A járványos gyermekbénulás egy vírus okozta megbetegedés, amely egyes esetekben bénulást és akár halált is okozhat. A poliomyelitis szerencsére már nem fordul elő Európában a népesség megfelelő átoltottsága miatt, azonban egyes távolabbi országok továbbra is jelentenek eseteket.
A járványos gyermekbénulás főbb tünetei
A legtöbb esetben (20-ból 19) a fertőzés tünetmentes. Ilyenkor a fertőzött személy anélkül fertőzhet meg más embereket, hogy tudomást szerezne róla.
A tüneteket mutató személyek esetében influenzaszerű panaszok jelentkeznek a fertőzést követő 3-21 nap elteltével, melyek az alábbiak lehetnek enyhe fertőzés esetén:
- láz, akár 38 °C vagy afölötti testhőmérséklet;
- fáradtság;
- fejfájás;
- hasi fájdalom;
- hányinger, hányás;
- torokfájás;
- háti, nyaki vagy végtagi fájdalom, merevség;
- izomgyengeség;
- rossz közérzet.
Az imént felsorolt tünetek a legtöbbször 1 héten belül elmúlnak.
A fertőzöttek 1%-ában azonban a fejfájást és lázat követően súlyosabb formában jelentkezik a betegség reflexkieséssel, izomfájdalommal és súlyos izomgyengeséggel, melyet akut petyhüdt bénulásnak, akut poliomyelitisnek vagy Heine-Medin-kórnak is neveznek. Ez a bénulás a végtagok, a fej és nyak izmait, valamint a rekeszizom és mellkasi izmokat is érintheti, melyek a megfelelő légzés biztosításában játszanak fontos szerepet. A legtöbb beteg teljes mértékben felépül maradványtünetek nélkül, azonban vannak, akiknél visszafordíthatatlan bénulás alakul ki. Ritkább esetben – a légzési izmok érintettsége esetén –, a beteg életüket is veszthetik.
Mikor forduljon orvoshoz?
Abban az esetben, ha a bénulásos tünetek közül bármelyiket észleli, azonnal forduljon háziorvosához. Amennyiben kapcsolatba került fertőzött személlyel, vagy olyan országba utazott, ahol a poliomyelitis előfordul, forduljon háziorvosához, amennyiben a hazaérkezést követő két hétben láz és/vagy felső légúti tünetek jelentkeznek.
A járványos gyermekbénulás kiváltó okai
A poliomyelitist a poliovírus okozza. A beteg által köhögéssel és tüsszentéssel a levegőbe juttatott vírusok megfertőzhetik az erre fogékony szervezetet. A fertőzés továbbá a beteg nyálával és székletével is terjedhet közvetlenül, illetve étel és ital által közvetve. A vírus a tünetek megjelenése előtt mintegy 35 nappal már jelen van a fertőzött személy székletében, és az érintett személy a tünetek megjelenését követő 6 hétben is tovább üríti a kórokozókat.
Fertőzés esetén a vírus bejut a szájüregbe, és a nyelőcsövön keresztül a bélrendszerbe, ahol elkezd szaporodni. Egyes esetben a vérkeringésbe is bekerülhet, amelyen keresztül eljuthat a központi idegrendszerig. A súlyosabb esetekben a vírus megtámadja a központi idegrendszer idegsejtjeit, ezzel bénulást váltva ki főként az alsó végtagokban, mely akár pár óra alatt is kialakulhat.
A járványos gyermekbénulás lehetséges szövődményei
Bizonyos esetben a vírusfertőzés okozta bénulás maradványtünetekkel gyógyul, mint például izomgyengeség, izomatrófia (izomsorvadás), kontraktúrák (beszűkült ízületi mozgástartomány) és végtagi deformitások.
Előfordulhat, hogy több évvel a fertőzés után a tünetek visszatérnek, vagy a visszamaradt tünetek tovább súlyosbodnak. Ilyenkor fáradtság, illetve légzési, nyelési nehezítettség, alvási apnoe és hideg érzékenység is jelentkezhet. Ezt nevezzük post-polio szindrómának.
A járványos gyermekbénulás diagnosztizálása
Amennyiben az orvos szerint járványos gyermekbénulás áll a tünetek hátterében, részletes anamnézist vesz fel az elmúlt utazásokról, a kapcsolatba került személyekről, illetve a tünetekről. Ezt követően fizikális vizsgálatra kerül sor, melynek keretében az orvos megvizsgálja a beteg reflexeit, a háti és nyaki merevségét, illetve a nyelési és légzési képességeit. A diagnózis alátámasztására szükség van torokváladékra, székletmintára, esetleg agy-gerincvelői folyadék vizsgálatára.
A járványos gyermekbénulás kezelése
A vírusfertőzésre nincs gyógymód, mindössze tüneti terápia áll rendelkezésre.
A kezelés lényege, hogy a vírussal fertőzöttek szövődménymentesen gyógyuljanak fel betegségükből. A betegség súlyosságától függően a terápia az alábbiakból állhat:
- gyógyszerek: fájdalomcsillapítók, izomlazítók;
- kórházi ellátás, szükség esetén légzéstámogatás;
- fizikoterápia a bénulást követően.
A járványos gyermekbénulás megelőzése
A járványos gyermekbénulás megelőzésére védőoltás szükséges, amely hatástalanított (inaktivált) kórokozót tartalmaz (IPV). Az oltás Magyarországon a kötelező védőoltások közé tartozik, melyet először 2 hónapos korban kapnak meg a gyermekek, majd 3 és 4 hónaposan, ezt követően pedig 18 hónaposan és végül 6 évesen.
Ezen felül felnőttkorban, amennyiben vírussal fertőzött területre utazik, és az elmúlt 1 évben még nem kapott emlékeztető (booster) oltást, ajánlott a védőoltás felvétele.
Abban az esetben is ajánlott az oltás, ha valaki átesett poliomyelitis fertőzésen, de még nem kapott oltást. Ez azonban hazánkban csak nagyon ritka esetekben fordulhat elő, tekintve, hogy közel teljes az átoltottság. (lásd még: védőoltások).
