A májgyulladás – más néven hepatitis – lehet heveny (akut) vagy krónikus (idült). A kiváltó tényező szerint két csoportra oszthatóak: fertőzéses, illetve nem fertőzéses májgyulladásokra. Világszerte a vírusos hepatitisek a gyakoribbak. Idültnek nevezett a májgyulladás akkor, ha a betegség több mint hat hónapja nem gyógyul.
A májgyulladás főbb tünetei
A májgyulladás tünetei attól is függnek, hogy a gyulladás heveny vagy idült. Krónikus májgyulladás esetén a tünetek megegyezhetnek a májzsugorodásnál látott tünetekkel. A májgyulladások gyakran tünetmentesen zajlanak, különösen a fiatalok körében. A tünetek megjelenéséig – a fertőzés okától függően – változó hosszúságú lappangási idő telhet el.
Az akut májgyulladás tünetei
- hőemelkedés;
- levertség;
- ingerlékenység;
- étvágytalanság;
- hányinger, hányás, hasmenés;
- jobb bordaív alatti fájdalom;
- kiütések;
- ízületi fájdalom;
- sárgaság (icterus), elsőként a szemfehérjén, majd a bőrön;
- sötét vizelet;
- színtelen széklet;
- viszketés;
- súlyvesztés (nem tervezett);
- máj- és lépmegnagyobbodás;
- májelégtelenség (igen ritkán).
A krónikus májgyulladás tünetei
A fent leírt tünetek, valamint:
- a bőr elvékonyodása;
- fehér körmök;
- tenyérzsugor (Dupuytren kontraktúra);
- tömöttebb tapintatú máj;
- sima, sötétvörös színű viasznyelv, ajakpír;
- a tenyér és a talp pirossága;
- póknaevusok: hajszálértágulatok;
- nőknél menstruációs zavarok;
- férfiaknál impotencia, másodlagos nemi jellegek elvesztése, emlők megnagyobbodása (gynecomastia).
Mikor forduljon orvoshoz?
Általánosan elmondható, hogy nem szűnő vagy fokozódó hasi panaszok és sárgaság esetén azonnal orvosi segítséget kell kérni. Ha májgyulladás vagy májelégtelenség gyanúja áll fenn, a lehető leghamarabb forduljon orvoshoz!
A májgyulladás lehetséges okai
A májgyulladások – a kiváltó okok alapján – két nagy csoportba oszthatóak: fertőző, illetve nem fertőző májgyulladásokra.
Fertőző májgyulladás
A hepatitis (speciális májgyulladást okozó) vírusok A-tól E-ig az ABC nagybetűivel jelzettek. Az A és E vírusok széklettel, ivóvízzel míg a B, C, D vírusok vérrel, szexuális úton vagy anyáról gyermekre terjedhetnek. Világszerte a leggyakoribb vírushepatitis a hepatitis C. Vírusos májgyulladást okoznak a CMV (citomegalovírus) és az EBV (Epstein-Bar vírus) vírusok is. Nemcsak vírusok, hanem baktériumok (brucellozis, leptospirozis) és paraziták (malária) is vezethetnek a májgyulladás kialakulásához.
Nem fertőző májgyulladás
A nem fertőző májgyulladások közül gyakori az alkoholos májgyulladás, de mérgek és gyógyszerek is okozhatják a gyulladást. Veleszületett betegségek (primer biliaris cirrhosis, hemokromatózis, Wilson-kór és az Alfa-1-antitripszin hiány is vezethetnek májgyulladáshoz.
Autoimmun májgyulladás
Az autoimmun májgyulladás általában más immunbetegségekhez társulva jelenik meg. Jelentkezhet reumás izületi gyulladással (reumatoid arthritisz), pajzsmirigygyulladással, érgyulladás (vasculitisszel), ízületi gyulladás (artritisszel) vagy gyulladásos bélbetegségekkel társulva. Az esetek nagy részében a betegség a nőket érinti.
A májgyulladás lehetséges szövődményei
A májgyulladások egy része gyors lefolyással megy át akut májelégtelenségbe. Ezt az állapotot a májszövet egy részének elpusztulása hozza létre, mely sárgaságot, véralvadási zavart, emésztési zavart és a méreganyagok felhalmozódását okozza. A májgyulladásnak lehetnek májon kívüli tünetei is, szövődményes esetben szívizomgyulladás, ízületi gyulladás, vérszegénység is kialakulhat, illetve bőrkiütések is megjelenhetnek. A krónikus májgyulladás akár májzsugor vagy rosszindulatú májdaganat kialakulásához is vezethet.
A májgyulladás diagnosztizálása és kezelése
A kezelőorvos – miután kikérdezi és megvizsgálja a beteget – labor- és képalkotó vizsgálatokat kér. A tünetekből, a tünetek változásából és a kapott vizsgálati eredményekből állapítja meg, hogy valóban májgyulladás okozza-e a hasi fájdalmat. A páciensek igen gyakran a sárga szemfehérje és bőrszín miatt fordulnak orvoshoz.
A májgyulladás kezelése függ a kiváltó októl.
Az autoimmun hepatitiseket, amikor a szervezet a saját sejtjeit támadja meg, az immunrendszer működését csökkentő terápiával kezelik. A kezelést általában élethossziglan kell folytatni. A kezelés sikertelensége esetén szóba jöhet a májtranszplantáció.
Vírusos májgyulladások esetében a terápiát meghatározza a fertőzést okozó vírus. Hepatitis A, E esetén a terápia tüneti, tehát a kezelés csak a fentebb részletezett tüneteket enyhítésére irányul. Fontos a fertőzött egyének elkülönítése, különösen gyermekek esetén. El kell hagyni minden májat károsító tényezőt, például az alkoholt és a gyógyszereket. Aktív gyulladás esetén fontos a pihenés és védőoltás az olyan – májat károsító – vírusok ellen, melyekkel még nem fertőződött meg a beteg. A krónikus vírushepatitisek esetében alkalmazott kezelés: az interferon és az antivirális szerek – vagy kombinációjuk – használata. A primer biliaris cirrhosis esetében az egyetlen, gyógyulást eredményező megoldás a májtranszplantáció.
A májgyulladás megelőzése
A májgyulladást bizonyos esetekben – például örökletes betegségeket kísérő gyulladás esetén – nem lehet megelőzni. A vírushepatitiseket és a méreganyagok, gyógyszerek által kiváltott májgyulladásokat azonban meg lehet előzni. Kerülni kell az alkoholfogyasztást, a májkárosító gyógyszereket pedig körültekintően, az orvos utasításai szerint kell szedni. A szájon át fertőző vírusok ellen a higiénés szabályok fokozott betartásával lehet védekezni. Hazánkban a csapvíz fogyasztható, számos országban azonban nem. Utazás előtt mindig érdemes érdeklődni a csapvíz fogyaszthatóságáról, és a vízhasználatra fogmosás során is figyelni kell. A gyümölcsöket, zöldségeket fogyasztás előtt meg kell mosni. Érdemes gyakran és alaposan kezet mosni. A krónikus májgyulladást okozó vírusokkal való fertőződés elkerülését szolgálja a gyakori szexuálispartner-cserétől, a védekezés nélküli szexuális kapcsolatoktól, a közös borotva használatától való tartózkodás.
A legjobb megelőzés azonban a védőoltások alkalmazása. A hepatitis A, B, D, E vírusok ellen rendelkezésre állnak aktív immunizálásra szolgáló ellenanyagok, melyek nagyon jó hatékonyságúak. Az egészségügyben dolgozóknak fokozottan kell ügyelniük arra, hogy használt tűvel vagy vágóeszközzel ne sebesítsék meg magukat. Ha ez mégis megtörténik, azonnal jelezni kell a foglalkozás-egészségügyi orvosnak.
Várandósok
A terhesség folyamán – igen ritkán – kialakulhat akut terhességi májgyulladás, melynek tünetei: aluszékonyság, hányás, sárgaság, emelkedett májenzimértékek. Heveny terhességi hepatitis esetén azonnal császármetszés és támogató kezelés szükséges, és akár májátültetésre is szükség lehet.
Egyéb:
- A hepatitis világnapja július 28. Ezen a napon született a hepatitis B vírus felfedezője, Baruch Samuel Blumberg.
- Nagy mennyiségű sütőtök vagy sárgarépa fogyasztása is okozhat sárgasághoz (icterus) hasonló sárga bőrelszíneződést, melyről érdemes a vizsgálatok előtt a kezelőorvost tájékoztatni.
- Hazánkban az igen kedvelt, vény nélkül kapható, megfázás elleni gyógyszerek paracetamol hatóanyagot tartalmaznak, melyekről érdemes tudni, hogy nagy dózisban májkárosítóak. Az adagolásukra kitüntetett figyelmet kell fordítani.
- A hepatitisek ellen létezik kombinált vakcina is, mely tartalmazza a B és A vírus elleni oltóanyagot is.
- Magyarországon minden egészségügyi dolgozónak át kell esni hepatitis C szűrésen, és meg kell állapítani, hogy a hepatitis B ellen kapott oltóanyag hatásos-e még.
