A gyermekek beszédfejlődése egyénileg változó, még azonos szociális helyzetben és környezetben, például egy családon belül is eltérő lehet. Vannak azonban olyan mérföldkövek a természetes beszédfejlődés folyamatában, melyek támpontot nyújtanak abban, hogy megbizonyosodjunk arról, gyermekünk beszédfejlődése hol tart.
Milyen tényezők befolyásolhatják a beszédfejlődést?
Számtalan tényező befolyásolhatja egy gyermek beszédfejlődését:
- megfelelő hallás (hallás nélkül a beszéd nem tud kialakulni);
- megfelelő anatómiai viszonyok – a hangképzés szerveinek és a központi idegrendszernek a megfelelő fejlődése;
- környezeti ingerek – szülő kommunikációja a gyermek felé, a gyermektársaság (pl. kialakulhat nem nyelvi kommunikáció, mely késleltetheti a valódi beszéd kialakulását);
- a gyermek neme (a fiú gyermekek beszédfejlődése gyakrabban késik a lányokéhoz képest);
- lelki tényezők is szerepet játszhatnak a beszédfejlődés ütemében, késleltetheti azt egy testvérféltékenység vagy szülői konfliktus, mentális betegségek (pl. autizmus);
- mozgásfejlődés – azoknál a gyermekeknél, akik hamarabb elkezdenek járni, megkéshet a beszédfejlődés.
Hogyan fejlődik a gyermek beszéde?
A gyermek még mielőtt elkezd beszélni, felfedezi hogyan hangzanak a szavak, mondatok, egyszóval a beszéd. Annak ellenére, hogy minden gyermek saját ütemében fejlődik, vannak bizonyos mérföldkövek, melyek minden beszédfejlődésben megfigyelhetőek:
- 1-3 hónapos kor: sír és gügyög, mosolyog ha a szüleit látja vagy ha beszélnek hozzá, felismeri a szülei hangját.
- 4-6 hónapos kor: eltérő módon sír a probléma okától függően – nevet, gagyog, cuppog, hangját hallatja, ha például valami tetszik neki – a hangok irányába tekint, a hanglejtéseket értelmezi, figyeli a zenét.
- 6-9 hónapos kor: szótagokat gügyög, kezdi utánozni a beszédhangokat és hangsúlyokat.
- 1 éves korban legtöbbször kimondja az első szavakat, egyszerű utasításokat megért.
- 18 hónap - 2 éves kor: két szavas mondatokat alkot, szókincse nagyjából 50 szóból áll.
- 2-3 éves korára már 4-5 szavas mondatokban beszél, a környezetében lévő tárgyakat felismeri és megnevezi, névmásokat is használ és beszédében alkalmazza a többesszámot.
- 3-5 évesen már képes a komplex beszélgetésre.
- 5 éves korára a szókincse eléri a 2500 szót és teljes, nyelvtanilag helyes mondatokat alkot, ebben a korban számtalan kérdést tesz fel: miért? mi? ki?
Hogyan segíthet a szülő gyermeke beszédfejlődésében?
A szülők számtalan módon segíthetik gyermekük beszédfejlődését, bátoríthatják, ösztönözhetik, elősegíthetik azt életkornak megfelelően az alábbi módokon:
0-6 hónapos korban:
- születéstől kezdve ingereket nyújthatnak gyermeküknek: pl.: hangokat kiadva, grimaszokat vágva, beszélve hozzá, elmesélve, hogy épp mit csinál a szülő;
- énekelhetnek neki;
- megismételhetik azokat a hangokat, melyet a gyermek hallat válaszként, így megtanítva, hogy a beszélgetés a hallgatásból, valamint az arra adott válaszból áll.
6-12 hónaposan:
- megnevezhetnek tárgyakat, állatokat, embereket, melyeket mind a gyermek, mind a szülő egyidejűleg lát, (pl. „Nézd, ott van egy kutya.”);
- könyveket nézegethetnek közösen és a képekről beszélgethetnek;
- próbálják meg a cumi használatát csökkenteni, hiszen, ha a gyermek szájában cumi van, nehezebben tud beszélni;
- interaktív játékokat játszhatnak (pl. „kukucska”).
12-18 hónaposan:
- ne ismételjék a helytelenül kiejtett szavakat, csak egyszerűen mondják el a szó helyes formáját;
- próbálják növelni a gyermek szókincsét úgy, hogy választási lehetőség elé állítják, (pl.: Mit kérsz? Almát vagy barackot?);
- olyan játékokat válasszanak, melyek hangokat adnak ki, így a gyermek megfigyeli a különféle hangokat;
- közösen énekeljék a gyermekdalokat.
18-24 hónaposan:
- szavakat ismételjenek (pl.: Hol van a ruhád? Ma milyen ruha van rajtad?);
- egyszerű kéréseket, utastásokat adjanak a gyermeknek (pl.: Kérlek, hozd ide a kulcsot! Hozd ide kérlek a ruhádat!);
- kérdések segítségével tanulni (pl.: Hol van az orrod? Hol van a szád?)
2-3 évesen:
- segítsék a gyermeket a mondatalkotásban;
- segítsék a fogalomalkotást (pl.: játék a plüss mackó, a markoló és az építőkocka is
- lassan, érthetően, egyszerű mondatokban beszéljenek a gyermekkel;
- engedjék, hogy a gyermek magától fejezze ki magát, ne direkt kérdéseket tegyenek fel, hagyják, hogy szavakba öntse mondanivalóját és ne csak a kérdésekre válaszoljon;
- adjanak lehetőséget és elég időt arra, hogy beszéljen a gyermek;
- csökkentsék a háttérzajokat, például kapcsolják ki a televíziót vagy rádiót.
Milyen esetben érdemes tanácsért, segítségért fordulni?
Minden gyermek más ütemben fejlődik, azonban, ha 1 éves korára nem próbál meg kommunikálni a szüleivel, illetve ha 2 éves korára szókincse kevesebb 50 szónál vagy nem kombinálja a szavakat, esetleg visszafejlődést vagy megrekedést tapasztalunk beszédfejlődésében, érdemes tanácsot kérni a védőnőtől, gyermekorvostól a fejlődés késésének tisztázására. Ha a gyermekorvos indokoltnak látja, első lépésként a hallás vizsgálatára kerül sor, súlyos esetben gyermekneurológus bevonására is szükség lehet. Ha a zavar hátterében lelki eredet áll, érdemes gyermekpszichológus segítségét kérni.
A beszédfejlődés zavarának hátterében számtalan ok állhat, fontos hangsúlyozni, hogy minél hamarabb kezeljük a problémát, annál nagyobb esély van arra, hogy a probléma megoldódjon.
Beszédhiba esetén akkor szükséges szaksegítséget (logopédus, fejlesztő pedagógus) igénybe venni, ha normál ütemű beszédfejlődés mellett 4-5 éves korban még fennáll a beszédhiba.
