A koronavírus járvány követésére hétről-hétre megjelennek a sajtóban az aktuális szennyvízvizsgálatok eredményei. A tesztek azonban nem 2020-ban kezdődtek, és sok más információ is kiderülhet belőlük. Kérdéseinkre dr. Vargha Márta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vízhigiénés vezető tanácsadója válaszolt.
Mióta végeznek szennyvízvizsgálatokat betegségek jelenlétének követésére?
A gyermekbénulást okozó poliovírus vizsgálatokat már a XX. században megkezdték. Ennek a vírusnak a végleges eltűnéséhez már elég közel állunk, és annak igazolására, hogy egy terület mentes tőle, már kiterjedten használták ezt a vizsgálatot. Szerencsés helyzet volt, hogy a székletben nagy mennyiségben jelen van a kórokozó, így az volt az alapvetés, hogy ha a szennyvízből nem mutatható ki, akkor igazolhatjuk, hogy a szennyvíztisztító telep mintája által reprezentált közösség tényleg mentes a vírustól. A WHO polioeradikációs (vagyis a vírus teljes felszámolására irányuló) kezdeményezésének is fontos eszköze lett a szennyvízvizsgálat. Mivel az utóbbi időben sajnos Nagy-Britanniából és New Yorkból is érkeztek hírek esetekről, mi is elkezdtük a vizsgálatokat, bár tudni kell, hogy itthon a magas átoltottság miatt gyakorlatilag nincs esélye egy ilyen járvány kialakulásának. A vizsgálatokból nem is a hazai népességben, hanem a külföldről érkezők között előforduló fertőző gócok lennének kimutathatók.
De nem csak betegségek követhetők a szennyvízből.
Nem, a 2000-es évek eleje óta használják a módszert a droghasználatok nyomon követésére is. Ott különösen nehéz valós adatokhoz jutni a fogyasztásról, de az egyes szerek használata, mennyisége kimutatható a szennyvízvizsgálatokkal. Ezek a témák korábban inkább csak a szakterülettel foglalkozók számára voltak ismertek, ezt változtatta meg a koronavírus járvány, ahol a szennyvíz alapú epidemiológia univerzálisan elfogadott, a WHO és az Európai Bizottság által is elismert járványkövetési eszköz lett.
Mennyire gyorsan vált ilyen fontos eszközzé?
Magyarországon már a COVID-19 járvány legelejétől, 2020 áprilisától elkezdtük a módszer fejlesztését, és 2020 júliusától működik is az országos lefedettségű rendszer. A vizsgálat nagy előnye, hogy viszonylag kevés mintával viszonylag nagy népességet tudunk reprezentálni. A három budapesti, 18 megyeszékhelyi és egy kompozit minta, ami öt főváros környéki agglomerációs települést fed le, a lakosság 40%-át tudja heti rendszerességgel vagy még gyakrabban monitorozni, ami más módszerekkel nem lenne kivitelezhető. Az adataink a döntéshozókhoz is eljutnak, és ők az egyéb rendelkezésre álló információk mellett ezt is mérlegelik a járványügyi döntések meghozatalakor. Mivel a sajtóban hetente megjelennek a hírek, az egyéni védekezésünket is igazíthatjuk hozzájuk. Az egyébként, hogy a sajtó ennyire követi ezt az információt, nagyon hasznos, és a nemzetközi szakmai körökben példaként hivatkoznak is ránk ezzel kapcsolatban.
Mennyire naprakész a megjelenő információ a járványhelyzetről?
Fontos tudni, hogy a szennyvízben nincs fertőző anyag, mert nem a vírusrészecske ürül, hanem az örökítőanyaga, és mi ennek a mennyiségét vizsgáljuk. Ezt a tünetes és tünetmentes fertőzöttek is ürítik, és az ürítés már a tünetek megjelenése előtt megkezdődik. Ez azt jelenti, hogy van pár nap előrejelző képességünk, így a megjelenő információ valós idejű. Érdekes azt is megfigyelni, hogy a különböző hullámok nem egyformák, más az ürített örökítőanyag mennyisége. Ez egyébként egyénenként is eltérő, azt tehát nem tudjuk megmondani, hogy éppen hány ember beteg, viszont a variánsok kimutatására alkalmas a vizsgálat, azt meg tudjuk mondani, éppen melyik változat fertőz a közösségben.
Minden vírus, akár az influenza is kimutatható lenne a szennyvízből?
Minden olyan anyag vagy kórokozó kimutatható, amely vizelettel vagy széklettel ürül, vagy a mosdóvízzel a bőrfelületről bekerülhet a szennyvízbe. A koronavírus, bár légúti vírus, de bizonyos mértékben a bélhámban is szaporodik, tehát a széklettel is ürül. Ahogy egyébként az influenza is ürül széklettel, és folyamatban is vannak azok a vizsgálatok, hogy a hazai szennyvízmonitoringot annak vizsgálatával is kiegészítsük, és az influenzajárvány alakulását is előre tudjuk jelezni.
A szennyvízből nem lehet elkapni ezeket a betegségeket?
A szennyvíz fertőző, veszélyes anyag, de a koronavírust nem lehet elkapni belőle, mivel már az ürített örökítőanyag sem fertőző, és a szennyvíztisztítás során ennek is nagyságrendekkel csökken a mennyisége.
Mi mindenre lehet még jó a szennyvízvizsgálat a jövőben?
Úgy tűnik, hogy úgy fogunk erre a módszerre a következő évtizedekben tekinteni, mint a közegészségügy egyik legfontosabb eszközére. A szennyvíz gyakorlatilag a lakosság egészségének lenyomata, és ez nem csak a fertőző betegségekre igaz. Újabb kórokozók vizsgálatára is ki fogjuk terjeszteni, akár újabb betegségek megjelenése is előrejelezhető lesz általa. Olyan, nem fertőző betegségek nyomonkövetésére is alkalmas lesz, mint a magas vérnyomás, például a gyógyszerek maradványainak mérésével, ahogy például stresszmarkerek is kimutathatók a szennyvízből.
Sokan az ivóvízről gondolják, hogy gyógyszermaradványok vannak benne, de ez inkább a szennyvízre igaz?
Igen, és a jelenlegi technológiák csak korlátozottan tudják őket eltávolítani, bár a világ egyes területein már használnak olyan módszereket, amelyek erre is hatékonyak. De a maradványok jelenléte miatt inkább ökológiai szempontból kell aggódni, nem magunk miatt. És azt se feledjük, hogy amikor például a fogamzásgátlókból származó hormonmaradványok miatt aggódunk, az nem is jut eszünkbe, hogy egy várandós nő vizeletéből sokszorosa ürül a hormonoknak, mint egy tablettát szedő nőéből. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem kell megakadályozni a nyersvizeinkbe való bejutást, és ez mindenki felelőssége. Ha például a lejárt gyógyszereket a patikába visszük vissza és nem a wc-n húzzuk le vagy a szemétbe dobjuk ki, máris jelentősen csökkentjük a természetbe jutó gyógyszermaradványok mennyiségét.
Az COVID-19 járvány alakulásáról az aktuális szennyvízvizsgálatok eredménye itt tekinthető meg
