Nyombélfekély esetén a belet borító nyálkahártya folytonossága megsérül, amely eltérő mélységű lehet attól függően, hogy a bélfal melyik rétegeit értinti. Így az elváltozás lehet akut vagy krónikus, felszínes vagy mélyre terjedő. Meglehetősen gyakori betegség, a fejlett országokban akár a 10%-ot is elérheti az előfordulási gyakoriság, legjellemzőbb tünete az éhgyomorra jelentkező égő fájdalom a gyomor tájékán, mely étkezés után enyhül.
A nyombélfekély tünetei
A nyombélfekély legjellemzőbb tünete a gyomortájéki égő fájdalom – mely éhgyomorra a legerősebb –, és étkezés után enyhül. A fájdalom gyengülése azonban átmeneti, étkezés után 1-3 órával újra jelentkezik. Sokszor a hajnali órákban a legerősebb a fájdalom. A fájdalmat fokozhatja pl. alkohol vagy fűszeres étel fogyasztása.
Kísérheti:
- emésztési zavar,
- étkezés utáni puffadás,
- hányinger, hányás,
- fogyás.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a fenti tüneteket tapasztalja, haladéktalanul forduljon háziorvosához vagy keressen fel gasztroenterológus szakorvost.
A nyombélfekély gyógyítható, kezelés nélkül azonban súlyos szövődményeket okozhat, pl. a nyombélfekély okozta gyulladás a hasnyálmirigyre átterjedhet vagy a nyombél vérezhet, perforálódhat, ami súlyos következményekkel jár.
A nyombélfekély okai
A nyombél nyálkahártyáját különböző anyagok károsíthatják, melyek a következők lehetnek:
- Helicobacter pylori baktérium (a fekélyek 2/3-ban jelen van, ez a leggyakoribb ok);
- gyógyszerek, különösen a nem szteroid gyulladáscsökkentők (például Ibuprofen);
- Zollinger-Ellison szindróma (gasztrint termelő daganat következményes fokozott gyomorsavtermeléssel);
- stressz és következményes fokozott gyomorsav termelődés;
- dohányzás és/vagy alkoholfogyasztás.
A nyombélfekély diagnózisa
Elsődleges orvosi feladat a tünetek feltérképezése. Gyanú esetén a fekély vizsgálata történhet gyomortükrözéssel (gasztroszkópia), amely vizsgálattal jól megfigyelhetőek a nyálkahártya gyulladásos, fekélyes elváltozásai, szükség esetén pedig szövettani mintavételre is sor kerülhet.
A Helicobakter pylori (H. pylori) baktérium jelenléte igazolható H2 kilégzési teszttel, antigén kimutatásával székletből, vagy vérvizsgálatból is a baktérium ellen termelt antitestek kimutatása révén.
Zollinger-Ellison szindróma gyanúja esetén szükséges a vér gasztrin szintjének meghatározása és hasi CT vizsgálat a daganat kimutatása céljából.
A nyombélfekély kezelése
Egyrészt a tüneteket, másrészt az okokat szükséges kezelni. Amennyiben a H. pylori jelenléte igazolható, akkor a baktériumot antibiotikum kezeléssel kell kiirtani (eradikáció). Sebészi kezelésre csak szövődmények megjelenése esetén van szükség.
A H. pylori eradikálása gyulladáscsökkentő, savcsökkentő gyógyszerek és antibiotikumos kombinációval lehetséges (hármas vagy négyes kombináció). Hosszútávon gyulladáscsökkentő és savcsökkentő, gyomorvédő kezelés szükséges a kiújulás megakadályozása miatt.
Emellett el kell hagyni mindazon gyógyszereket, melyek a nyálkahártyát károsítják, abba kell hagyni a dohányzást, alkoholfogyasztást és csökkenteni kell a stresszt.
Alkalmazott gyógyszerek a következők lehetnek:
- antibiotikus kombináció: clarithromycin, amoxicillin, vagy metronidazol;
- savelválasztás gátlására protonpumpa-gátlók (pl. pantoprazol, omeprazol);
- savközömbösítő szer (pl. alumínium-hidroxid, magnézium-hidroxid);
- H2-receptor-antagonisták (pl. ranitidin, famotidin);
- nyálkahártyáját bevonó készítmények (pl. sucralphate).
A gyógyulási esély magas, időben és hatékonyan kezelve közel 90%-ban a fekély meggyógyul.
A nyombélfekély lehetséges szövődményei
A szövődmények bizonyos esetekben előfordulhatnak és súlyosak, életveszélyesek is lehetnek, melyek a következők:
- vérzés: vérző fekély, amely a szivárgástól az életveszélyes vérzésig is terjedhet;
- perforáció (bélfal átfúródása): esetén a patkóbélben, nyombélben (vékonybél felső szakaszán) található étel és sav a hasüregbe szivárog, mely akut életveszélyes állapotot idéz elő (akut has), súlyos fájdalommal jár, és azonnali műtéti kezelést igényel.
A nyombélfekély megelőzése
A betegség kialakulásának valószínűségét nagymértékben csökkenti a dohányzásról való leszokás, az alkoholfogyasztás mellőzése, a rendszeres és változatos étrend, valamint a stressz elkerülése vagy megfelelő kezelése.
Mellőzni szükséges különböző fájdalomcsillapítók, szteroidok, gyulladáscsökkentők hosszan tartó alkalmazását, vagy ha hosszútávú fájdalomcsillapításra van szükség, szükséges gyomorvédő készítmény szedése is a fájdalomcsillapítással párhuzamosan.
