A vas a szervezet számára elengedhetetlen ásványi anyag, amely a hemoglobin építőelemeként fontos szerepet játszik a szervezet szöveteinek oxigénnel való ellátásában és a képződő szén-dioxid elszállításában. A vas emellett alkotórésze különböző életfontosságú enzimeknek is. A vasanyagcsere zavarai esetén a szervezet normál vas-szintje megváltozik, ennek következtében pedig elsősorban a máj, az ízületek, a hasnyálmirigy és a szív válhat érintetté. A tünetek nagyon különbözők lehetnek a betegség pontos típusától függően.
A normál étkezés jellemzően megfelelő mennyiségű vasat tartalmaz – de a vas nagy része egyébként sem ürül ki a szervezetből, hanem újra és újra felhasználódik. A szervezet teljes vastartalmának mintegy kétharmada hemoglobinként van jelen, nagyjából 30%-a pedig ferritin és hemosziderin formájában raktározódik a májban, a lépben és a csontvelőben. Nagyon alacsony mennyiségben különböző enzimek (pl. citokróm, kataláz és peroxidáz) alkotórésze.
A vasról és a vashiányról bővebben itt olvashat.
A vasanyagcsere-rendellenességek legfőbb típusai
A vasanyagcsere zavarainak több típusát különítjük el, aszerint, hogy az adott kórkép a vas hiányához vagy a felhalmozódásához köthető, illetve, hogy a vasanyagcsere pontosan mely lépését érinti a kórkép.
- A hemokromatózis a vastárolás zavarával járó kórkép.
- A vashiányos anémia a hemoglobin csökkent mennyiségével járó kórkép, a vérszegénység egy típusa.
- A vas felhalmozódása esetén vasmérgezésről beszélhetünk, amely jellemzően gyermekeknél fordul elő.
A vasanyagcsere-rendellenességek tünetei
A vasanyagcsere rendellenességeinek több típusa van, a tüneteik jellemzően attól függnek, hogy a betegség hátterében a vas hiánya, vagy éppen a felhalmozódása áll.
A hemokromatózis tünetei az alábbiak lehetnek:
- ízületi fájdalom, ízületi gyulladás – bármely ízületet érinthet, de különösen gyakori az első két ujjnál (erősen hemokromatózisra utal, ha ízületi gyulladás csak az első két ujjízületben található);
- krónikus fáradtság, gyengeségérzés, letargia;
- hasi fájdalom – a gyomor felett, diffúzan vagy a jobb felső oldalon érezve;
- neurológiai, pszichiátriai rendellenességek (memóriazavar, hangulatváltozások, ingerlékenység, depresszió);
- libidócsökkenés (férfiaknál impotencia);
- a menstruáció hiánya, korai menopauza;
- meddőség (lásd bővebben: Meddőség nőknél, Meddőség férfiaknál);
- gyakori fertőzések;
- a bőr bronzosodása, barnulása, szürkülése;
- kardiomiopátia, amely szívelégtelenséghez vezethet;
- 2-es típusú diabétesz;
- az agyalapi mirigy vagy a mellékvese betegsége (Addison-kór);
- kóros májfunkció, májmegnagyobbodás, májcirrhosis, májrák;
- hajhullás;
- légszomj.
A vashiányos vérszegénység tünetei az alábbiak lehetnek:
- fáradékonyság, gyengeség,
- koncentrációzavar,
- fejfájás,
- magas pulzus (tachycardia), szívdobogásérzés (palpitáció),
- terhelésre fellépő nehézlégzés, szédülés,
- anginás panaszok,
- járászavar,
- a bőr és a nyálkahártyák sápadtsága.
A vasmérgezés tünetei az alábbiak lehetnek:
- hányás, hasmenés,
- láz,
- magas vércukorszint (lásd bővebben: Prediabétesz),
- leukocitózis (emelkedett fehérvérsejt-szám),
- alacsony vérnyomás,
- metabolikus acidózis (lásd bővebben: Sav-bázis egyensúly),
- vesekárosodás (proteinuria, vagyis fehérje megjelenése a vizeletben),
- májkárosodás,
- letargia, görcsrohamok, kóma.
Mikor forduljon orvoshoz?
A vasanyagcsere rendellenességeire jellemzően a megmagyarázhatatlan tünetek kivizsgálására kért általános laborvizsgálatból derül fény. Amennyiben más alapbetegséggel nem megmagyarázható, illetve a feljebb felsorolt vashiányra vagy vasfelhalmozódására utaló tüneteket észleli, forduljon háziorvosához. A vasanyagcsere zavarai könnyen megállapíthatók egyszerű vérvétellel.
Amennyiben szükséges, a háziorvos az általános betegvizsgálatot követően szakrendelésre utalhatja tovább, ahol a pontos kivizsgálás megtörténik (lásd bővebben: Beutalási rend).
A vasanyagcsere-rendellenességek kiváltó okai
A hemokromatózis öröklődő betegség, melynek több típusát aszerint különítjük el, hogy melyik gén hibája (pl. HFE, HAMP, HJV és TRF2) okozza. A génhibák miatt a vékonybélsejtek az egészséges vasmennyiség többszörösét veszik fel, ami a vasfelhalmozódás tüneteit okozza.
A vashiányos anémia vashiány miatt alakul ki, amikor a hem szintézise, ezzel pedig a vörösvértestek képződése és érése zavart szenved. Legtöbbször valamilyen vérzés (erős menstruációs vérzés, baleset, idősebb korban bélbetegségek) áll a hátterében.
A vasmérgezés a túl magas vasbevitel miatt alakul ki, elsősorban gyermekeknél. A gyomor-bélrendszeri tünetekkel (hasmenés, hányás) járó vasmérgezés 20 mg elemi vas / testsúlykilogramm túllépése esetén alakul ki. 60 mg elemi vas / testsúlykilogramm túllépése esetén szervezetszintű mérgezéses tünetek jelentkeznek. Mérgezés esetén a szervezet vastartalma olyan magas, hogy a vas szállítására szolgáló transzferrin már nem képes megkötni, így a vérben szabadon áramló elemi vas szabadgyököket képez. Ez károsítja a vérereket, a vesét és a májat.
A vasanyagcsere-rendellenességek diagnosztizálása
A vasanyagcsere rendellenességei egyszerűen diagnosztizálhatók vérvétel és egyéb tesztek segítségével. Az, hogy milyen tesztet szükséges végezni, a tünetektől függ, illetve attól, hogy milyen betegségre gyanakodnak.
A vasanyagcsere zavarainak diagnosztizálása során az alábbi vizsgálatok lehetnek szükségesek:
- szérum vas szintjének vizsgálata vérvétel segítségével;
- teljes vérkép egyéb értékeinek értékelése:
- MCH (átlagos hemoglobintartalom),
- MCV (vörösvértest-volumen),
- TVK (teljes vaskötő-kapacitás),
- transzferrinszint (a vas vérben történő szállításáért felelős, vashiány esetén emelkedik),
- transzferrin szaturáció (a transzferrin telítettségét mutatja, vashiány esetén csökken),
- ferritinszint (a vas raktározásáért felelős, vashiány esetén csökken);
- genetikai vizsgálatok;
- májbiopszia, csontvelő-biopszia.
A vasanyagcsere-rendellenességek kezelése
A vasanyagcsere-rendellenességek kezelésének célja elsősorban a normálistól eltérő vasszint helyreállítása. A terápia folyamán a szérum vasszintjét szükséges monitorozni. A kezelés típusa attól függ, milyen betegség áll a háttérben.
A vas felhalmozódásával járó betegségek (hemokromatózis, vasmérgezés) kezelésére az alábbi lehetőségek léteznek:
- vérlecsapolás: az első alkalmakkor 300-400 ml vér levétele történik, melynek ismétlésére általában egy-két évig szükség van, amíg a vasraktárakban a normál szintre csökken a vas mennyisége; ezt követően a kezelések ritkíthatók, amennyiben a vasszint normalizálható;
- vasszegény étrend;
- a vas felszívódását segítő tápanyagok mellőzése: C-vitamin, Coenzym Q10;
- vasfelszívódást gátló gyógyszerek.
Vashiánnyal járó betegségek (vashiányos anémia) kezelésére az alábbi lehetőségek léteznek:
- a kiváltó ok (pl. vérzés, felszívódási zavar) megszüntetése;
- vaspótlás étrendkiegészítőkkel: a vas három vegyértékű (ferri) és két vegyértékű (ferro) formában is előfordul a különféle készítményekben, melyek közül a három vegyértékű forma szívódik fel megfelelő hatásfokkal. Ezekkel az étrendkiegészítőkkel a vaskészítmények mellékhatásai is enyhébbek.
A vasanyagcsere-rendellenességek megelőzése
A vasanyagcsere zavarainak többféle kiváltó oka van. Genetikai eredet (hemokromatózis) esetén a betegség nem előzhető meg, de a tünetek szinten tarthatók, vagy akár meg is szüntethetők. Erőteljes menstruációs vérzés, felszívódási zavarok vagy egyéb vérzések okozta vashiány esetén a megfelelő vaspótlással megelőzhető a tünetek kialakulása.
A krónikus betegségek megelőzésében és a kialakulás kockázatának csökkentésében jól ismert szerepe van az egészséges életmódnak, az egészséges táplálkozásnak és a megfelelő minőségű és mennyiségű mozgásnak. Fontos, hogy kerülje a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást.
