Régészek számára is ritka esemény zajlott 2023 tavaszán Kőszegen. Talajradaros vizsgálat segítségével a három ismert sírbolt mellett két olyan kriptát is felfedeztek a Szent Jakab-templomban, amelyek létezésére eddig nem derült fény. A lelet jelentőségét ilyenkor az is növeli, hogy az évszázadokra eltemetett sírkamrákat a sírrablók sem találhatták meg korábban, ezért bejutáskor a több száz évvel ezelőtti, eredeti állapotot találják a szakemberek.
A bejutás során azonban a régészekre veszélyek is leselkedhetnek. A több száz éve hermetikusan elzárt légtérben elszaporodhatnak olyan gombák és baktériumok, amelyek ártalmasak az egészségre. Ilyen alkalmakkor különösen fontos a levegő mielőbbi vizsgálata, hogy a kockázatokat minimalizálják.
– A hetvenes években, amikor Krakkóban IV. Kázmér király kriptáját nyitották fel több száz év után, a jelenlévő tizenkét emberből tízen rövid időn belül meghaltak, és a túlélők egyike is még egy évig rosszullétekre panaszkodott. A későbbi vizsgálatok toxintermelő gombákat mutattak ki, amelyek miatt feldúsulhatott a spórák és mikotoxinok koncentrációja, ez okozhatta a szerencsétlenséget – magyarázta dr. Magyar Donát, a Nemzeti Népegészségügyi Központ aerobiológus szakértője.
A szakember nem először vett részt ilyen vizsgálaton: korábban a Tihanyi Bencés Apátság kriptájának felnyitásakor is jelen volt, de kollégáival rendszeresen dolgozik együtt régészekkel, hogy restaurálásokon talált gyanús foltokat ellenőrizzenek, és dolgoztak már az itthon kiállított ősi egyiptomi múmiákkal is, hogy kizárják esetleges veszélyességüket a kiállítások látogatóira.
– A műtárgyak védelme szempontjából is fontos a munkánk, amikor például múzeumok raktáraiban ellenőrizzük a gombák, baktériumok jelenlétét – mondta dr. Magyar Donát.
A Szombathelyi Egyházmegye a magyar kormány támogatásával újíttatja fel a hozzátartozó templomokat, ennek keretében zajlott a kőszegi feltárás. Elsőként a két most felfedezett XVI. századi sírboltot, majd a XVI. század elején már biztosan használt Jurisics-, a XVI-XVII. századi Széchy- és a XVII. századi Szegedi-kriptát nyitották fel a tavaszi munka során. – Nagy segítséget jelentett számunkra a szakértők munkája, hogy biztonságosan le tudjunk menni a kinyitott kriptákba – mondta el dr. Pap Ildikó Katalin, a feltárás vezetője.
A kőszegi feltárás során a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ szakértői tanácsára először fóliasátrat húztak a felnyitandó kripta fölé, és már a templom területére is csak védőöltözékben lehetett belépni. Ahogy a sírkamrán rés nyílt, a szakemberek azonnal mintát is vettek a levegőből. Elsőként az aerobiológus léphetett be, természetesen védőöltözékben, majd őt követték a régészek, szintén beöltözve, hogy dokumentálják az első benyomásokat, majd a kutatás egy hétre leállt.
– Egy hét alatt készült el a minták teljes elemzése, ez alapján adhattunk ajánlásokat arra, hogy melyik kriptában milyen védőeszközökkel, mennyi ideig lehet bent tartózkodni. Az eredmények alapján indokolt volt az óvatosság, hiszen kimutattunk olyan sugárgombákat, amelyek nagy mennyiségben ártalmasak az egészségre– osztotta meg tapasztalatait az NNK munkatársa.
