Miként a sosem billegő háromlábú szék, úgy az egészséges emberi talp is három ponton érintkezik a talajjal, tartja stabilan a testet: az egyes és az ötös lábujj alatti párnán, illetve a sarokcsonton. E három pont nagyfokú rugalmassággal viseli a ránehezedő súlyt, tekintettel a lábboltozatra, amely egyfajta „lengéscsillapítóként” akadályozza meg, hogy futáskor, ugráskor, terhelés esetén kemény, kalapácsszerű ütések érjék az emberi testet.
A lábfej bonyolult szerkezete öt-hat éves korra alakul ki, ennél fiatalabb életkorban normálisnak tekinthető a laposabb lábboltozat. Lúdtalp (bokasüllyedés) leggyakrabban gyermekkorban, serdülőkorban alakul ki, és – ha nem kezelik – elkíséri a pácienst élete során. Ritkább esetben felnőttkorban is kialakulhat.
A lúdtalp tünetei
A lúdtalpas kisgyermek fájdalmakról nem szokott panaszkodni, inkább elfárad. Nagyobb gyermekeknél, serdülőknél, felnőtteknél a fájdalom, befelé dőlő boka, kifelé dőlő sarok a legjellemzőbb tünetei a lúdtalpnak, vagyis annak, ha a talp hárompontos alátámasztása megszűnik, és szinte teljes felületével rálapul a talajra. Ezeken kívül sarokfájdalom, lábmerevség, szélsőséges esetekben csonthártya- vagy talpiínhüvely-gyulladás is kialakulhat.
A fájdalom önkéntelen járás közbeni testtartásváltozást eredményez, mivel az érintett személy igyekszik minél kevésbé terhelni a befelé dőlő, kilapult lábboltozatot. A kényszerű testtartásváltozás idővel térd-, csípő-, illetve derékfájdalmakhoz vezethet. A megváltozott lábboltozat miatt folyamatos kompenzációra kényszerített izmok azonban hamar elfáradnak, már rövid gyaloglás után is pihenőre lehet szükség.
Mikor forduljon orvoshoz?
5-6 éves kor alatt nincs értelme a lúdtalppal foglalkozni, mivel az ilyen korai harántsüllyedést a gyerekek általában „kinövik”. A serdülőkori, felnőttkori harántboltozat-süllyedést jelző fájdalom esetén ortopéd szakorvoshoz kell fordulni, aki tájékoztatja a beteget, hogy konzervatív kezeléssel, azaz gyógytornával, speciális talpbetéttel korrigálható-e a lúdtalpa, vagy műtéti beavatkozásra van szükség.
A lúdtalp kialakulásának lehetséges okai
A lúdtalp kialakulásakor a láb boltozatos szerkezetét tartót képletek – meggyengült szalagrendszer, meggyengült izomzat – nem képesek ellensúlyozni a test súlyából a lábra nehezedő nyomást. A gyermekkori lúdtalp kialakulásában számos tényező játszik szerepet: általános ízületi lazaság, nem megfelelően álló combcsont, idegrendszer eredetű izommerevség, a lábtőcsontok közti ízületek összecsontosodása, lábfejfejlődési rendellenességek. Serdülőkorban, felnőttkorban is szerepet játszhatnak ezen tényezők, melyekhez társul a lábtő ízületeinek kopása, gyulladása, traumája, esetleg a lábfejben megjelenő lágyrész-tumor.
A túlsúly, a túlzott megerőltetés és az x-láb (genu valgum) is hozzájárul a lúdtalp kialakulásához.
Az elhanyagolt lúdtalp lehetséges következményei
A kóros irányban átrendeződő lábfej-, illetve lábujjcsontozat bütykök kialakulásához vezethet, de létrejöhet sarokcsonti tüske is – a vádli izomzatának fáradékonysága és a derékfájás mellett. A befelé dőlő boka miatt várható a térdízület kopása, illetve ennek folyományaként a jellegzetes x-láb.
A lúdtalp kezelése
A lúdtalp kezelésében legfontosabb a megelőzés. Kisgyermekkorban nem szabad a gyermek felállását, járását erőltetni, várni kell türelemmel, amíg a gyermek magától felkapaszkodik és elindul. A gyermekkori lúdtalp kezelésében legfontosabb azon izmok megerősítése, amelyek a láb boltozatának tartásában szerepet játszanak. Az izmok erősítését szolgálja a lábujjhegyen járás, a láb külső élén járás behajlított lábujjakkal, az ujjakkal ceruzát vagy faágat tartani. Az izmok erősítését szolgálja az egyenetlen talajon – füvön, földön, kertben – járás is. A lúdtalp kialakulásának megelőzését szolgálják az ún. szupinációs cipők/?/. Gyermekkorban lúdtalpbetét rendelése csak kivételes esetekben történik, mert a talp tehermentesítése révén a betét viselése az izmok további gyengüléséhez vezethet.
A felnőttkori, fájdalmas harántsüllyedés tünetei lúdtalpbetéttel szüntethetők meg, ám „oki” kezelés csak a megfelelő gyógytornától – esetenként fogyókúrával, életmódváltással kiegészítve – remélhető. A lúdtalpbetét alkalmazása lehetőleg egyedi típussal történjen, reumatológus, illetve ortopéd szakorvos javaslatára. Bizonyos esetekben – ha a lúdtalp összecsontosodás vagy extrém ízületi lazaság miatt alakul ki – műtéti beavatkozásra is szükség van.