A vastagbéldaganat korai stádiumban jól gyógyítható, és akár már a rákmegelőző állapot is észrevehető. A szűrés egyik legfontosabb lépése a vastagbéltükrözés (kolonoszkópia), amely sok emberben félelmet, szorongást vált ki. Dr. Barkai László, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika gasztroenterológiával foglalkozó egyetemi tanársegédje mindenkit megnyugtat: nem kell félni a kolonoszkópiától.
Miért jobb a tükrözés, mint más diagnosztikai eljárások?
A tükrözésnél élőben vizsgálhatjuk meg a teljes vastag- és végbélszakaszt, sőt a vékonybél végső szakaszát is. Közben látjuk az esetleges eltéréseket, és ha szükséges, be is tudunk avatkozni: például el tudunk távolítani egy polipot, mintát tudunk venni szövettanra. Ha esetleg daganatot látunk, azt meg tudjuk jelölni, ami egy későbbi műtétnél nagy segítség az operáló orvosnak. Eközben felvételek – fotó és videó is – készülnek. Fontos tudni, hogy a hasi ultrahang nem váltja ki ezt a vizsgálatot, mert a bélen belüli területekre kevésbé érzékeny eljárás, a vastagbélben lévő levegő miatt például nem mindig látszik az eltérés.
A tükrözés összességében a CT-nél is biztosabb eredményt ad a nyálkahártya állapotáról, elváltozásairól; bizonyos esetekben azonban a két eljárás kiegészíti egymást. Érdekességképpen, létezik ma már kapszula endoszkópia is, amikor egy néhány centiméter nagyságú, kamerával ellátott kapszula a lenyelést követően végighalad a gyomor-bél rendszeren. Ez nyilván kevésbé megterhelő, de ha valamilyen eltérést igazol, akkor meg kell csinálni a tükrözést, illetve szűrési célból nem alkalmazott.
Mikor van szükség kolonoszkópiára?
A vastagbéltükrözés kivizsgálásra és szűrésre is alkalmas. Ha valakinek bélbetegségre utaló tünetei vannak (hosszan tartó hasmenés, hasi fájdalmak stb.), akkor előbb vagy utóbb szóba jöhet a vizsgálat. Szűrésként akkor ajánlott, ha a családon belül többször is előfordultak olyan betegségek, amelyek a vastagbélproblémák valószínűségét megnövelik, például ha egyenes ági felmenőnek vastagbéldaganata volt.
50 éves kor felett pedig mindenkinek ajánlott a szűrés, ami nem feltétlenül jelent tükrözést – az első lépés a székletvérvizsgálat (kolonoszkópiára akkor van szükség, ha az nem negatív). Ne felejtsük el, hogy a kis kellemetlenség árán, amit a tükrözés jelent, nagyon súlyos betegséget előzhetünk meg! Ha például időben észreveszünk egy polipot és eltávolítjuk, akkor azzal már nincs is más teendő, és egy daganat is megtalálható olyan stádiumban, amikor sokkal könnyebben és egyszerűbben kezelhető.
Hogyan zajlik a vizsgálat?
Ez ma már rutinvizsgálat, amit modern műszerekkel, felszereléssel végzünk. Az eszköz egy hajlékony, kisujj vastagságú, hosszú csövecske, ami fel tudja venni a bél alakját, ezért kevésbé feszíti és sokkal kevésbé fájdalmas, a tükrözést végző szakemberek pedig figyelnek arra is, hogy minél kevésbé legyen kellemetlen a vizsgálat. Újítás, hogy egyre több helyen nem levegővel, hanem széndioxiddal fújják fel a beleket. A gázra azért van szükség, mert a vizsgálat közben látnunk kell a bél felszínét, azaz a nyálkahártyát. A széndioxid könnyebben elillan, kevésbé okoz feszítő érzést, és mielőtt kihúzzák az eszközt, le is szívják.
Az egész eljárás nagyjából fél órát vesz igénybe, amiből az a hosszabb idő, amíg a legfelső pontig eljutunk. Fontos a vizsgáló türelme, amivel sokat segíthet a páciensnek. Az érdemi vizsgálat a kihúzáskor történik, ennek idejét mérjük is. Legalább hat percre van szükség ahhoz, hogy alaposan áttekintsük a felületet. Természetesen plusz időt jelent, ha esetleg be kell avatkozni.
A szervezett szűrés keretein belül elvégezhető a vizsgálat bódításban vagy altatásban is?
Igen, erre is van lehetőség. Ilyenkor mindenképpen kísérővel érdemes érkezni, és altatás után néhány órás megfigyeléssel is tervezzünk. Az altatás során a páciens vénás altatószert kap, és ténylegesen elalszik; előtte természetesen altatóorvossal kell egyeztetni, hogy a páciens altatható-e. A bódítás nyugtatószer alkalmazását jelenti, és az előzőhöz képest éberebb állapotot jelent, de a vizsgálatra általában nem emlékeznek a betegek. Azt is jó tudni, hogy a tükrözésnél fájdalomcsillapításra nincs szükség, még egy polip eltávolítása sem fáj.
Hogy készülhetünk fel a tükrözésre?
A legfontosabb természetesen az, hogy alaposan ki kell tisztítani a beleket, hogy az endoszkópos láthassa, mi van a belek belső felszínén. Ehhez nem elég egy beöntés, hanem az előzetes egyeztetés során az orvos által adott vagy felírt hashajtóport kell a részletes leírás alapján alkalmazni, ami általában otthon történik.
Ha nem követjük a leírást, akkor csak közben derül ki, hogy nem végezhető el a vizsgálat. Általában elmondható, hogy akkor jó az előkészítés, ha a bélből már áttetsző folyadék ürül. Az időpontra éhgyomorra kell érkezni, és sok vizet inni. Arra érdemes még a felkészüléskor figyelni, hogy 5-7 nappal korábban már kerüljük a nagyon nehezen emészthető és magvas ételeket, mert ezek sokáig a vastagbélben maradnak, nehezítik a bél tisztulását és a vizsgálatot is.
Kell várnunk az eredményre?
Nem, mivel ez élőben zajló vizsgálat. Sőt, a vizsgálóhelyiségek általában úgy vannak kialakítva, hogy ha szeretné, a beteg is láthatja a képernyőt. Ha esetleg egy polipot vagy szövetmintát veszünk le, annak a szövettani vizsgálata viszont időbe telik, nagyjából 10-14 napba.
Szövődmények előfordulhatnak?
Természetesen sosem lehet azt mondani, hogy nem lehet szövődmény. Végigmegyünk a beleken, ezért történhet sérülés, ami vérezhet, vagy ha valami elváltozást el kell távolítani, akkor extrém ritka esetben akár ki is lyukadhat a bélszakasz. Ezek nagyon ritka esetek, és általában gyorsan el is láthatók. A résztvevőket egyébként mindig ellátjuk hasznos tanácsokkal, hogy a vizsgálat után mire figyeljenek, de ez inkább akkor lényeges, ha valamilyen beavatkozást is végeztünk.
Például egy nagyobb polip eltávolítása után a következő napokban kímélő életet kell élni: kerülni kell az erőlködést, sportolást, könnyű ételeket kell enni bő folyadékfogyasztás mellett. Ha a beavatkozás után vérzést tapasztalunk, akkor haladéktalanul jelentkezzünk soron kívül akár a legközelebbi sürgősségi osztályon. Ennek azonban minimális az esélye azoknál, akiknél negatív eredményű endoszkópia történt szűrésként.
