Mérgezést okozó háztartási szerek az otthonunk minden részén előfordulhatnak, veszélyeztetve a kisgyermekek és felnőttek épségét, egészségét. Veszélyes anyagok azonban nemcsak a lakás belső tereiben találhatók, hanem a kertünkben, udvarunkban is. A növényeinket védő rágcsáló-, rovarirtó- és növényvédőszerek mellett maguk a növények is súlyos mérgezést okozhatnak. A gyermekek és az idősek e tekintetben nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a család többi tagja.

Családunk biztonsága érdekében érdemes tisztában lennünk az otthonunkban található veszélyes anyagok egészségkárosító hatásával, a mérgezésre jellemző tünetekkel, a mérgezés kezelésével, illetve azzal, hogyan kerülhetjük el a mérgezéseket.

Az otthonunkban előforduló veszélyes anyagokról itt olvashat bővebben.

Rágcsálóirtószerek

A kertünkben letelepedő kártevő rágcsálók elszaporodása ellen rágcsálóirtószerekkel védekezhetünk, azonban ezek a szerek nemcsak a rágcsálók számára, hanem az emberekre és a háziállatokra is mérgezők.

Egészségkárosító hatás

Az Európában forgalmazott rágcsálóirtószerek szinte kivétel nélkül véralvadásgátló (jellemzően valamilyen kumarinszármazék) hatóanyagokat tartalmaznak. A hatóanyag elfogyasztása spontán belső vérzést okoz, így a kártevő állat egyszerűen elvérzik – és pontosan ugyanilyen hatásokat okozhat az ember vagy a háziállat szervezetében is. 1-2 evőkanálnyi rágcsálóirtó elfogyasztása már kórházi ellátást igénylő mérgezést okozhat.

A mérgezés tünetei

A mérgezés tünete az elesettség, sápadtság, mely mellett vérzés jelentkezik, ami az orr, szem, végbél és a hüvely nyálkahártyáján észlelhető. Emellett előfordulhat étvágytalanság, gyengeség, zavartság és görcsök is.

A mérgezés kezelése

Mérgezés esetén mielőbb orvoshoz kell fordulni. A kezelés a mérgezés súlyosságától és a személy állapotától függ. A véralvadásgátló hatóanyagok ellenszere a K₁-vitamin.

A mérgezés elkerülése

A kihelyezett méreg közelébe ne engedjünk kisgyermeket, valamint háziállatot! A szerek alkalmazása után gondosan takarítsuk össze a maradékokat! A rágcsálóirtószereket a gyártók valamilyen feltűnő (pl. piros, kék) színnel színezik, hogy ne legyenek összetéveszthetők az élelmiszerrel, takarmánnyal. Emellett az irtószerekbe a gyártók egy rendkívül keserű ízanyagot (denatónium-benzoát) kevernek, melyet a rágcsálók nem érzékelnek, de az ember igen, így elkerülhető, hogy valaki véletlenül nagy mennyiségű irtószert fogyasszon el. A vállalkozó a rágcsálóirtószereket kizárólag zárható műanyag szerelvényben (ún. patkányetető ládában) helyezheti ki, amelyen jogszabályi előírás szerint kötelező feltüntetni az alkalmazott rágcsálóirtószer megnevezését, hatóanyagát, az ellenméreg megnevezését és a szolgáltató nevét, címét, telefonszámát. Ugyanezen információk a termékek címkéjén is megtalálhatók.

Rovarirtószerek

A rovarok (darázs, szúnyog, kullancs, hangya, poloska, csótány stb.) elleni védekezésnek számos formája létezik, otthonunkban leggyakrabban kihelyezett csalétkekkel, porozószerrel, párologtatóval, spray-vel védekezünk.

Egészségkárosító hatás

Az otthoni rovarirtók számos különböző hatóanyagot tartalmazhatnak, attól függően, hogy melyik rovar ellen hatékonyak. Ezek a hatóanyagok jellemzően a rovarok idegrendszerére vagy érzékszerveire fejtik ki hatásukat. Az irtószereket általában aeroszolos vagy folyékony formában alkalmazzák, amely a rovarok páncélján/bőrén keresztül szívódnak fel.

Néhány példa a leggyakoribb rovarirtószerekre:

• permetrin: hatékonyan pusztítja el a darazsakat, szúnyogokat, kullancsokat, hangyákat és poloskákat;

• fipronil: hatékony kullancs- és csótányirtószer;

• imidakloprid: hatékony hangya- és poloskairtószer;

• deltametrin: hatékony darázscsapda-szer;

• DEET: hatékony szúnyogriasztószer, amely megbénítja a szúnyogok érzékszerveit, így megakadályozza, hogy a szúnyogok megtalálják és megcsípjék az embereket.

A mérgezés tünetei

A rovarirtómérgezés tünetei változók lehetnek, attól függően, hogy milyen típusú rovarirtószerrel történt a mérgezés, milyen mennyiségben, és hogy az érintkezés hogyan történt (bőrre kerülés, belélegzés, lenyelés). A mérgezés tünetei közé tartozhatnak: bőrkiütések, szemirritáció és könnyezés, légzési nehézségek vagy fulladás, hányinger és hányás, gyomor- és bélproblémák, gyengeség és kimerültség, remegés, izomgörcsök, szédülés, zavartság, súlyos esetben eszméletvesztés.

Ha nagy mennyiségű rovarirtószer kerül a szervezetbe, a mérgezés akár halálos is lehet. Azonnali orvosi segítség szükséges, ha bármilyen mérgezési tünetet tapasztal, különösen akkor, ha súlyos légzési nehézségek vagy tudatzavar jelentkezik.

A mérgezés kezelése

Belélegzés esetén szellőztessünk, helyezzük a sérültet nyugalomba. Szédülés, ájulás közeli állapot esetén fektessük le és polcoljuk fel a lábát!

A mérgezés elkerülése

Kisgyermekek jelenlétében ne használjunk erős rovarirtószereket! A rovarirtószerek használatát követően szellőztessünk, beltéren pedig lehetőleg tartózkodjunk a spray formátumú rovarirtó alkalmazásától, ugyanis zárt térben, nagy mennyiségben alkalmazva, s hosszabb időn keresztül belélegezve toxikus mennyiség szívódhat fel szervezetünkben.

Növényvédőszerek

A növényvédőszerek különböző hatóanyagokat tartalmaznak, alkalmazásuk célja a növényi kártevők és -betegségek elleni védelem.

Egészségkárosító hatás

A növényvédőszerrel kezelt, az élelmezésegészségügyi várakozási idő letelte előtt elfogyasztott egy-két szem bogyó vagy kisebb növényi rész általában nem okoz mérgezést, egy maréknyi gyümölcs elfogyasztása azonban – az alkalmazott szer erősségétől függően – már okozhat tüneteket (hasi fájdalom, hányinger, hasmenés). Súlyosabb mérgezés a tömény szer fogyasztásakor történhet, vagy ha permetezéskor a szer a bőrre került, illetve belélegezték.

Néhány példa a leggyakoribb növényvédőszerekre:

• imidakloprid: rovarölő anyag, amely hatékonyan pusztítja el a levéltetveket és fehérlepke-lárvákat;

• propineb: gombaölő anyag, mely a gombák sejtfalának felbontásával védi a gombás fertőzésektől a növényeket;

• glifozát: gyomirtó anyag, amely a növények anyagcseréjének megzavarásával pusztítja el a gyomokat;

• metám-nátrium: talajfertőtlenítő anyag, amely a talajban élő apró organizmusokat pusztítja el (pl. gyökérlégy-lárvákat).

A mérgezés tünetei

A tünetek a növényvédőszer típusától függően sokfélék lehetnek: nyáladzás, orrfolyás, kötőhártya-gyulladás, bőrkiütések, koordinációs zavar, pupillaszűkület, vérnyomásesés vagy -emelkedés, súlyos hasmenés, nehézlégzés, izomrángás, ájulás.

A mérgezés elkerülése

A növényvédőszereket gyermekek által nem elérhető helyen, eredeti csomagolásukban tárolja! A kikevert és megmaradt permetlét ne tartsa a kamrában vagy a hűtőszekrényben élelmiszerekkel együtt (pl. üdítős üvegben)! Ügyeljen arra, hogy az élelmezésegészségügyi várakozási idő (é.v.i.) letelte előtt a gyermek ne kerüljön a lepermetezett növények közelébe! A kezelt gyümölcs csak az é.v.i. letelte után fogyasztható! Egyes permetszereknél, pl. gyomirtóknál, nem minden esetben határozzák meg az é.v.i.-t, de ez nem jelenti azt, hogy ha a szer véletlenül élelmiszernövényekre kerül, akkor azok fogyaszthatók!

Téli szélvédőmosó, fagyálló

A gépjárművek téli felkészítésének fontos része a szélvédőmosó téli mosófolyadékra cserélése és a hűtőfolyadékban lévő fagyálló szintjének ellenőrzése.

Egészségkárosító hatás

A hűtőfolyadékok és a téli szélvédőmosók többsége etilén-glikolt – édeskés ízű, mérgező folyadékot – tartalmaz. Az etilén-glikol szervezetbe kerülése súlyos mérgezéses tüneteket okoz.

A mérgezés tünetei

Az etilén-glikol elfogyasztását követően, néhány órán belül az alkoholmérgezéshez hasonlító, központi idegrendszeri tünetek (zavartság, mozgáskoordináció hiánya, szív- és érrendszeri, légzőrendszeri tünetek) jelentkeznek. A fagyállómérgezés az alapján különíthető el az ittas állapottól, hogy nem észlelhető alkoholszagú lehelet. Súlyos mérgezés esetén visszafordíthatatlan vesekárosodás, veseelégtelenség alakul ki a vesét roncsoló kalcium-oxalát kristályok kicsapódása miatt.

A mérgezés kezelése

Amennyiben gyanítja, hogy fagyálló folyadékot nyelt le, azonnal forduljon orvoshoz. A fagyálló folyadék az emberi szervezet számára halálos lehet: 1 deciliter lenyelése már halált okozhat!

A mérgezés elkerülése

Bízza szakemberre az ablakmosótartály feltöltését, a fagyállófolyadék bevizsgálását, esetleges utántöltését! Lehetőleg ne tartson otthon etilén-glikolt tartalmazó terméket – ha mégis, ne tárolja a földön, a talajszint közelében, ahol könnyen hozzáférhető, és különösen ne élelmiszerek közelében! Törekedjen a tároló zárhatóságának biztosítására. Ha nem használja fel teljes egészében a fagyállót vagy ablakmosót, akkor se öntse át a megmaradt folyadékot másik, kisebb üvegbe. A megfelelően lezárt flakont mindenképpen olyan helyre tegye, ahol gyermek nem érheti el, illetve állat nem férhet hozzá. Soha ne tároljon vegyi anyagot élelmiszer tárolására alkalmas vagy abból a célból forgalomba hozott edényzetben!

A fagyállómérgezésekről bővebben itt olvashat.

Benzin, petróleum, lámpaolaj, grillbegyújtó folyadék

A benzin, petróleum, lámapolajok és különböző gyújtófolyadékok szénhidrogénekből állnak, melyek mérgezők az emberi szervezetre.

Egészségkárosító hatás

A szénhidrogén-mérgezés a tüdőn és a bőrön keresztül is megtörténhet, mivel ezek a vegyületek jelentős mértékben párolognak, valamint felszívódhatnak a bőrről is. Gyakori a szándékos, „szipuzással” történő alkalmazásuk is, mely jelentős egészségkárosodással jár. A szénhidrogének jelentős része rákkeltő (karcinogén), genetikai károsodást okozó (mutagén), magzatkárosító (teratogén) hatású vegyület.

A mérgezés tünetei

A szénhidrogén-mérgezésben szenvedő személy lehelete jellegzetes szagú. A lenyelt vagy belélegzett szénhidrogén irritálja a gyomor-bélrendszert és a tüdőt. A mérgezés tünetei köhögés, gyomor-bél irritáció, fulladás, tüdőgyulladás. Emellett érintheti az agyat, a szívet, a csontvelőt, a májat és a veséket is – így idegrendszeri panaszok, szédülés, álmosság, súlyos esetben akár veseelégtelenség vagy kóma is felléphet. Szívritmuszavarok, szívmegállás is bekövetkezhet.

A mérgezés kezelése

Nagyon fontos, hogy meg kell szüntetni a mérgezés forrását. Ha szennyeződött a páciens bőre, akkor le kell mosni, ha a ruhája is, akkor el kell távolítani. Tej adása és hánytatás szigorúan tilos! Paraffinolaj adható, mely hashajtó hatása miatt a felszívódást csökkenti. Lenyelése kórházi ellátást igényel.

A mérgezés elkerülése

Mindig zárjuk el a vegyszereket a gyerekek elől, nehogy véletlenül lenyeljék. Érdemes a kamaszokat felvilágosítani arról, hogy mennyire veszélyesek ezek a szerek, és hogy a szipuzástól – amellett, hogy függőséget okoz – komoly egészségkárosodást is szenvedhetnek.

Festékmarók, rozsdaoldók, nitrohígítók

A festékmarók, rozsdaoldók és különböző hígítok fontos kellékei egy kertes háznak, a velük való érintkezés azonban veszélyes lehet, ezért elővigyázatossággal használja őket!

Egészségkárosító hatás

A nitrohígítók különféle szerves oldószereket tartalmaznak, melyek egészségkárosító hatásúak. A festékmarók, rozsdaoldók pedig klórozott szénhidrogéneket tartalmazhatnak, melyek lenyelés vagy belélegzés esetén károsíthatják a májat, a vesét és a központi idegrendszert.

A mérgezés tünetei

A mérgezés tünetei változók lehetnek a szer típusától és a szervezetbe jutás helyétől függően. A leggyakoribb tünetek a következők: bőrirritáció, égő érzés, vörösödés, bőrviszketés és hólyagok kialakulása a bőrön, szemirritáció, könnyezés, homályos látás, szemszárazság vagy vörösödés, légzési nehézségek, köhögés, torokirritáció, mellkasi fájdalom vagy légzési elégtelenség, gyomor- és bélrendszeri tünetek (hányinger, hányás, hasmenés, gyomorégés), fejfájás, szédülés, zavartság, gyengeség, szorongás, súlyos esetben eszméletvesztés.

A mérgezés kezelése

Ha mérgezés tüneteit tapasztalja, azonnal hagyja abba a vegyi anyag használatát, hagyja el a helyiséget és öblítse le a bőrét vagy a szemét bő vízzel. Ha a tünetek súlyosak vagy nem múlnak el, forduljon orvoshoz, és vigye magával a használt vegyi anyagot is. A mérgezés kezelése a mérgezett állapotától függően változhat, súlyos esetben kórházi ellátásra is szükség lehet.

A mérgezés elkerülése

A mérgezés megfelelő védőfelszerelés használatával megelőzhető (pl. kesztyű, szemüveg, maszk).

Mérgező kerti növények

A kertben található növények közül bár sok igazán szép dísznövény, de némelyikük súlyos egészségkárosodást okozhat. Vannak olyan növények, melyek elfogyasztva okoznak mérgezéses tüneteket, és vannak, amelyek bőrrel érintkezve okozhatnak égési sérüléseket.

Egészségkárosító hatás

A kerti növényekben található mérgező hatóanyagok közé tartoznak az ún. glikozidok, alkaloidok és szaponinok – ezek az erős hatású növényi vegyületek hatással vannak az idegrendszerre, a szív- és érrendszerre, a légzőrendszerre és a gyomorra.

A mérgezés tünetei

A mérgező növények lenyelése vagy bőrrel való érintkezése súlyos tüneteket okozhat, például hányást, hasmenést, szédülést, fejfájást, bőrkiütéseket és légzési nehézségeket. A növényi mérgezések tünetei nagyon széleskörűek lehetnek.

A mérgezés kezelése

Ha gyermekünk valamilyen növényi részt, termést fogyasztott, vegyük ki szájából a maradványokat, mossuk ki a száját, mossuk le a bőrét (arcán, kezén) az esetleges irritáló hatás miatt. Próbáljuk kideríteni, hogy a növényből mikor és mennyit fogyasztott. Mérgezést okozó dózis vagy bizonytalan mennyiség bejutása esetén a méreganyag megkötésére aktív szén adható. Növényi mérgezés esetén tej adása ellenjavallt, mert a tejfehérje a toxikus anyagok kioldódásának és/vagy felszívódásának elősegítésével előre nem látható módon erősítheti a méreghatást. Kisgyermekek esetében a hánytatás ellenjavallt az esetleges komplikációk miatt. Kórházi ellátásban többnyire a gyomormosás az elsődlegesen alkalmazott eljárás, ezt követően pedig tüneti kezelés.

A mérgezés elkerülése

Kisgyermekes családoknál ajánlott a mérgező díszcserjék és dísznövények kertbe ültetésének vagy lakásban tartásának mellőzése. Érdemes a kertet, lakást körbejárni, beazonosítani a mérgező növényeket, és nem árt megtudni a növények pontos tudományos nevét. Ha a növény a kertből nem távolítható el, megoldás lehet, ha az elérhető magasságban található tetszetős bogyókat leszedjük vagy a növényt ideiglenesen elkerítjük.

A leggyakoribb mérgező kerti növények az alábbiak:

• tiszafa (Taxus baccata),
• májusi gyöngyvirág (Convallaria majalis),
• borostyán (Hedera helix),
• csattanó maszlag (Datura stramonium),
• amerikai alkörmös (Phytolacca americana),
• ricinus (Ricinus communis),
• fagyal (Ligustrum vulgare),
• csíkos kecskerágó (Euonymus europeus),
• fehér fagyöngy (Viscum album),
• magyal (Ilex aquifolium),
• farkaskutyatej (Euphorbia cyparissias).