Egyes munkakörök és tevékenységek bizonyos fertőző betegség általi megbetegedés kialakulására nagyobb kockázatot hordoznak. Ezekben az esetekben egyes védőoltások beadása ajánlottá, kötelezővé válhat az egyén és környezetének védelme érdekében.
Munkakörhöz, tevékenységhez kötött védőoltások
A jogszabály értelmében a munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kockázatokat, a munkahelyi veszélyeztetettséget a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően felmérni. A megbetegedési veszély csökkentése érdekében – a munkáltatónak a foglalkoztatás feltételeként – biztosítania kell az adott veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatott dolgozók védőoltását. A veszélyeztetett munkakörök felmérésének eredményéről a munkáltató kérésére a járási hivatal szakvéleményt ad. A munkakörökhöz kapcsolódó javasolt védőoltások rendjét az országos tiszti főorvos által évente kiadott védőoltási tevékenységére vonatkozó módszertani levél tartalmazza.
Hastífusz elleni védőoltás
Hastífusz elleni védőoltásban kell részesíteni azon munkavállalókat, akiknek folyamatos vagy időszakosan végzett munkája során a Salmonella typhi baktériummal való fertőződés nem zárható ki. Ezen munkavállalók közé tartoznak azok, akik munkájuk révén szennyvízzel, emberi ürülékkel rendszeresen kapcsolatba kerülhetnek:
- csatornamunkások,
- mélyépítők,
- laboratóriumok dolgozói,
- kórházi fertőzőosztályok munkatársai stb.
Kullancsencephalitis elleni védőoltás
Kullancsencephalitis elleni védőoltásban kell részesíteni azt a munkavállalót, akinél a munkavégzés alkalmával a kullancsencephalitis-vírussal történő fertőzés kullancscsípésnek való kitettség révén nem zárható ki (pl. erdészeti dolgozók).
Az oltás javasolt kirándulóknak és mindenkinek, aki kullancsok által fertőzött területen tölti a szabadidejét.
Hepatitis A elleni védőoltás
A hepatitis A-fertőzés terjedésének módja a széklettel szennyezett tárgyak, anyagok, élelmiszerek emésztőrendszerbe kerülése, a vírust a széklet közvetíti. Az egészségügyben a fertőződési veszély alacsony, mivel a higiénés szabályok betartása a hétköznapokban a szokásosnál erőteljesebb. A lakossági átlagnál magasabb kockázat igen szűk körben, azon ellátások során feltételezhető, amelyeknél a munkavédelmi szabályok betartása akadályba ütközik. Hepatitis A elleni védőoltásban kell részesíteni azokat a fogékony munkavállalókat, akik munkájuk révén szennyvízzel, humán fekáliával rendszeresen kontaktusba kerülhetnek.
Hepatitis B elleni védőoltás
A hepatitis B-fertőzést a vér, a szövetnedvek és a testváladékok közvetítik. Azoknál az egészségügyi dolgozóknál, illetve egészségügyi képesítést adó oktatási intézmények tanulóinál/hallgatóinál – beleértve az OKJ-s képzésben részt vevőket is – szükséges a hepatitis B elleni védelem, akik egészségügyi intézményben olyan tevékenységet végeznek, amely során rendszeresen szennyeződhetnek:
- vérrel,
- vérkészítményekkel,
- szövetnedvekkel,
- váladékokkal,
- testfolyadékokkal, illetve
- az ezekkel szennyezett eszközökkel,
- műszerekkel.
Az egészségügyi képesítést adó közép- és felsőfokú oktatási intézményekben a tanévkezdést megelőzően valamennyi beiskolázott személynél ellenőrizni kell a hepatitis B elleni védőoltások meglétét. Az életkorhoz kötött iskolai kampányoltás során Engerix B 20 mcg/1 ml-es oltóanyaggal dokumentáltan 2 oltásban részesített személyek immunizáltnak tekintendők, ezért harmadik oltás beadására nincs szükség.
Az egészségügyi intézménybe újonnan belépő egészségügyi dolgozónál ellenőrizni kell a hepatitis B elleni védőoltás meglétét.
Veszettség elleni megelőző (preexpozíciós) oltás
Állandó vagy gyakori fokozott kockázatnak kitett személyeket a fertőzésnek való kitettséget megelőző (preexpozíciós) oltásban szükséges részesíteni:
- a veszettség vírusával foglalkozó laboratóriumok munkatársait,
- állatorvosokat, állatorvosi asszisztenseket,
- ebrendészeti dolgozókat,
- vadászokat, erdészeket, vadőröket,
- vágóhídi dolgozókat,
- állatkitömőket,
- barlangászokat.
A korábban nem oltott személyek alapimmunizálása a 0., a 7. és a 21. vagy a 28. napon beadott 3 részoltásból áll, amelyet egy év múlva egy emlékeztető oltás beadása követ. A védettség fenntartásához ötévenkénti ismétlő oltás szükséges.
Immunkárosodott, immunhiányos személyek megelőző oltása nem javasolt.
Diftéria (torokgyík) elleni védőoltás
Fertőzőosztályokon dolgozó vagy emberi eredetű vizsgálati anyagok feldolgozásával foglalkozó mikrobiológiai laboratóriumok munkatársai számára szükséges a diftéria elleni védőoltás abban az esetben, ha az életkorhoz kötött kötelező oltásokban részesült személy 10 évnél régebben kapta utolsó diftéria elleni védőoltását. Az immunizáláshoz diftéria toxoidot (a baktérium által termelt méreganyag hatástalanított formáját) tartalmazó kombinált oltóanyagok állnak rendelkezésre.
Tetanusz elleni védőoltás
Azon személyek számára, akik olyan munkakört látnak el, amely esetében földdel szennyezett sérülések előfordulhatnak:
- mélyépítés,
- mezőgazdasági tevékenység,
- állatgondozás stb.,
a munkáltatónak gondoskodnia kell a dolgozók tetanusz elleni védettségének folyamatos fenntartásáról. Ha a munkavállaló az életkorhoz kötött kötelező valamennyi tetanusz elleni oltásban részesült, az utolsó oltást követő 10 év múlva emlékeztető oltásban kell részesíteni, és hasonló munkakör ellátása esetén az oltásokat 10 évenként kell ismételni.
Az oltás javasolt olyan személyek számára is, akik tevékenységükből (pl. terepbiciklizés stb.) adódóan földdel szennyezett sérülések előfordulhatnak.
Meningococcus betegség elleni védőoltás
A nemzetközi ajánlásokat is figyelembe véve a meningococcus elleni védőoltás egészségügyi ellátás/tevékenység esetében javasolt:
- mikrobiológiai laboratóriumok azon munkatársainak, akik gennyes agyhártyagyulladásban vagy vérmérgezésben szenvedő beteg likvórját és/vagy hemokultúráját rendszeresen vizsgálják;
- mikrobiológiai laboratóriumok azon munkatársainak, akik a Neisseria meningitidis törzsek további részletes vizsgálatával rendszeresen foglalkoznak;
- fertőző agyhártyagyulladásban szenvedő betegek ellátását végző kórházi fertőző és/vagy intenzív osztályok munkatársainak, akik ezen betegek ellátása révén (újraélesztés, intubálás stb.) rendszeresen fokozott veszélynek vannak kitéve;
- az immunizáció elvégzéséhez négy összetevőjű konjugált vakcina (Nimenrix) és B csoportú N. meningitidis elleni konjugált vakcina (Bexsero, Trumenba) áll rendelkezésre.
Influenza elleni védőoltás
Az influenzavírus által okozott megbetegedések súlyossága, valamint a halálozások száma miatt a fokozottan veszélyeztetett kockázati csoportokba tartozókat a fertőzés átadása révén veszélyeztető egészségügyi dolgozók minden évben influenza elleni oltásban részesíthetők térítésmentesen.
Az egészségügyi szolgáltatónak fel kell ajánlania az influenza elleni védőoltást – a központilag biztosított oltóanyaggal – a csökkent immunitású személyek egészségének védelme érdekében:
- a transzplantációs,
- az onkológiai,
- a hematológiai,
- a dializáló,
- a szülészeti-nőgyógyászati osztályok,
- valamint a felnőttek és a gyermekek számára intenzív ellátást nyújtó,
- a krónikus belgyógyászati osztályokon a betegekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyeknek,
- továbbá a várandós nők és az újszülöttek, csecsemők gondozását végző egészségügyi dolgozóknak (beleértve a védőnőket is).
Varicella (bárányhimlő) elleni védőoltás
Az ellátottak, gondozottak védelme érdekében a munkáltatónak biztosítani kell az immunhiányos betegek, a várandós nők és az újszülöttek, csecsemők ápolását/gondozását végző fogékony egészségügyi dolgozók varicella elleni védőoltását.
Megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások
Akut fertőzési veszély esetében a legrövidebb időn belül védőoltásban kell részesíteni.
Hastífusz elleni védőoltás
A hastífusz kórokozó-hordozó környezetében élő veszélyeztetett személyeket hastífusz elleni védőoltásban kell részesíteni.
Torokgyík elleni védőoltás
A diftériás (torokgyík) beteg környezetében élő személyek, valamint a pertusszisz (szamárköhögés) beteggel érintkezett személyek szükséges oltásait egyedileg kell mérlegelni.
Kanyaró elleni védőoltás
Kanyaró (morbilli) megbetegedés előfordulása esetén a beteg környezetében élő, 12–14 hónapos kisgyermekek, továbbá a 15 hónaposnál idősebb és 50 évesnél fiatalabb, oltási dokumentációval nem rendelkező, valamint a korábban újraoltásra kötelezett, de tényleges újraoltásban nem részesült személyeket a kitettséget (expozíciót) követő 72 órán belül élő, legyengített kanyaróvírus tartalmú oltóanyaggal kell oltani. Gyermek- és ifjúsági közösségben kanyaró megbetegedés előfordulása esetén az újraoltás szükségességéről, illetve annak kiterjesztéséről előzetes egyeztetést követően kell dönteni. Az oltásokat MMR-vakcinával kell elvégezni.
Rózsahimlő elleni védőoltás
Rubeolás (rózsahimlős) beteg környezetében élő 15 hónaposnál idősebb, 45 évesnél fiatalabb, oltási dokumentációval nem rendelkező személyeket MMR-vakcinával kell védőoltásban részesíteni.
Mumpsz elleni védőoltás
Mumpszos (járványos fültőmirigy-gyulladásos) beteg környezetében a 15 hónaposnál idősebb, 36 évesnél fiatalabb, oltási dokumentációval nem rendelkező személyeket MMR-vakcinával kell védőoltásban részesíteni.
Tetanusz elleni védőoltás
A sérülés esetén alkalmazandó tetanuszmegelőző oltások alapvetően a sérülés körülményeitől, valamint a sérült oltási kórelőzményétől függ. A fertőződés kockázatát a sérülést ellátó orvos mérlegeli.
Veszettség elleni védőoltás
Megalapozott megbetegedési veszély gyanúja esetén a veszettség elleni vakcinával történő aktív immunizálás indokolt esetben bármely életkorban, bármilyen alapbetegségben szenvedő betegnél vagy várandós nő esetén is elvégezhető. Az oltási javallat felállításához a sérülést/kitettséget (expozíciót) ellátó orvos minden esetben kockázatértékelést végez annak megítélése céljából, hogy fertőződhetett-e a vírusnak való kitettséget (expozíciót) elszenvedett személy a veszettség vírusával.
A fertőzésnek való kitettség után adandó (posztexpozíciós) oltások
Veszettség elleni védőoltás
Magyarországon a veszettségfertőzésre gyanús kitettséget (expozíciót) elszenvedett, korábban veszettség elleni védőoltásban nem vagy 5 évnél régebben részesült személyt veszettség elleni oltási sorozatban kell részesíteni.
Fokozott a fertőződés veszélye:
- ha fejsérülés történt;
- ha a páciens többszörösen, több helyen mélyreható sérülést szenvedett;
- ha a sérülés és az oltási sorozat megkezdése között két hét vagy annál több idő telt el.
Hepatitis A elleni védőoltás
Hepatitis A-beteg szoros környezetéhez tartozó, hepatitis A elleni védőoltásban nem részesült, fertőzésveszélynek kitett egyévesnél idősebb személyeket a fertőzésveszélyt követő lehető legkorábbi időpontban, de feltétlenül az fertőzésveszélyt követő 14 napon belül hepatitis A-vakcinával oltásban kell részesíteni. A hepatitis A-oltás típusát a kezelőorvos határozza meg a szakmai szempontok figyelembevételével.
Hepatitis B elleni védőoltás
A hepatitis B-szűrővizsgálat során pozitívnak mutatkozó kismamák újszülöttjei súlytól és kortól függetlenül aktív-passzív immunizálásban részesítendők. Azon anyák újszülöttjeinél, akiknél a hepatitis B-szűrővizsgálat eredménye a szülés időpontjában nem áll rendelkezésre, a hepatitis B aktív immunizációt 12 órán belül meg kell kezdeni, és haladéktalanul el kell végeztetni az anya hepatitis B-szűrővizsgálatát.
Vonatkozó jogszabály
18/1998. (VI. 3.) NM-rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
