Az önrendelkezéshez való jog alapján a betegnek joga van szabadon dönteni az egészségügyi ellátás igénybevételéről, a beavatkozásokba történő beleegyezésről, illetve azok visszautasításáról.
Cselekvőképes beteg előzetesen tett jognyilatkozatával megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés és visszautasítás jogát gyakorolni, illetve hozzátartozói közül bárkit kizárhat ezen jog gyakorlásából.
Amennyiben a beteg cselekvőképtelen, és nincs helyettes nyilatkozattételre jogosult személy, akkor az egészségügyi törvény által meghatározott sorrend érvényesül a beleegyezés és visszautasítás jogának a gyakorlására: törvényes képviselő, vele közös háztartásban élő házastárs/élettárs, gyermek, szülő, testvér, nagyszülő, unoka.
Ha az egy sorban nyilatkozattételre jogosultak nyilatkozata ellentétes, akkor a beteg egészségi állapotát várhatóan legkedvezőbben befolyásoló döntést kell figyelembe venni.
A beteg beleegyezése nem szükséges, ha:
- a beteg közvetlen életveszélyben van;
- a beavatkozás elmaradása mások testi épségét, egészségét veszélyezteti;
- a helyettes joggyakorló beleegyezése késedelemmel jár, a beavatkozás késedelme pedig a beteg egészségének súlyos vagy maradandó károsodásához vezet;
- invazív (a beteg testébe behatoló) beavatkozás közben szükségessé válik a műtét kiterjesztése, és a kialakult állapot sürgős szükségnek minősíthető.
A beteg beleegyezése történhet szóban, írásban, ráutaló magatartással, amelyet bármikor visszavonhat.
Írásbeli nyilatkozat kell:
- minden műtéti, illetve az emberi testbe hatoló beavatkozás előtt;
- bármely eltávolított sejtjének, szövetének, szervének, testrészének – egészségügyi ellátással össze nem függő – bármilyen célú felhasználásához.
A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére.
A betegjogok további főbb csoportjai:
