Ez a sérülés a nyak izmainak, inainak, lágy részeinek sérülését, rándulását jelenti, amennyiben azok a számukra normális mozgástartományon túl hirtelen megfeszülnek, meghúzódnak vagy megrándulnak.
Az ostorcsapás-sérülés klasszikus esete a gépjárműbaleset, mely során hirtelen fékezéskor vagy ütközéskor a nyak és a fej hirtelen erőbehatásnak, rántásnak van kitéve.
Az ostorcsapás-sérülést kísérő tünetek
Elsődleges tünetek közé tartozik a nyakban, vállban, felső hátizmokban fellépő fájdalom, illetve a fej mozgatásának nehézsége. A fájdalom gyakran csak a sérülést követően, 6-12 óra elteltével jelentkezik. Jellemző még, hogy a fájdalom napokon keresztül fokozódhat.
A lehetséges tünetek közé tartozik:
- fej mozgatásának nehézsége;
- nyakon érzékelhető duzzanat(ok);
- nyakizmok görcsös állapota;
- vállba, karokba sugárzó zsibbadás, esetleg fájdalom;
- nyelési nehézségek;
- fülzúgás (tinnitus), homályos látás, fejfájás;
- szédülés, illetve forgó jellegű szédülés (vertigo).
A tünetek néhány nap alatt jelentősen enyhülhetnek, ám teljes megszűnésük hetekig-hónapokig is eltarthat.
Mikor forduljon orvoshoz?
A nyakban futó idegek, inak károsodása éppúgy bekövetkezhet, mint a nyakcsigolyák elmozdulása, törése, ezért ostorcsapás-sérülés gyanúja, illetve tüneteinek fennállása esetén haladéktalanul orvoshoz kell fordulni!
Baleseti sérülések, illetve a fenti tünetek kialakilása esetén keresse fel a területileg illetékes traumatológiát, vagy hívja a 112-t és kérjen mentőt!
Amennyiben fennáll a gerincsérülés lehetősége is, a sérültet nem szabad mozgatni, és mielőbb mentőt kell hívni!
Közlekedési baleset után minden esetben szükséges a területileg illetékes baleseti ügyeleten, traumatológián megjelenni az esetleges belső sérülések korai felismerése vagy kizárása érdekében.
Az ostorcsapás-sérülés lehetséges okai
Ostorcsapás-sérülés többnyire gépjárműbalesetek során következik be, de okozhatja a fejet ért ütés, esés vagy a fej fizikai beszorulása valahová.
A sérülés közvetlen oka a fej normális mozgástartományán túli elmozdulása bármely irányba.
Az ostorcsapás-sérülés lehetséges következményei
Az ostorcsapás-sérülés általában maradandó károsodások nélkül gyógyul, amennyiben szakszerű kezelése időben megkezdődik. Egyes esetekben azonban számolni kell maradandó sérüléssekkel, ami a csigolyákat, a fej mozgathatóságát illeti.
A sérülésből való felgyógyulást követően ritkán előfordulhat poszttraumás stressz, illetve maradandó fájdalomérzet a nyakban, vállban.
Az ostorcsapás-sérülés kezelése
A sérülést követő néhány percben alkalmazott jeges borogatás sokat segíthet. Enyhébb esetekben a folyamatos nyaktorna hozzájárulhat a tünetek megszűnéséhez – ennek elmulasztása a nyakizmok „beállásához” és így a fej mozgatásának korlátozottságához vezethet. A nyak tornáztatása azonban nem jelenti azt, hogy a sérülést követően a nyakizmok, inak terhelhetők – minden ilyen irányú tevékenységet fel kell függeszteni. A merev, mozdulatlan testtartást kívánó ülőmunkát időről időre meg kell szakítani.
A súlyos ostorcsapás-sérülés orvosi kezelése során nyakmerevítő, illetve a fej mozgatását megakadályozó rögzítőkeret alkalmazására is sor kerülhet. A komolyabb következmények nélküli sérülés tüneteinek maradéktalan megszűnéséhez nagyban hozzájárulhatnak a fiziológiai kezelések és a szakszerű gyógytorna. A mozdulatlan ágynyugalom ez esetben ellenjavallt.
A sérülés megelőzésének lehetőségei
Autóvezetéskor az ülések háttámlája minél meredekebbre állítandó, hogy esetleges ütközéskor a test és a fej minél kisebb úton csapódjon hátra. A kormánykerék magassága a mellkas vonalában legyen, az ülésben pedig minél mélyebben, a háttámlához minél közelebb tanácsos elhelyezkedni.
A nyújtott karral történő volánfogás több szempontból is hátrányos. Tanácsos a kormánykerékhez olyan közel ülni, hogy a karok azt behajlítva legyenek képesek megragadni, elforgatni.
