatin-kináz- és transzamináz-szint,
  • alacsony vérlemezkeszám.

 

Halálos kimenetelű viperamarás hazánkban az elmúlt 60 évben mindössze kétszer történt, mivel az esetek többségében kevés méreganyag jut az emberi szervezetbe, ami – szakszerű kórházi ellátás mellett – nem jár súlyosabb következményekkel.

 

Mit tegyünk viperamarás – vagy a gyanúja – esetén?

Az alábbi javaslatokat érdemes betartani viperamarás esetén:

 

  1. Próbáljuk megfigyelni a vipera kinézetét, és ha lehet, készítsünk róla fényképet.
  2. Hívjunk segítséget (hegyimentőt/mentőt), vagy keressük fel a legközelebbi sürgősségi osztályt!
  3. Távolítsuk el a szoros ruhadarabokat, ékszereket, melyek megakadályozhatják a véráramlást, ha a marás környéke duzzadni kezd.
  4. Mossuk le a sebet és környékét tiszta vízzel, a seb környéke, ha lehetőség van rá szappanos vízzel is lemosható.
  5. Őrizzük meg a nyugalmunkat.
  6. A sérült végtagot lehetőség szerint ne használjuk, hogy lassítsuk a méreg terjedését. Érdemes sínbe helyezni, hogy csökkentsük a későbbi mozgatását.
  7. A sérültet (főleg a sérült végtagra vigyázva) minél kevésbé mozgatva juttassuk el kórházba.

 

A magyarországi viperafajok mérge gyenge, ezért antiszérumot általában nem szoktak alkalmazni, mert heves allergiás reakciót válthat ki. Az antiszérum alkalmazása csak kórházban történhet, az orvos mérlegelése alapján. A sérültet minimum 24 órán keresztül kórházban figyelik meg.

 

Mit nem szabad tenni viperamarás esetén?

 

  • Ne szívjuk ki a mérget.
  • Ne vágjuk fel a sebet.
  • Ne jegeljük a területet.
  • Ne „égessük” ki a sebet.
  • Ne használjunk szorító/nyomókötést.
  • Ne tisztítsuk a sebet alkohollal.
  • Ne igyunk alkoholt vagy pulzusszámot/vérnyomást növelő italokat (kávé, tea, energiaital).
  • Tilos gyógyszert bevenni (gyógyszerek alkalmazásáról csak orvos dönthet).
KULCSSZAVAK
vipera  |   rákosi  |   rákosréti  |   keresztes  |   parlagi  |   homoki  |   méreg  |   hegyimentő  |   fognyom  |   kígyómarás
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít