egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A minket körülvevő kémiai anyagok nemcsak megkönnyítik az életünket, hanem hatással lehetnek az egészségünkre is. A szigorú európai uniós előírások az egészségre káros anyagok használatát korlátozzák, illetve megtiltják. Egy viszonylag új vizsgálattípus, a humán biomonitoring pedig azt vizsgálja, tényleg jelen vannak-e a szervezetben ezek az anyagok. Dr. Szigeti Tamást, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértőjét a mérési eredményekről és a kerülendő anyagokról is kérdeztük.

 

Egyelőre kevesek számára ismerős a humán biomonitoring kifejezés. Mit is jelent ez valójában?

 

A humán biomonitoring vizsgálatok során valamilyen kémiai anyagnak vagy egy metabolitjának a koncentrációját vizsgáljuk biológiai mintákban, vagyis azt, hogy a környezetünkben lévő, legtöbbször mesterséges vegyi anyagok milyen mennyiségben vannak jelen a szervezetünkben. Kémiai anyagok nagyon sokféle forrásból juthatnak be a szervezetbe, például élelmiszerekből, levegőből stb. A szervezetbe kerülve általában átalakulnak, közben kifejtik hatásukat, végül kiürülnek. A monitoring során leggyakrabban vizeletet vagy vért vizsgálunk, de hajból, körömből, anyatejből, nyálból is ki lehet mutatni sok anyagot, attól is függően, hogy gyorsan vagy lassan ürülnek ki a szervezetből. Magyarországon egyébként már a 80-as évek óta folynak ilyen vizsgálatok.

 

Miért fontos, hogy ezekben a mintákban mérjék az anyagok koncentrációját?

 

A kémiai anyagok sokféle forrása miatt nehezen lehetne megbecsülni, hogy összességében mennyire vagyunk kitéve egy adott kémiai anyagnak. A humán biomonitoring vizsgálat előnye azonban, hogy a biológiai minták elemzésével a különböző forrásokból az emberi szervezetbe került bevitelt tudjuk vizsgálni, így nem kell az egyes forrásokat (pl. élelmiszer, levegő) külön elemezni. Ha egy példát veszünk: a tökéletlen égés során keletkező policiklikus aromás szénhidrogének megtalálhatók a kipufogógázban, de az élelmiszerekben is előfordulhatnak, ha mondjuk a grillezésnél kicsit túlsül a hús. A mennyiségek összeadódnak, viszont mi nem a forrást nézzük, hanem azt, hogy a különböző forrásokból mennyi jut be a szervezetbe. Amennyiben magas értékeket mérünk, úgy a következő lépésben meghatározzuk, hogy melyik a legjellemzőbb forrás. Ugyanis az nagyon jól szabályozott, hogy az élelmiszerben, egy-egy alapanyagban, tárgyban vagy a környezeti elemekben melyik kémiai anyag milyen mennyiségben fordulhat elő. Nagyon nehéz viszont határértékeket meghatározni arra, hogy mennyi fordulhat elő például a vizeletben. A törekvések most arra irányulnak, hogy meghatározzuk azokat az értékeket, amelyek felett már nem elfogadható egy adott kémiai anyagnak való kitettségünk.

 

Károsak az egészségre

 

Eddig általánosságban beszéltünk a kémiai anyagokról, de szögezzük le: itt olyan vegyületekről van szó, amelyek ártalmasak az emberi szervezetre.

 

Így van. Rengeteg kémiai anyag vesz körbe minket, és egyre újabbak kerülnek a hétköznapi tárgyainkba. Ezek főleg mesterséges vegyületek, amelyek különböző technológiákat szolgálnak ki, ilyenek például a növényvédőszerek, égésgátlók, műanyagokban alkalmazott adalékanyagok (pl. ftalátok, biszfenolok), egyes nehézfémek. Néhányuk természetes eredetű, mint például a régebben Magyarországon is jelentősebb problémát okozott arzén, ami geológiai eredetű, és a vízbázisokba oldódott be. Sok vegyületről csak mostanában derül ki, hogy károsak az egészségünkre. Korábban sok olyan növényvédőszer volt használatban, amelyek ártalmasnak bizonyultak, és ezek még most is a környezetünkben vannak, bejutnak a szervezetünkbe. Attól kezdve, hogy ezek a szerek a természetbe kerülnek, nehéz őket eltávolítani; egy részük elbomlik, egy részük viszont fel tud halmozódni, így bejut a környezetből az élő szervezetekbe, például a halakba, és a táplálkozás során végül elér minket is. Ha a talaj szennyezett, akkor az ott termesztett növények is azok lesznek. Nehéz vizsgálni, hogy ennek milyen következményei lehetnek, mivel általában alacsony a koncentrációjuk, és hosszú távon fejtik ki hatásukat. Ráadásul sokféle kémiai anyag hat hasonlóan, és ezek hatása összeadódik.

 

Milyen hatásokra kell gondolnunk?

 

Mi elsősorban olyan anyagokat vizsgálunk, amelyek endokrin diszruptorok, azaz a hormonrendszer működését módosítják. A hatás érintheti a reprodukciós rendszert, például csökkentik a nemzőképességet, vagy húgyúti- és ivarszervi fejlődési rendellenességet idéznek elő, de okozhatják az idegrendszeri fejlődést zavarait, növelik az elhízás valószínűségét; egyesek rákkeltő hatással is bírnak. A szervezetben megjelenő változások egyébként már a konkrét hatás megjelenése előtt észlelhetők a humán biomonitoring vizsgálatokkal, mivel bizonyos mérhető biomarkerek jelzik ezeket.

 

Mióta folynak ilyen vizsgálatok az NNK-ban?

 

Az NNK-ban és elődszervezeteinél az 1980-as évek óta folynak vizsgálatok. Kezdetben az ólom volt fókuszban, hiszen akkor még ólmozott benzint használtunk, ami különösen a gyermekekre volt ártalmas. Az ólommentes benzin bevezetése óta a gyermekek vérében kimutatható a csökkenő trend; ebből látszik, hogy egy jogszabályi módosítás hatékonysága is ellenőrizhető a humán biomonitoring vizsgálatokkal.

 

A padlótól a grillezett húsig

 

Jelenleg milyen anyagokat vizsgálnak?

 

Egy európai uniós projektben 2018-tól gyermekeket vizsgáltunk. Az iskolákban gyűjtött vizeletmintákban a lágyítószerek: ftalátok és alternatív lágyítószerek metabolitjainak jelenlétét mértük. Azt láttuk, hogy szinte az összes lágyítószer, és már a ftalátok pótlására bevezetett alternatív vegyület is kimutatható volt. Egy 2012-es, szülő-gyermek párokat vizsgáló felmérés összehasonlítási alapot is adott a témához. A két vizsgálat között jelentősen csökkent a ftalátkoncentráció, ami a két mintavétel között az EU-ban életbe lépett jelentős szigorítások eredménye. Természetesen felmerül a kérdés, hogy elegendő-e ez a csökkenés. Ebben a kérdésben a kockázatbecslés van segítségünkre, hogy eldönthessük, az adott koncentrációértékek már elfogadhatók-e, vagy további intézkedésekre van szükség. A felmérésünk alapján kijelenthető, hogy még mindig vannak olyan ftalát vegyületek, amelyeknek túl magas a koncentrációja, tehát van még tennivaló. A vizsgálatban egyébként a forrást is kerestük, és több összefüggést is találtunk: például azoknál a gyermekeknél magasabb a mért koncentráció, akiknél az osztályterem ftaláttartalmú PVC-padlóval van burkolva. Fontos szerepe van az elfogyasztott élelmiszerek esetleges műanyag csomagolásának, illetve annak, hogy otthon mikrohullámú sütőben, műanyag tányéron melegítik-e az ételt. A parfümökben is előfordulnak ezek a vegyületek, ahogy a régebbi autók belső műanyag alkatrészeiben is. Itt is látszott a különbség: minél régebbi autóban utazik a gyermek, annál magasabb a ftalátszint.

 

A káros vegyi anyagokat egyáltalán nem könnyű elkerülni. Hogyan csökkenthetjük egyénként a kockázatot?

 

Ne feledjük, hogy a káros anyagok a felnőttekre is hatnak, de a fejlődő szervezetekre még inkább. Különösen a gyermekek és a várandós kismamák esetében kell figyelni, hogy milyen kémiai anyagoknak vannak kitéve. Mindig nézzük meg a címkéket, a jelölés sok mindent elárul. Válasszunk például ftalát- és biszfenolmentes termékeket, s kerüljük az ellenőrizetlen forrásból származó, jelöletlen árukat.

 

Melyek a leginkább kerülendő anyagok?

 

Egyes műanyagokban jelen van a biszfenol-A, vagy BPA, amelyet kerülhetünk, ha BPA-mentes tárgyakat választunk, nem melegítünk és lehetőleg nem is tárolunk műanyag edényben élelmiszert. A műanyagok kerülése részben a ftalátokkal való találkozási esélyeket is csökkenti, bár azok megtalálhatók kozmetikumokban is. A policiklikus aromás szénhidrogének mennyiségének csökkentése és kerülése érdekében ne dohányozzunk, ne vigyük túlzásba a grillezést, és a kibocsátás csökkentése érdekében az autó helyett válasszuk a tömegközlekedést, illetve ne égessünk szemetet, műanyagot. A szintén káros penészgombákat és mikotoxinokat az ellenőrzött forrásból származó gabonafélék fogyasztásával, az aszalványok és magvak túlfogyasztásának kerülésével oldhatjuk meg. Ha egy élelmiszeren penész jelenik meg, azonnal dobjuk ki az egészet. A beltéren megjelenő penészedés ellen is minél hamarabb lépjünk fel. Égésgátló is sok termékben megtalálható (pl. kárpitozott bútorok, matracok, lakástextíliák, házipor); ezek koncentrációját csökkenti a rendszeres szellőztetés, a takarítás és a természetes anyagból készült textíliák használata. Csökkentsük az elektronikai hulladékok mennyiségét, és válasszunk égésgátló-mentes termékeket. Mérsékeljük a növényvédőszerek használatát a káros hatásaik csökkentése érdekében, és megbízható forrásból vásároljunk élelmiszert. További információkat és tippeket az NNK oldalán találhatnak.

 

Melyik most a leggyakoribb kimutatható káros anyag?

 

Ezt nehéz megmondani, de az EU is felismerte, hogy ez fontos probléma, és a tagországok is jelzik a prioritásaikat. Az idei évben közel 200 kutatóintézet részvételével indult el egy projekt, mely a kémiai anyagok kockázataival foglalkozik. A közös vizsgálat előnye az is, hogy így a területi szintű eltérések, a főbb források is feltérképezhetők.

KULCSSZAVAK
káros anyagok  |   adalékanyagok  |   BPA  |   ftalát  |   arzén  |   ólom
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít