A gyógyszerek jelentős részét csak orvosi vény ellenében lehet kiváltani. Ennek célja a betegek védelme – bizonyos erős hatású gyógyszerhatóanyagok esetén indokolt az orvosi kontroll.
A vénykötelességről bővebben itt olvashat.
A vényköteles gyógyszereket csak és kizárólag patikában lehet beszerezni (a nem vénykötelesek egy részét drogériából is).
A gyógyszerek kiadhatóság szempontjából az alábbiak szerint kerülnek csoportosításra:
I. csoport: orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszerek (VN),
II. csoport: kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerek:
- orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerek (V);
- különleges rendelési kötelezettség vagy más korlátozás alá eső gyógyszerek:
- kábítószernek és pszichotróp anyagnak minősített gyógyszerek (KP),
- azon gyógyszerek, melyek előírástól eltérő alkalmazása visszaélés, hozzászokás kockázatával jár (H),
- azon gyógyszerek, melyek újszerűek, így hatásmechanizmusuk, illetve mellékhatásaik további vizsgálatot igényelhetnek (Ú) (bővebben itt olvashat róluk: Biztonságos gyógyszeralkalmazás)
- a bizonyos szakterületeken alkalmazható gyógyszerek:
- a szakorvosi/kórházi diagnózist követő járóbeteg-ellátásban alkalmazható gyógyszerek (J),
- a szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszerek (Sz),
- rendelőintézeti járóbeteg-szakellátásban vagy fekvőbeteg-szakellátásban alkalmazható gyógyszerek (I).
Hol találom meg, hogy melyik gyógyszer melyik kategóriába tartozik?
Azt, hogy adott gyógyszer melyik kategóriába tartozik, azt a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) jogutódja) weboldalán lehet megtudni.
Az NNGYK oldalán találhatjuk meg a gyógyszeradatbázist.
Kereshetünk a gyógyszer neve, hatóanyaga és egyéb tulajdonságai alapján.
Ha kiválasztottuk a gyógyszert, amire kíváncsiak vagyunk, az adatlapján lejjebb görgetve a „Kiadhatóság” oszlopban egy-két betűs jelzéseket láthatunk.
A fentebbi táblázatban található rövidítések jelzik, milyen vényre adható ki az adott gyógyszer. (itt: J – szakorvosi javaslatra háziorvos írhatja, KP – kábítószernek és pszichotróp anyagnak minősített gyógyszer, aminek a rendelésére egyéb szigorú szabályok is vonatkoznak).
Mely gyógyszerek felírására vonatkoznak különleges szabályok?
Kábítószernek és pszichotróp anyagnak minősülő gyógyszerek
A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal történő műveletek pontosan rendeletben vannak szabályozva, így a vényen történő rendelésük és a gyógyszertárban történő kiadásuk is.
A legfontosabb szabályok a kábítószernek vagy pszichotróp anyagnak minősülő gyógyszerek felírásával kapcsolatban az alábbiak:
- Az orvosi vényen szerepelnie kell:
- az orvosi bélyegző jól olvasható lenyomata;
- csomagolási egységek helyett adagolási egységek (tehát nem egy doboz, hanem pl. 10 db tabletta);
- az adagolási egységek római számmal és betűvel, latin nyelven is kiírva;
- a hatáserősség jelzése a vényen: arab számmal (és betűvel, latin nyelven kézzel írás esetén);
- pontos és egyértelmű használati utasítás: pl. „szükség esetén” – ez egy nem megfelelő adagolási utasítás, viszont a „szükség esetén 1 tabletta, naponta max 3-szor” – ez már megfelelő használati utasítás;
- Az orvos egy vényen első és egyszeri alkalommal maximálisan 15 napra elegendő mennyiségben írhat fel kábítószert vagy pszichotróp anyagot! A vényt 5 napon belül ki kell váltani!
- Ha a betegnek folyamatosan szüksége van az ellenőrzött szerre, rendelésére a háziorvos jogosult. (Kivéve, ha az adott gyógyszer rendelésére csak szakorvos jogosult.)
- A háziorvos a betegnek max. 30 napra (kivéve különleges esetben, külföldre kivitelkor max. 90 napra) írhat fel ellenőrzött szert.
- A rendelés esetén az orvos a vény felírásával egyidejűleg kitölti az 1. sz. melléklet (43/2005 EüM rendelet) szerinti formanyomtatványt, ez az Értesítő, amellyel a beteg által választott gyógyszertárat értesíti az ellenőrzött szer folyamatos, vagy ismétlődő rendeléséről.
- A beteg vagy hozzátartozója a vényt és az Értesítőt az általa választott, és megnevezett gyógyszertárnak adja át, illetve ott váltja ki (és innentől kezdve csak abban a gyógyszertárban válthatja ki a gyógyszert).
- Új értesítőre van szükség, ha lejárt az eredeti értesítő (3 hónap), változik a gyógyszerelés (gyógyszerváltás és az adag változása esetén is!)
Bizonyos szakterületeken alkalmazható gyógyszerek
Vannak gyógyszerek, amelyeket csak bizonyos szakterületen dolgozó (szak)orvos rendelhet vényen, vagy a (szak)orvos javaslatára a háziorvos.
A csak meghatározott szakterületeken alkalmazható gyógyszerekre az alábbi szabályozások vonatkoznak:
- Szakorvosi javaslatra háziorvos is rendelheti vényen: Az adott gyógyszert olyan betegségek kezelésére alkalmazzák, amelyek diagnózisát kórházi környezetben vagy megfelelő diagnosztikai felszereltséggel rendelkező intézményekben kell felállítani, noha a gyógyszer alkalmazása és az utókezelés – az előzőek javaslatára – az adott intézményen kívül is végezhető;
- Csak szakorvos írhatja fel receptre: Az adott gyógyszert járóbetegeknek szánják, de annak alkalmazása olyan súlyos mellékhatásokkal járhat, amelyek szakorvos által előírt gyógyszer felírását igénylik, és szükségessé teszik a beteg különleges felügyeletét a kezelés teljes időtartama alatt;
- Receptre nem váltható ki, csak adott intézményben használható fel: Az adott gyógyszert gyógyszerészeti tulajdonságai vagy újszerűsége, illetve közegészségügyi jelentősége miatt – olyan kezelésre tartják fenn, amely rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható.
Felírhatja a gyógyszert a háziorvos is? Ha igen, hogyan?
A fentebbi táblázatban J kategóriába tartozó (a szakorvosi/kórházi diagnózist követő járóbeteg-ellátásban alkalmazható) gyógyszereket a háziorvos is felírhatja, miután a szakorvos javaslatot tett rá.
A szakorvosi javaslattal írható gyógyszereket általában olyan súlyos betegségek kezelésére vagy megelőzésére alkalmazzák, melyek folyamatos, élethosszig tartó kezelést igényelnek. Ezek a betegségek kezelés hiányában életveszélyes állapotot idéznének elő, vagy jelentősen rontanák a beteg életminőségét. Szakorvosi javaslattal az adott készítmények magasabb mértékű támogatással rendelhetőek, így a kezelés könnyebben finanszírozhatóvá válik a beteg részéről. Ez a nehéz élethelyzetben legalább az anyagi terheket csökkenti.
A szakorvosi javaslat indikációhoz, vagyis egy adott betegséghez kötött. Tehát ahhoz, hogy a beteg szakorvosi javaslatot kapjon adott készítményre, a gyógyszer megadott indikációi egyikében diagnózissal kell rendelkezzen. A vényen BNO kóddal jelölik, hogy milyen indikációban írták fel az adott készítményt.
A szakorvosi javaslathoz kitöltendő űrlap megtalálható itt: (a kézzel kitöltendő és a géppel kitölthető verzió is)
A szakorvos ezt ún. „szakorvosi javaslat támogatással történő gyógyszerrendeléshez” elnevezésű, illetve „szakorvosi javaslat támogatással történő gyógyszerrendeléshez – több gyógyszer egyidejű felírásához” című űrlapon vagy az EESZT útján elektronikusan adhatja meg a következő adattartalommal:
- a „szakorvosi javaslat támogatással történő gyógyszerrendeléshez” szöveg;
- a szakorvosi javaslat kelte, alkalmazhatóságának időtartama;
- a beteg neve, lakcíme, születési ideje és a TAJ száma;
- a betegség BNO kódja (betegségek nemzetközi osztályozása szerinti kódja);
- az orvos neve, orvosi bélyegzőjének száma, munkahelyének (rendelőjének) címe, telefonszáma és egészségügyi vállalkozás esetén az egészségügyi tevékenység végzésére jogosító működési engedély száma;
- a felírási jogosultságot meghatározó indikációs pont sorszáma, támogatási kategória (kiemelt, emelt), és emelt támogatási kategória esetén a támogatás százalékos mértéke;
- a javasolt gyógyszer hatóanyaga, hatáserőssége, beviteli módja, javasolt adagolása;
- űrlap esetén az orvos saját kezű aláírása és orvosi bélyegzőjének azonosítható lenyomata, az EESZT útján történő kiállítása esetén a szakorvos alap- és működési nyilvántartás szerinti alapnyilvántartási száma.
A szakorvosi javaslaton a szakorvos opcionálisan feltüntetheti példaként az általa javasolt hatóanyag egy konkrét márkanevű készítményét, a javaslat alapján a gyógyszert rendelő orvos azonban a javasolt hatóanyagon belül bármely márkanevű készítményt rendelheti betege számára.
A panaszmentes, stabil állapotú betegek esetében a szakorvosi javaslat érvényességi ideje 24 hónap.
Mi az, amire nem elég a szakorvosi javaslat sem?
A fenti felsorolásban két olyan kategória van, amit nem rendelhet a háziorvos, szakorvosi javalatra sem:
- „Sz” – olyan gyógyszerek, amit csak az adott klinikai szakág orvosa írhat fel, folyamatos szakorvosi kontrollt igényel (ilyenek az egyes speciális betegségek gyógyszerei, pl rheumatoid arthritis, sclerosis multiplex, bizonyos daganatellenes gyógyszerek stb.) Ezeket a betegségeket jellemzően amúgy is szoros szakorvosi kontroll mellett gyógyítják, kezelik, így a beteg elkerülhetetlenül jár a betegségével az ellátó intézménybe – ahol meg is kapja a receptet.
- „I” – olyan gyógyszer, amit csak egészségügyi intézeten belül lehet alkalmazni, így nem a beteg részére rendelik, hanem maga az ellátó intézet (pl. kemoterápiás szerek, radioaktív jelölt gyógyszerek, bizonyos antibiotikumok).
