A Janssen vakcina az ún. vírusvektor-vakcinák közé tartozik, amelyek a test saját sejtjeivel termeltetik meg az adott vírusra jellemző fehérjét. A Janssen COVID-19 vakcina esetében a SARS-CoV-2 tüskefehérje szerkezeti leírását (genetikai kódját) egy úgynevezett „hordozó”, fertőzést okozni képtelen adenovírussal juttatják be a szervezetbe, amely az oltás környékén lévő sejtekbe jutva „utasítást ad” a tüskefehérje termelésére. Az emberi szervezet ezt a tüskefehérjét idegenként ismeri fel, és antitesteket (ellenanyagot) termel ellene – így alakul ki az immunválasz.
A Janssen oltás célja, hogy a vírus jelenléte nélkül megismertesse ezt a tüskefehérjét az immunrendszerrel, hogy az fel tudjon készülni egy jövőbeni valós fertőzésre. Így a fertőzéssel történő találkozásnál a szervezet már könnyebben és gyorsabban képes a COVID-19 fertőzéssel szemben fellépni. Míg az emberi szervezetnek, ha először találkozik egy kórokozóval, átlagosan 10-14 napra van szüksége a specifikus immunválasz kialakításához, addig az oltással szerzett immunitásnak köszönhetően - a vírus gyors felismerésével - ez az immunválasz már néhány napon belül kialakul.
Mivel a COVID-19 adenovírus-vakcinák nem tartalmaznak sem élő, sem elölt koronavírust, így nem áll fenn a veszélye annak, hogy az oltás hatására bárki megfertőződne. A hordozó adenovírus genetikai állománya olyan módon módosított, hogy szaporodni vagy betegséget okozni nem képes.
Tudnivalók az oltóanyag beadásához
A Janssen-Cilag International NV által forgalomba hozott Janssen koronavírus-vakcina
- 18 éves és idősebb személyeknél,
- krónikus betegség esetén is alkalmazható, ha nem áll fenn az oltandó személynél semmi egyéb oltásra vonatkozó kontraindikáció;
- hivatalos elnevezése: COVID-19 Vaccine Janssen szuszpenziós injekció, (Ad26.COV2-S [rekombináns]).
A védettség kialakulásához a Janssen vakcina esetében 1 adag oltóanyag beadása szükséges (alapimmunizáció). Az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján emlékeztető, ún. booster oltás felvétele a Janssennel történő alapimmunizáció után is ajánlott, legkorábban az első oltást követő 2 hónap elteltével.
A Janssen vakcina más oltóanyaggal történő alampimmunizációt követően is kérhető megerősítő oltásként (lásd még: heterológ oltási sor, Emlékeztető oltások).
Az oltást megelőzően az oltóorvos minden esetben megvizsgálja, illetve egy kérdőív segítségével kikérdezi az oltandó személyt, és az oltás beadhatóságáról csak ezután dönt.
Azon személyek, akiknek a kórtörténetében
- túlérzékenység szerepel az oltás bármely összetevőjével szemben, nem kaphatják meg a védőoltást;
- CLS (kapillárisszivárgás szindróma – végtagi ödémával járó ritka betegség) szerepel, nem olthatók be ezzel a vakcinával.
A védőoltás beadását magas lázzal járó akut betegség vagy akut fertőzés esetén el kell halasztani.
Mint minden vakcinánál, a Janssen oltóanyag esetében is előfordulhat, hogy az oltás nem véd meg 100%-osan a megbetegedéstől. Ugyanakkor kijelenthető, hogy aki már kapott oltást, és kialakult nála az immunitás, annál jelentősen csökken a valószínűsége a súlyos tünetekkel járó fertőzés kialakulásának.
Lehetséges mellékhatások
Mint minden védőoltásnak, így a COVID-19 fertőzés megelőzésére adottaknak is lehetnek a beadást követően jelentkező oltási reakcióik/mellékhatásaik. Ezekről részletesen tájékozódhat az oltást megelőzően az oltóorvostól, valamint a Janssen vakcina hivatalos betegtájékoztatójából.
Lásd még: Oltási reakciók
Várandósság és szoptatás
Mivel a Janssen vakcina terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében jelenleg csak igen korlátozott mennyiségű tapasztalat áll rendelkezésre, ezért az alkalmazása a várandósság alatt nem javasolt, csakúgy, mint a szoptatás ideje alatt sem.
Amennyiben várandósként szeretne COVID-19 elleni védőoltást kérni, úgy egyeztessen kezelőorvosával a várandósság mellett is alkalmazott vakcinák (első sorban Pfizer-BioNTech, Moderna) elérhetőségéről és a beadás lehetséges időpontjáról.
Az oltás felvétele ingyenes és önkéntes.
