A radioaktív jódkezelés (radiojód-terápia) olyan orvosi beavatkozás, amelyet leggyakrabban a pajzsmirigy-túlműködés és a pajzsmirigyrák kezelésére alkalmaznak. A terápia során a betegek radioaktív izotóppal jelölt jódot (általában jód-131-et) kapnak, amely a pajzsmirigyben felhalmozódva célzottan pusztítja a pajzsmirigyszövetet vagy a pajzsmirigyben található daganatsejteket. Ez a terápiás megközelítés igen hatékony és kevésbé invazív a sebészeti beavatkozáshoz képest.
A radiojód-kezelés célja a túlműködő vagy daganatos pajzsmirigy szövetének szelektív elpusztítása; ezzel a betegség tüneteinek csökkentése, a daganat továbbterjedésének megakadályozása. A kezelés teljes mértékben egyénre szabott, és gondos előkészítést, valamint rendszeres utókövetést igényel.
A pajzsmirigyről bővebben itt olvashat.
A radioaktív jódkezelés alkalmazása
A radiojód-terápia szájon át, kapszula vagy folyadék formájában történik, nukleáris medicina szakorvos felügyeletével.
A radioaktív jódkezelést leggyakrabban az alábbi állapotok kezelésére alkalmazzák:
- pajzsmirigy-túlműködés (hipertireózis, Graves–Basedow-kór, toxikus göbök);
- pajzsmirigyrák (papilláris, follikuláris és más differenciált formák esetén).
A kezelés előtt fontos betartani néhány előírást: néhány héten keresztül kerülni kell a jódban gazdag ételeket (jódozott só, tejtermékek, tenger gyümölcsei, szója stb.) és gyógyszereket, mivel ezek befolyásolhatják a terápia hatékonyságát. A diétás utasításokkal kapcsolatban kérjen tanácsot kezelőorvosától vagy dietetikustól!
A kezelés megkezdése előtt előfordulhat, hogy pajzsmirigy-stimuláló hormon alkalmazása is szükséges, hogy a radioaktív jód felvételét serkentse és a terápia hatékonyságát növelje.
A terápia után a beteg bizonyos ideig sugározhat, ezért izolációra – vagyis néhány napos kórházi tartózkodásra – is szükség lehet, főleg magasabb dózisok esetén. Az ilyenkor betartandó szabályokkal kapcsolatban kérje ki kezelőorvosa tanácsát, mivel ezek szintén dózisfüggőek lehetnek. Néhány napig ne érintkezzen várandós nőkkel, kisgyermekekkel, valamint aludjon egyedül. A mellékhelyiség használatát követően a WC-t többször húzza le maga után, mivel a radioaktív jód nagy része a vizelettel ürül.
A terhesség és a szoptatás a radiojód-kezelést kizáró tényezők. A kezelést követően a nőknek 6-12 hónapig nem javasolt a teherbeesés, férfiaknak 6 hónapig nem ajánlott a gyermeknemzés.
A radioaktív jódkezelés hatásmechanizmusa
A radioaktív jódkezelés hatásmechanizmusának alapja, hogy a jód természetes módon szelektíven felhalmozódik a pajzsmirigyben, mivel a pajzsmirigysejtek aktívan felveszik a hormontermeléshez. A szervezet többi szövetében a radioaktív jód nem dúsul fel, így a kezelés biztonságos és a mellékhatások nem gyakoriak.
A terápia során alkalmazott radioaktív izotóp, a jód-131, a pajzsmirigysejtekbe kerülve beépül, majd bomlása során béta- és gamma-sugárzást bocsát ki. A béta-sugárzás rövid hatótávolságú és helyileg célzott sejtkárosító hatást fejt ki, ezáltal szelektíven pusztítja el a túlműködő vagy a daganatos pajzsmirigysejteket. A gamma-sugárzás diagnosztikus célokat szolgálhat (képalkotó vizsgálattal követhető a megjelenése és mennyisége), lehetővé téve a sugárzó anyag eloszlásának és a kezelés hatékonyságának időbeli nyomon követését.
A radioaktív jódkezelés mellékhatásai
Mint minden gyógyszernek vagy gyógyszeres kezelésnek, a radioaktív jódkezelésnek is vannak mellékhatásai. A pontos mellékhatásokról és azok gyakoriságáról kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Amennyiben nem várt mellékhatást tapasztal a gyógyszer alkalmazása közben, azt lehetősége van bejelenteni, melynek folyamatáról itt olvashat bővebben.
A radioaktív jódkezelés leggyakrabban előforduló mellékhatásai az alábbiak lehetnek:
- nyálmirigy-duzzanat és -gyulladás,
- szájszárazság,
- ízérzékelési zavarok,
- hányinger, ritkán hányás,
- átmeneti pajzsmirigy-alulműködés,
- fáradtság, általános gyengeség.
Az általános mellékhatások mellett ritkán előfordulhat a kezelést követő terméketlenség (férfiak esetén két évig), valamint nők esetén rendszertelen menstruáció (a terápiát követő egy évig), ezek azonban nagyon ritka mellékhatások.
A radioaktív jódkezelés mellékhatásai jellemzően rövid ideig állnak fenn, idővel pedig teljesen elmúlnak.
Amennyiben a kezelés után túl nagy mennyiségű pajzsmirigyszövet pusztult el, pajzsmirigy-alulműködés alakulhat ki; ilyenkor a csökkent funkció hormonpótlást kíván.
Amennyiben a kezelés során nem várt vagy erősödő mellékhatásokat tapasztal, mielőbb forduljon orvoshoz!
A radioaktív jódkezelés és egyéb gyógyszerek, étrend-kiegészítők kölcsönhatásai
Bár a radioaktív jódkezelés viszonylag kevés gyógyszerkölcsönhatással jár, bizonyos készítmények jelentősen befolyásolhatják a terápia hatékonyságát.
A radioaktív jódkezelés leggyakoribb kölcsönhatásai az alábbiak lehetnek:
- jódtartalmú kontrasztanyagok használata (CT-vizsgálat során) akadályozhatja a pajzsmirigy jódfelvételét;
- a pajzsmirigy működését csökkentő gyógyszerek (pl. metimazol, propiltiouracil) szedése módosíthatja a radioaktív jód hatását;
- jódot tartalmazó étrend-kiegészítők és ételek fogyasztása is csökkentheti a kezelés hatékonyságát.
Minden esetben tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét, amennyiben más készítményeket is használ, hogy elkerülje a nem kívánt kölcsönhatásokat.
Ajánlott tartalom:
