egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Kiszáradás (dehidratáció, exsiccosis) akkor alakul ki, ha a szervezet vízleadása nagyobb, mint a vízfelvétele. A folyadékhiány miatt felborulhat a vérben és a sejtekben található ásványi anyagok egyensúlya, ami jelentősen befolyásolja a szervezet működését.

 

Az emberi test tömegének kétharmadát alkotó víz a sejteken belül, a sejteket körülvevő térben és a véráramban található. A víz elsősorban a gyomor-bélrendszeren át, felszívódással jut a szervezetbe, és a vesék által kiválasztott vizelettel, a légzőrendszeren keresztül, illetve a bőrön keresztül izzadással távozik onnan.

 

A szervezetben található víz mennyisége arányos az oldott sók (elektrolitok) mennyiségével. A sók egyszerű kémiai vegyületek, amelyeket pozitív vagy negatív elektromos töltést hordó atomok építenek fel. A szervezet szempontjából fontos pozitív töltésű elektrolit például a nátrium, a kálium, a kalcium és a magnézium, negatív töltésű elektrolit a klorid, a foszfát és a bikarbonát. Ezek közül a nátrium, a kálium, a foszfát és a magnézium érintett leggyakrabban a sók egyensúlyának felbomlásában.

 

A kiszáradás fő típusai a következők:

  • Izotóniás kiszáradás: a folyadék- és az ásványianyag-szint egymáshoz viszonyított egyensúlya nem borul fel, vagyis mindkettő egyforma mértékben csökken a sejteket körülvevő folyadékban.
  • Hypernatraemia (hipertóniás kiszáradás): a vérben található sók (elsősorban a nátrium) szintje megnő, vagyis a beteg több folyadékot veszít, mint ásványi anyagot. Főként gyermekkorban jellemző az előfordulása.
  • Hipotóniás kiszáradás: a vérben a nátrium szintje lecsökken, vagyis a beteg több sót veszít, mint folyadékot. Ilyenkor a folyadék a sejtekbe áramlik. Kialakulhat, ha például hányás, hasmenés után a folyadékot alacsony ásványi anyag tartalmú vízzel pótolják.

 

A kiszáradás főbb tünetei

A kiszáradás korai tünete a szomjúság, a fejfájás, valamint a sötét színű, erős szagú és a normálisnál kevesebb mennyiségű vizelet ürítése. További tünet lehet a szédülés, fejfájás, fáradtság, étvágytalanság, acetonos („alkoholos”) lehelet, a száj, az ajkak és a szemek szárazsága, beesett szemek és a megszokottnál ritkábban (kevesebb, mint napi 3-4 alkalommal) történő vizeletürítés, alacsony vérnyomás, szapora pulzus. A bőr pedig rugalmatlan lesz (ha megcsípjük, később veszi fel eredeti alakját).

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Forduljon a háziorvosához vagy a házi gyermekorvoshoz, ha a fenti tüneteket a folyadék pótlását követően is fennmaradnak.

 

Haladéktalanul keresse fel a területileg illetékes sürgősségi betegellátó osztályt, vagy hívja a 112-t és kérjen mentőt, ha az alábbi tüneteket tapasztalja:

 

Gyermek esetében szintén sürgős orvosi ellátásra van szükség, ha 24 órán belül hat vagy annál több alkalommal hasmenéses székletet ürített, illetve ha 24 óra alatt háromszor vagy annál többször hányt!

 

A kiszáradás kiváltó okai

A kiszáradást előidézheti a túlzott melegben vagy hosszasan végzett intenzív sportolás vagy fizikai munka miatti erőteljesebb izzadás, a gyomor- és bélrendszer heveny fertőzései miatt kialakuló hányás és hasmenés, a tartós láz, valamint bizonyos víz és só kiválasztását fokozó gyógyszerek szedése.

 

A kiszáradás kezdeti szakaszában az agy mélyén elhelyezkedő idegi központ szomjúságérzést keltve jelzi a folyadékhiányt, arra ösztönözve az embert, hogy pótolja az elveszített folyadékmennyiséget. Ha a szervezetben kevés a víz, egy másik mechanizmus is aktiválódik: az agyalapi mirigy egy bizonyos hormont (vasopressin, antidiuretikus hormon, ADH) választ ki és juttat a vérbe, amely a vizelet visszatartására serkenti a veséket.

 

Ezzel ellentétes folyamat megy végbe vízfelesleg esetén: lecsökken a szomjúságérzet, az agyalapi mirigy pedig minimális vízvisszatartó hormont termel, lehetővé téve a vesék számára, hogy kiválasszák a felesleges vizet.

 

A kiszáradás szempontjából fokozott kockázatot jelentenek az alábbi állapotok illetve betegségek:

  • Újszülöttek és csecsemők: alacsony testtömegük miatt már kis mennyiségű folyadékvesztésre is érzékenyen reagálnak.
  • Gyermekek: nem ismerik, ezért figyelmen kívül hagyják a kiszáradás tüneteit.
  • Idősek: a csökkent szomjúságérzet miatt kevésbé ügyelnek a kiszáradás jeleire.
  • Idült betegségben szenvedők: cukorbetegség, diabetes insipidus (olthatatlan szomjúságérzéssel járó anyagcsere-betegség), Addison-kór.
  • Túlzott alkoholfogyasztás: az alkohol vízhajtó hatása miatt következik be a kiszáradás.

 

A kiszáradás lehetséges szövődményei

A folyamatossá váló vagy ismétlődő kiszáradás negatívan befolyásolja a vesék működését és vesekövet okozhat. Hatására máj-, ízületi vagy izomsérülés, zsíranyagcsere-zavar és székrekedés is kialakulhat. Kezelés nélkül a kiszáradás komoly tüneteket okoz: sokkhoz, trombózishoz, görcsrohamokhoz vagy szerzett agykárosodáshoz vezethet, akár halálos kimenetelű is lehet. Ezért a súlyos kiszáradás azonnali kórházi kezelést, az elvesztett ásványi anyagok és folyadék infúziós pótlását igényli.

 

A kiszáradás a delírium és a tudati státusz romlásának megbízható előjelzője. Már a testfolyadék 2%-os csökkenése is előrehaladott tudati károsodást idézhet elő. A delíriumhoz vezető elektrolit-háztartási zavarok a következők: hypernatraemia (ld. feljebb) és hyponatraemia (a beteg több ásványi anyagot veszít, mint folyadékot).

 

A kiszáradás diagnosztizálása

Az orvos gyakran már a fizikális vizsgálat és a tünetek alapján felismeri a kiszáradást. Kiszáradás gyanúja esetén a vér és a vizelet laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzik a szervezet sóháztartását.

 

Az elektrolit-vizsgálatok magukban foglalják a nátrium (Na+), a kálium (K+), a klorid (Cl-) és a szén-dioxid (CO2) szintjének meghatározását. Az elektrolit-vizsgálatok mérési eredményeiből számolt érték az ún. „anionrés”. Az anionrés kóros eredménye bizonyos anyagcsere-betegségek (például cukorbetegség) meglétét, éhezést, valamint egyes vegyületek felhalmozódását jelezheti.

 

A kiszáradás kezelése

A súlyosan kiszáradt betegek – különösen az újszülöttek és csecsemők, valamint az idősek – azonnali orvosi kezelést és kórházi felügyeletet igényelnek. Ilyen esetben általában a folyadékot a vénán keresztül adják be infúzióban, vagy az orron át a gyomorba vezetett csövön keresztül (nazogasztrikus szonda) juttatják a beteg szervezetébe.

 

A kezelés módja attól függ, hogy melyik elektrolit nincs egyensúlyban, és hogy milyen mértékű az egyensúlyzavar. A súlyos folyadékvesztés következtében emelkedhet a nátrium, a kálium és klorid szintje. Ennek megfelelően fokozott folyadékpótlással csökkentik az elektrolit-szinteket, vagy gyógyszeresen kezelik az egyensúlyzavart.

 

A kezelés megkezdése után időszakosan további elektrolit-vizsgálatokat végeznek a kezelés hatékonyságának megítélésére mindaddig, amíg az egyensúlyzavar meg nem szűnik.

 

Mit tehet kiszáradás esetén?

Enyhe kiszáradás esetén fogyasszon megfelelő mennyiségű tiszta vizet. A sós rágcsálnivalók segítenek visszaállítani a sóháztartás egyensúlyát.

 

Hányás vagy hasmenés esetén gyakran igyon kis mennyiségű folyadékot. Hányó gyermeknek tízpercenként egy-egy kortynyi folyadékot szabad csak adni, mert a nagyobb mennyiségű folyadék egyszerre történő elfogyasztása újabb hányást idézhet elő. Gyermekek számára víz helyett cukros tea, illetve közforgalmú gyógyszertárban, drogériákban kapható rehidráló oldat adása ajánlott az orvos előírása szerint. A vízben oldható rehidráló porok megfelelő koncentrációban tartalmazzák a szervezet számára fontos ásványi anyagokat és cukrot.

 

Ügyelni kell arra is, hogy a bevitt folyadék mennyisége ne haladja meg a leadott folyadék mennyiségét. A szervezetben felgyülemlett vízfelesleg ugyanis víz-túlterhelést okoz, ami súlyos, az életet veszélyeztető állapothoz, a vérben levő nátrium hirtelen túlhígulásához vezet. Ezért amennyiben az elfogyasztott folyadék telítődésének jele – puffadás – jelentkezik, orvosi felügyelet mellett korlátozni kell a folyadékfogyasztást mindaddig, amíg helyre nem áll a szervezet folyadékegyensúlya.

 

A kiszáradás megelőzése

A kiszáradás megelőzésének leghatékonyabb eszköze a megfelelő mennyiségű – napi 2 liter – folyadék bevitele. Ennél több folyadék bevitelére is szükség lehet magas hőmérsékletű környezet vagy intenzív fizikai munka, testedzés végzése esetén.

 

A munkahelyeken a munkáltatók kötelessége, hogy gondoskodjanak az általános munkahigiénés körülményekről és feltételekről, így megfelelve a vonatkozó jogszabályokban leírtaknak. A munkahelyi alapelvárások közé tartozik az ivóvízellátás, a ún. védőitalról való gondoskodás is

.

A folyadékpótlás részben a változatos étrenddel (levesek, zöldségek, gyümölcsök) is biztosítható.

 

Kiszáradás várandósság idején

A várandósság és szoptatás ideje alatt megnő az anya folyadékigénye, ezért különösen ügyelni kell a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadék bevitelére. Előnyben részesítendő a csapvíz és az ásványvíz, kerülendők a koffein és alkohol tartalmú, valamint a cukrozott italok.

 

Kiszáradás gyermekkorban

Csecsemők esetében a besüllyedt kutacs (a koponya puha alkotórésze a koponyavarratok találkozóhelyén), a könny nélküli sírás, a kevésbé nedves vagy száraz pelenka és az aluszékonyság utalhat kiszáradásra. Ha egy újszülött esetében felmerül a kiszáradás gyanúja, sürgősen gyermekorvoshoz kell vinni!

 

Fontos, hogy ilyenkor a csecsemő megfelelő mennyiségű anyatejet vagy tápszert kapjon, több alkalomra elosztott kisebb mennyiségekben, plusz folyadékkal kiegészítve. Hasmenés és hányás esetén kerülendő a gyümölcslevek adása, helyette a fentebb említett rehidráló oldatot kell kortyonként, óránként több alkalommal adagolni az anyatej vagy a tápszer mellé. A kiszáradt csecsemőknek és kisdedeknek nem szabad sima vizet adni, mert az tovább hígíthatja a vérükben már amúgy is alacsony mennyiségű ásványi anyagokat, ezzel tovább rontva az állapotukat.

 

Amennyiben a gyermeknek nehézséget okoz az elfogyasztott folyadék benntartása hányás vagy hasmenés miatt, kisebb adagok rendszeres itatása, kanállal való bejuttatása lehet a megoldás. A gyermekek a felnőttekhez képest több folyadékot veszítenek meleg éghajlati viszonyok között vagy intenzív mozgás mellett.

 

Kiszáradás időskorban

Időskorban lecsökken a szomjúságérzet, és egyes gyógyszerek szedése is gátolhatja a szomjúságérzet kialakulását. Romlik a vese folyadékmegtartó képessége, ezért a vizelettel több víz ürül ki a szervezetből.

 

Mivel az idősek hajlamosak megfeledkezni az ivásról, célszerű naponta többször folyadékkal kínálni őket, és gondoskodni arról, hogy folyamatosan legyen a közelükben folyadék.

KULCSSZAVAK
dehidratáció  |   kiszáradás  |   exsiccosis  |   szomjúság  |   izzadás  |   víz  |   folyadékhiány  |   folyadékpótlás  |   elektrolit  |   nátrium  |   rehidráló oldat  |   csecsemő  |   újszülött
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít