Milyen esetekben és hogyan korlátozható a beteg személyes szabadsága?
A beteg személyes szabadsága – ellátása során – kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható. Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni. A korlátozó intézkedés csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll.
A beteg személyes szabadsága fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel vagy eljárásokkal korlátozható.
A korlátozó intézkedések elrendelése során és alkalmazásának teljes időtartama alatt az emberi méltósághoz való jog nem korlátozható.
Van-e döntési joga a kiskorú gyermeknek az egészségügyi ellátásban?
A 18. életévét még be nem töltött gyermek kiskorú, ezért szülői felügyelet alatt áll. A szülői felügyeleti jogot a kiskorú szülei (örökbefogadó is) együttesen gyakorolják, kivéve, ha külön élnek, és a bíróság a határozatában másképpen rendelkezett. A gyermek törvényes képviselete általában a szülői felügyeleti jog keretében történik, a kiskorú egészségügyi ellátása során szükségessé váló jognyilatkozatokat a törvényes képviselője (szülő vagy gyám) teszi meg.
A 16. évet betöltött kiskorú, aki korlátozottan cselekvőképes (úgynevezett érett kiskorú) azonban megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult a törvényes képviselő helyett a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni. Megnevezheti továbbá azt a cselekvőképes személyt, akit a törvényes képviselő helyett az egészségügyi ellátása során, azzal kapcsolatban tájékoztatni kell. Ezen túlmenően bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának gyakorlásából, illetve a tájékoztatásból.
Visszautasíthatja-e a szülő a kiskorú ellátását, ha annak elmaradása a kiskorú egészségét veszélyezteti?
Kiskorú beteg esetén NEM utasítható vissza olyan egészségügyi ellátás, amelynek elmaradása esetén a beteg egészségi állapotában súlyos vagy maradandó károsodás következne be.
Amennyiben kiskorú beteg esetében a szülő / törvényes képviselő visszautasítja az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, akkor az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig ezekben az esetekben is köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. A kezelőorvos ezen kötelezettsége teljesítése érdekében – szükség esetén – igénybe veheti a hatóság közreműködését.
A beteg gyermek törvényes képviselője NEM tehet olyan érvényes nyilatkozatot, amely a gyermek egészségi állapotát hátrányosan érintené.
Közvetlen életveszély esetén a törvényes képviselő visszautasítása ellenére is a szükséges beavatkozásokat meg kell tenni, azok elvégzéséhez a bíróság nyilatkozatpótlására nincs szükség.
Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a cselekvőképtelen, illetve a korlátozottan cselekvőképes kiskorú beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát más személy gyakorolja.
A kiskorú – például az ellátás visszautasításából következő – veszélyeztetettsége esetén a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény teszi az egészségügyi szolgáltatást nyújtók kötelezettségévé, hogy jelzéssel éljenek a gyermekvédelmi jelzőrendszer intézményei és a gyámhivatal felé, szükség esetén hatósági eljárást is kezdeményezzenek.
Van-e lehetőség háziorvost váltani?
Igen. A beteg – élve a szabad orvosválasztás jogával – évente egy alkalommal indoklás nélkül, ezen túlmenően indokolt esetben jogosult átjelentkezni másik háziorvoshoz.
Indokolt az átjelentkezés a tartózkodási hely megváltozása esetén, illetve minden olyan esetben, amikor a választott háziorvos felkeresése akadályba ütközik.
Megválasztható-e a háziorvos?
Igen, háziorvost lehet választani.
Az orvosválasztás a választani kívánt háziorvosnál történő jelentkezéssel veszi kezdetét. Azonban az orvos a jelentkezést nem köteles elfogadni, elutasíthatja, kivéve, ha a beteg lakóhelye a háziorvos ellátási területén (körzetében) van, ilyen esetben az ellátás csak indokolt esetben utasítható el.
Az átjelentkezés módja:
- Más háziorvoshoz történő átjelentkezéskor az átjelentkezést elfogadó háziorvos az érintett személy írásbeli hozzájárulásával átkéri az őt választó személy előző háziorvosától az egészségügyi törzskarton adattartalmát.
- Az újonnan választott háziorvos igazolja, hogy az átjelentkezett személy orvosi ellátását vállalja. Az igazoláson fel kell tüntetni a háziorvos nevét, rendelőjének címét és telefonszámát.
- Az igazolással egyidejűleg a háziorvos a jelentkező személyt nyilvántartásba veszi, és kiállítja a „Beteg törzskartonja”elnevezésű nyomtatványt.
A beutaló és a szabad orvosválasztás kérdésköre
A beteg orvosi beutaló nélkül jogosult igénybe venni a szakorvosi rendelő által nyújtott
- bőrgyógyászati,
- nőgyógyászati és gyermeknőgyógyászati,
- urológiai,
- pszichiátriai és addiktológiai,
- fül-orr-gégészeti, valamint csecsemő és gyermek fül-orr-gégészeti,
- szemészeti és gyermekszemészeti,
- általános sebészeti és baleseti sebészeti,
- onkológiai szakellátást;
valamint
- az első alkalommal beutalás alapján igénybe vett bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó és onkológiai gondozó, valamint kúraszerű ellátás keretében a gondozásba vett biztosítottak részére nyújtott ellátást.
A további, egészségbiztosítás keretében finanszírozott járóbeteg-szakellátások érvényes biztosítási jogviszony alapján, beutalóval vehetők igénybe.
A beutalóköteles ellátást főszabály szerint a beutaló szerinti szolgáltatónál kell igénybe venni. A beutalás során elsődlegesen a beteg bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint ellátásra kötelezett járóbeteg-szakellátásra, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe, illetve a háziorvosa beutalása esetén annak telephelye szerint ellátásra kötelezett járóbeteg-szakellátásra, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe kell beutalni a beteget.
Fontos, hogy a beutaló
- ismételt orvosi ellátás igénybevétele esetén a beutaló orvos által meghatározott időpontig, de legalább 90 napig,
- egyéb esetben pedig a kiállítástól számított legfeljebb 90 napig használható fel.
E tekintetben a beutaló felhasználásának minősül
- a bejelentkezés a beutaló szerinti ellátásra,
- a beutaló szerinti ellátás igénybevételének megkezdése a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltatónál vagy
- a beutaló szerinti ellátás igénybevétele a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltatónál.
Fontos, hogy a beteg beutalóköteles járóbeteg-szakellátást más finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál nem veheti igénybe, csak annál a szolgáltatónál, ahová a beutalója szól.
Az egészségügyi ellátásra jogosult beteg ellátását nem tagadhatja meg a beutaló szerinti szolgáltató, valamint a beutalóhoz nem kötött szakellátások esetében a biztosított tekintetében területi ellátási kötelezettséggel rendelkező egészségügyi szolgáltató.
A beteget kérésére be lehet utalni a beteg ellátására területileg (lakó/tartózkodási helye szerint) nem kötelezett intézménybe is, ha a választott intézmény – az erre feljogosított személy – a beutaló orvos vagy a beteg részére írásban nyilatkozott arról, hogy fogadja a beteget. Az érintett egészségügyi intézmény a beutaló orvos megkeresésére 48 órán belül írásban (postai vagy elektronikus úton) nyilatkozik arról, hogy fogadja-e a beteget, azzal, hogy az ellátást csak akkor tagadhatja meg, ha a területi ellátási kötelezettségű feladatainak folyamatos ellátását az ellátási területén kívüli betegek fogadása veszélyezteti, és a feladat ellátására az egészségbiztosító által lekötött szabad kapacitással nem rendelkezik. A fogadónyilatkozat egy példánya a betegnél marad.
