Májzsugorodás (Cirrhosis hepatis)

A májzsugorodás (májcirrózis vagy cirrhosis hepatis) krónikus, visszafordíthatatlan folyamat, általában különböző betegségek késői következménye. Közép-Európában a negyedik leggyakoribb halálok. 

A máj eredeti szerkezete fokozatosan elpusztul, és a helyét kötőszövetes heg veszi át. A kötőszövetes átalakulás miatt a máj nem tudja ellátni a funkcióját, így fokozatosan májelégtelenség alakulhat ki.

A májzsugorodás főbb tünetei

A májzsugorodásban szenvedőknél az alábbi tünetek utalhatnak a megbetegedésre:

  • fáradékonyság;
  • felhasi nyomásérzés;
  • puffadás, gyakori hányinger.

A hormonháztartás felborulása miatt kialakulhat:

A bőrön is számos tünet hívhatja fel a figyelmet a májzsugorodásra:

  • póknaevusok (hajszálértágulat);
  • piros tenyerek és talpak;
  • szájzugban a bőr kihasadása;
  • viszketés;
  • fehér körmök;
  • bőr elvékonyodása.

A máj számos véralvadási faktor termelésében részt vesz, a májcirrózisban viszont ezek a faktorok nem termelődnek megfelelő mennyiségben, ezért megnövekszik a vérzési hajlam. A májerekben megnövekedett nyomás miatt a májtól távol lévő, de a máj keringésével szoros kapcsolatban lévő  visszerekben értágulatok alakulhatnak ki, jellemzően a köldök körül, a nyelőcsőben és a végbélben. A megnövekedett vérzési hajlam és a sérülékeny vénás értágulatok gyakran vezetnek a tápcsatorna vérzéséhez. 

A májzsugorodásos betegek hasa gyakran felpuffad, mert folyadék gyülemlik fel a hasüregben – ezt nevezzük ascitesnek. A máj elégtelen működése miatt a májzsugorodás gyakori velejárója a sárgaság, melyet a szemfehérjén nagyon hamar észlelhetünk. 

Leggyakoribb tünetek:

  • fáradékonyság;
  • hasi diszkomfort, nyomásérzékenység;
  • hányinger;
  • puffadás;
  • étvágytalanság;
  • hormonzavar (mindkét nemre jellemző);
  • impotencia;
  • menstruáció elmaradása;
  • póknaevusok, teleangiektáziák;
  • fehér köröm;
  • piros tenyerek és talpak;
  • szájzug kirepedése;
  • elvékonyodott bőr;
  • sárgaság;
  • gyakori vérzések;
  • vénás értágulatok;
  • hasi vizenyő;
  • lépmegnagyobbodás;
  • lábdagadás;
  • cukorháztartás zavarai;
  • veseelégtelenség;
  • fokozott érzékenység gyógyszerekre;
  • megnagyobbodott vagy megkisebbedett, esetleg tapinthatóan göbös, kemény máj. 

Mikor forduljon orvoshoz?

A májzsugorodás és a vele együtt járó krónikus májelégtelenség lassan, alattomosan kialakuló betegség, mely előrehaladottabb stádiumban kiemelten növeli a halálozás kockázatát. A betegség nem visszafordítható, de korai szakaszban felismerve elkerülhető az állapotromlás és a súlyos szövődmények. A tünetek észlelésekor minél előbb orvosi segítséget kell kérni.

A májzsugorodás lehetséges okai

A májzsugorodást leggyakrabban a tartós alkoholfogyasztás okozhatja vagy a fertőző májgyulladás bizonyos típusai (B, C, D). Ritkább esetben autoimmun és örökletes májbetegségek, toxikus májbetegségek, mint a Wilson-kór (a szervezet réz anyagcseréjének rendellenessége) és a hemokromatózis (a szervezet vas anyagcseréjének rendellenessége) okozhatják. Egyes gyógyszerek és fertőzések is vezethetnek májzsugorodás kialakulásához, példa erre a szifilisz. Az epeutak gyenge fejlettsége (biliaris artresia) is kapcsolatba hozható ezzel a kórképpel.

A májzsugorodás lehetséges szövődményei

  • májelégtelenség (a máj nem tudja ellátni a funkcióit, ennek következtében a vérben különböző mérgező anyagok halmozódnak fel, melyek bizonyos mennyiség után az agyba is átjutnak, és kialakulhat zavartság, majd májkóma);
  • gyakori fertőzések;
  • májban rosszindulatú daganat kialakulása;
  • vérzések a kitágult vénákból;
  • fokozott vérzési hajlam;
  • hormonháztartás megváltozása – nemi működése, menstruáció felborul. 

A májzsugorodás diagnosztizálása és kezelése

A diagnózis felállításakor az orvos fizikális vizsgálatot végez, melynek során észlelheti a fenti tüneteket, illetve kitapinthatja a kemény, göbös felszínű májat. A laborvizsgálatok a betegségre jellemző laborértékeket, általában a májenzimek szintjének emelkedését mutatják. A képalkotó diagnosztika során alkalmazható az UH, CT, MR és a fibroscan. Szükségessé válhat májbiopszia is, illetve gyomor- és vastagbéltükrözés (gastro- és colonoscopia). 

A májzsugorodás gyógyszeresen nem gyógyítható, azonban a betegséget kiváltó ártalom teljes elhagyása és az alapbetegség megfelelő kezelése lassíthatja a romlását. Ezért nagyon fontos az alkoholfogyasztás leállítása. A már kialakult májelégtelenségben az egyetlen lehetséges megoldás a májtranszplantáció.

Teendők betegség esetén

Májzsugorodás esetén fontos a kiváltó ok – alkoholbetegség esetén például az alkohol – elhagyása, illetve az alapbetegség kezelése során a szoros orvosi követés és rendszeres kontroll. Fontos az egészséges életmód, a megfelelő mennyiségű testmozgás és az egészséges táplálkozás. Ha jelentkeznek a májzsugorodás tünetei, mihamarabb orvoshoz kell fordulni, így csökkenthető a kialakult szövődmények súlyossága. 

A májzsugorodás megelőzése

Ha a májzsugorodás alkohol vagy egyéb ártalom miatt alakul ki, akkor annak elhagyásával a betegség teljesen megelőzhető. Az örökletes májzsugorodás azonban nem megelőzhető, de szövődményei csökkenthetők a kezelés mielőbbi elkezdésével és a rendszeres orvosi kontrollal. 

Gyermekek, várandósak

A fentiekben említett fejlődési rendellenességek (biliaris atresia), genetikai kórképek (cisztás fibrózis, alfa-1-antitripszin hiány), metabolikus rendellenességek (Wilson-kór, hemokromatózis) állnak leggyakrabban a gyermekkori májcirrózis kialakulásának hátterében. A terhesség során kialakuló zsírmáj a szülés után pár héttel rendszerint spontán gyógyul.

 

Ajánlott tartalmak:

Alkoholbetegség

Alkoholfogyasztás mérséklése

 

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk