Nem mindennapos esemény egy kutató életében, amikor nem is egy új fajt, hanem egy új családot fedez fel. Dr. Magyar Donát, a Nemzeti Népegészségügyi Központ aerobiológusa feleségéről nevezte el a Hagnosa longicapillatat, a régi házak padlója alatt megbújó mikrogombát, mely egyúttal új nemzetség és család képviselője.
Egy éve, a szakember huszadik házassági évfordulójával egyidőben jelent meg az új felfedezésről szóló közlemény a Pathogens című szaklapban. Dr. Magyar Donát életében nem ez az első ilyen esemény, bár azt ő is elmondta, hogy nem gyakran történik ilyesmi.
Hogyan fedez fel valaki egy addig ismeretlen gombacsaládot?
Amikor egy épületben élőknél gyakran előfordulnak betegségek, allergiás tünetek, esetleg furcsa szag, szokatlan helyen szokatlan por jelenik meg, az azt jelzi, hogy valami nincs rendben. Egy idő múlva felmerül, hogy a lakók tünetei esetleg összefüggésben vannak a lakással, tulajdonképpen az épület is beteg, és az betegíti meg őket. Ilyenkor aerobiológiai vizsgálatot kérnek, melynek során levegőmintát, pormintát gyűjtünk, felületeket vizsgálunk.
A gombaspórák jelenléte az egyik, amit figyelünk, és időnként feltűnik egy-egy olyan példány, amit nem lehet meghatározni. Ilyen vizsgálatok során, régi fapadlók alól került elő a szokatlanul nagy méretű és színes gombaspóra, ami azért is volt furcsa, mert általában azok a beltéri penészgombák, amelyek allergiát okoznak, kis méretű és színtelen spórákat termelnek.
Milyen gyakran lehet új fajokat találni?
Többnyire azt halljuk, hogy új fajokat trópusi esőerdőkben találtak, és ehhez képest Magyarországon, akár a lakásokban is lehet ilyeneket felfedezni. Volt olyan spóra, melyet tíz éven keresztül rendszeresen láttam a levegőmintákban, és arról is kiderült, hogy egy új faj és új nemzetség. Magát a gombát végül szőlőn, Noszvajon lehetett megtalálni. A gomba nem károsítja a szőlőt, sőt szép, aranyfényű spórái vannak – erre utal a neve is: Pyrigemmula.
Kerültek elő nagyon érdekes fajok Budapesten is, találtunk különleges, egzotikus, de ragadozó, pollenfogó gombákat is. Egyik ragadozó gomba az utcai sorfákon, odukban él, és az általa csapdázott fonalférgek testéből épít fel egy fogóhálót, amellyel még több áldozatot képes befogni. Ezt a vadászati módszert korábban még nem figyelték meg.
A pollenfogó gombák is nagyon érdekesek. Eddig csak Dél-Afrikából ismert fajt találtunk Budapesten. Csápszerű függelékekkel ragadják meg a pollenszemeket, és az általuk megemésztett pollenszemek héjába bújva vészelik át a szárazságot. Itt természetesen mikrogombákról, szabad szemmel nem észrevehető gombákról beszélünk. Ezekről az érdekes fajokról nemrég képregényt is készítettek gyerekeknek, amelyben a felfedezett fajok különleges képességeikkel mint szuperhősök jelennek meg.
Egy új faj, nemzetség, család felfedezése azt jelenti, hogy az valóban új, vagy csak még nem azonosították?
Ezek a fajok nem ilyen gyorsan fejlődnek ki, már több milliárd év óta létezhettek, csak eddig nem találtuk meg őket. A tavaly azonosított gomba spóráját a régebbi házak parkettája alatt találtuk meg, sokszor olyan helyen, ahol hangyák jelenlétére is panaszkodtak.
Hogyan történik az azonosítás?
Első lépésben a szakkönyvekben ellenőriztem, de sehol nem írtak róla. Egy szegedi kollégával, Merényi Zsolttal mindössze egy spórából ki tudtuk vonni a DNS-t, majd ezután a gombát is kitenyésztettük. Elég ritka dolog, hogy egy teljesen új családot találjunk, hiszen ez a rendszertani fokozat már nagy különbséget jelent. (Megjegyzés: ezt a különbséget az állatok esetén jobban érzékelhetjük: pl. a macskafélék és a rozmárfélék tartoznak külön családba.)
A gomba érdekessége egyébként éppen az, ami először feltűnt: túl nagyok a spórái, nem könnyen jutnak a levegőbe, ezért gyakorlatilag nem lehet belélegezni őket. Ezek után felmerült a kérdés, hogy hogyan kerülhetett a lakásokba. Mivel mindig ott voltak a hangyák is, ezért feltételezhető volt, hogy ők szállítják. Ez be is került a cikk első változatába, de ez a feltételezés nem volt elég, a bizonyítását is kérték a szerkesztők.
Hogyan lehetett ezt bizonyítani?
A Debreceni Egyetemen a hangyakutató Tartally Andrással együtt építettünk egy formicariumot, vagyis egy kis hangyafarmot, amelybe behelyeztük a gombát, és megfigyeltük, mit csinálnak vele a hangyák. Érdekes videók is készültek arról, amikor a hangyák lábára ráragadt a gomba, és nem tudták magukról leszedni. Arra számítottunk, hogy táplálkozás céljából keresik fel a gombatelepet. De nem így történt.
Megfigyeltük, hogy meg nem ették, viszont kis gombolyagokat gyúrtak a gombafonalakból, és a hangyabolyt – ami ebben az esetben egy Petri-csésze volt – kibélelték vele. A gomba pelyhes fonalaiból csináltak egy kis kuckót, gyakorlatilag hőszigetelésnek használták, ahogy mi a kőzetgyapotot. Így megoldódott a rejtély, hogy miért viszik magukkal, és mit keresnek a környékén a hangyák.
A mikrogombák világa lenyűgöző. Milyen más érdekes tulajdonsága van még az új családnak?
Ennek a gombának nagyon hosszú, barna, húrszerűen befeszült szálai vannak, ezekre esnek rá a spórák, amelyek túl nagyok ahhoz, hogy a levegőben repüljenek. Amikor keresztülhalad rajtuk egy rovar, akkor a szálak elszakadnak, a feszes húrok kipattannak, és katapultálják a spórákat. A szálak egyébként gyakran szív alakban kanyarodnak be, és a gomba termőtestén van egy virág alakú képlet is.
Régi házak padlói alatt került elő ez a család. Kell tartanunk a jelenlététől?
Túl nagy spórái miatt valószínűleg nem allergén, azt viszont láttuk, hogy a sűrű, vattaszerű állományában más gombák is szeretnek élni. Ebben például hasonlít a tokaji pincékben lévő nemespenészre, amelyben szintén élnek más fajok is. Mivel olyan helyen fordult elő, ahol nagyon régi keményfa padló van, a lakás alatt pedig nedves pince, ez azt jelenti, hogy a parketta alatt lecsapódik a felszálló pára, tehát a jelenléte problémát jelez.
Különlegesség, hogy a feleségedről nevezted el a családot.
Feleségemet meglepetésként érte, amikor megtörtént. Kissé ódzkodtak a bírálók is, mivel ha ember nevét kapja egy faj, az általában a terület kutatója vagy korábbi képviselője szokott lenni, de végül sikerült jól indokolni a választást. A gomba hosszú barna fonalai hasonlítanak a feleségem hosszú, barna hajára, ebből jött létre a fajnév: longicapillata, ami hosszú hajút jelent, a nemzetségnév, a Hagnosa pedig az Ágnes ógörög megfelelője. Ez ráadásul rejtőzködőt jelent, így indokolt is, hogy ezt a nevet adjuk ennek a gombának. Egyébként pedig további kapcsolódásokat is találtam: például Pomázon, a feleségem szülőházától pár háznyira találtam meg a gombát, majd kiderült, hogy a nagyon régi vidéki családi házunk padlója alatt is ott van. A virágszerű képletről és a szív alakú fonalakról nem is beszélve. Az időzítés tökéletes volt, és a feleségem valóban nagyon örült.
