egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A Hodgkin-limfóma (Hodgkin-kór) egy hematológiai, a nyirokrendszert érintő (limfatikus) rosszindulatú daganatos megbetegedés. Bármely életkorban jelentkezhet, azonban főként a 30 éves, és a 60 év feletti korosztályt érinti. Gyakoribb férfiakban, mint nőkben.

 

A nyirokerekben folyó nyirokban fellelhetőek a fertőzések leküzdésében segítő fehérvérsejtek (limfociták), melyek kóros elváltozása és felszaporodása következtében alakul ki a betegség –, ami főként a nyirokcsomók érintettségével jár. Az abnormális limfociták (ún. Hodgkin-sejtek) nem képesek tovább betölteni védelmi funkciójukat, így a beteg fokozottan ki van téve a fertőzéseknek.

 

A Hodgkin-limfómának két fő típusát különböztethetjük meg a felszaporodó abnormális sejtek jellemzői alapján:

 

  • klasszikus Hodgkin-limfóma (gyakoribb, kb. 93%-ban), ezen belül:
    • nodular sclerosis (csomós, megkeményedő),
    • kevert sejtes,
    • limfocita gazdag,
    • limfocita szegény.
  • nodularis limfocita-predominanciájú Hodgkin-limfóma (NLPHL: a kóros sejtek csomókban helyezkednek el, de az abnormalitás szövettanilag kevésbé látványos).

 

A különböző típusok elkülönítésére szövettani vizsgálattal és molekuláris tesztekkel van lehetőség. Az elkülönítés a várható kórlefolyás, és a terápia tervezése szempontjából is fontos.

 

A Hodgkin-limfóma főbb tünetei

A Hodgkin-limfóma legjellegzetesebb tünete (ún. A tünet) a fájdalmatlan, egy vagy több nyirokcsomó megnagyobbodás főként a nyaki, hónalj vagy lágyékhajlati régióban.

 

Ezen kívül jelentkezhet láz, éjszakai izzadás, súlycsökkenés (a testsúly több mint 10%-ának elvesztése 6 hónap alatt). Ezek az ún. B tünetek.

 

Kísérőtünetek lehetnek továbbá az alábbiak:

 

  • fáradékonyság;
  • étvágytalanság;
  • gyakori fertőzések;
  • mellkasi, hasi fájdalom;
  • hosszan fennálló köhögés, légszomj;
  • haspuffadás;
  • máj és/vagy lépmegnagyobbodás;
  • vérzékenység, minimális erőbehatásra bekövetkező sérülések;
  • kiütések, bőrviszketés.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a nyirokcsomók tartós, fájdalmatlan megnagyobbodása mellett a fenti tüneteket, különösen éjszakai izzadást és visszatérő lázat tapasztal, forduljon mihamarabb háziorvosához, aki szükség esetén gondoskodik a megfelelő szakorvosi vizsgálatokra történő beutalásról!

 

A Hodgkin-limfóma egy agresszív, gyorsan terjedő betegség, ezért fontos a mielőbbi diagnózis, mert korai stádiumban jól gyógyítható.

 

A Hodgkin-limfóma kiváltó okai

A Hodgkin-limfóma a B-limfocitákat ért genetikai mutáció következtében alakul ki. A DNS-mutáció a limfociták kontrolálatlan felszaporodását eredményezi, melynek következtében abnormális limfociták (Hodgkin-sejtek) keletkeznek.

 

A Hodgkin-limfóma kialakulásának pontos oka tisztázatlan, azonban vannak olyan rizikófaktorok, melyek befolyásolhatják a betegség kialakulását:

 

 

A Hodgkin-limfóma lehetséges szövődményei

A betegség következtében a terápia mellett az immunrendszer gyenülése jellemző, ezért a beteg fokozottabban ki van téve a fertőzésveszélynek. Érdemes választható védőoltásokkal segíteni az immunrendszert a fertőzésekkel szemben, azonban fontos, hogy csak elölt kórokozót tartalmazó vakcina adható a betegnek.

 

Ezen kívül előfordulhat szív-érrendszeri megbetegedés, vagy tüdőprobléma a betegség következtében.

 

A Hodgkin-limfóma kezelésének mellékhatásaként hosszútávon meddőség alakulhat ki, valamint a további daganatok (leukémia, emlőrák, tüdőrák) kialakulásának esélye is megnő.

 

A Hodgkin-limfóma diagnosztizálása

A Hodgkin-limfóma diagnosztizálása során a panaszok és a kórelőzmény (anamnézis) átbeszélését követően az orvos megvizsgálja a beteg nyirokcsomóit, betapintja a hasat – érzékel-e megnagyobbodott lépet vagy májat (hepatosplenomegalia) –, megtekinti a bőrt, hogy lát-e rajta kiütéseket, sebeket vagy zúzódások nyomait.

 

A fizikális vizsgálat mellett vérvizsgálatokat végeznek, mellyel többek között nézik a teljes vérképet, a vese- és a májfunkciókat is.

 

A biztos diagnózishoz az érintett nyirokcsomóból biopsziát vesznek. Amennyiben a szövettani minta vizsgálatának eredménye alátámasztja a Hodgkin-limfóma diagnózisát, további vizsgálatokra van szükség a limfóma terjedésének felmérése céljából.

 

Ezek a vizsgálatok az alábbiak lehetnek:

 

 

A vizsgálatok alapján úgynevezett stagingre kerül sor, mely a betegség stádiumának, terjedés mértékének meghatározását jelenti:

 

  • I. stádium: a limfóma egy nyirokcsomó-régióra terjedt ki, a rekesz egyik oldalán.
  • II. stádium: kettő vagy több nyirokcsomó régió érintett, a rekesz egyik oldalán.
  • III. stádium: a rekesz mindkét oldalán érintettek nyirokcsomó régiók.
  • IV. stádium: a limfóma az egész nyirokrendszerben szétterjedt, megjelent a csontvelőben vagy más szervekben is.

 

Minden stádium tovább osztható aszerint, hogy csak A tünetek (azaz nyirokcsomó megnagyobbodás) vagy B tünetek is jelen vannak.

 

A Hodgkin-limfóma kezelése

A Hodgkin-limfóma terápiája lehet kemoterápia, sugárkezelés (radioterápia) vagy mindkettő. A megfelelő terápia kiválasztása a betegség stádiumától függ. Sugárkezelés kemoterápiával kombinálva a Hodgkin-limfóma korai stádiumában használható eredményesen.

 

Gyógyító (kuratív) céllal intravénásan, míg palliatív terápiaként általában tabletta formájában alkalmazható a kemoterápiás kezelés. A kemoterápia ideje alatt kórházi tartózkodás indokolt.

 

Előrehaladott esetekben szteroid terápia is kombinálható kemoterápiával.

 

A ritka, NLPHL típus esetén korai stádiumban a radioterápia önmagában is gyógyító hatású lehet. Egyéb esetekben az NLPHL kezelésében a kemoterápia immunterápiával is kombinálható. A Hodgkin-limfóma ezen típusának kimenetele a legkedvezőbb.

 

A kezelés hatására az alábbi mellékhatások jelentkezhetnek, melyek annak befejezésével elmúlnak:

 

 

A Hodgkin-limfóma összességében egy jól kezelhető betegség, gyakori a teljes gyógyulás. Ha a betegség a kezelés ellenére kiújul, őssejt-transzplantáció jöhet szóba.

 

A kezelések mellékhatásainak követésére EKG és légzésfunkció vizsgálat valamint szívultrahang (echocardiographia) alkalmazása javasolt. Amennyiben a beteg férfi és nemzőképes korban van, érdemes a kezelések előtt a spermakonzerválás, a családalapítás lehetőségének megőrzése érdekében.

 

Kapcsolódó tartalmak:

 

Onkológiai kezelések

Onkoteam

KULCSSZAVAK
nyirokcsomó megnagyobbodás  |   súlycsökkenés  |   A tünetek  |   B tünetek  |   kemoterápia  |   radioterápia  |   nyirokcsomó biopszia  |   limfocita
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít