Ha valakivel baleset történik a munkahelyén, illetve a munkavégzéssel összefüggésben, vagy a munkavégzés folyamán idővel foglalkozási betegség alakul ki, akkor baleseti járadékra válik jogosulttá, amely a társadalombiztosítás keretein belül kerül kifizetésre.
Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan a lakására (szállására) menet közben szenved el (úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett egészségkárosodás, amely lehet hirtelen fellépő (akut) vagy lassan kialakuló és hosszú ideig tartó (krónikus). Foglalkozási betegségnek minősül továbbá a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló hosszan tartó egészségkárosodás, amely:
- a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve
- a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.
Baleseti járadékra való jogosultság megállapítása
A foglalkozási betegség vagy az üzemi baleset tényét a munkáltató vagy az illetékes kormányhivatal állapítja meg. A járadék megítélését az érintett tartózkodási helye vagy lakhelye szerint területileg illetékes kormányhivatal végzi.
Az egészségkárosodás mértékét szakorvos állapíthatja meg a 7/2012. (II. 14.) NEFMI-rendeletben található szempontrendszer alapján. Az a társadalombiztosításra jogosult, aki üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében 13%-nál nagyobb mértékű (pl. láb amputációja a comb közepétől 36%-os károsodásnak minősül) egészségkárosodást szenved (és nem megváltozott munkaképességű), baleseti járadékban részesülhet.
Baleseti járadékra a meghatározott mértékű egészségkárosodás megállapításának napjától válik a beteg jogosulttá. Ha a járadékra jogosult egyén ezen a napon táppénzen van, a táppénz megszűnését követő első naptól jogosult baleseti járadékra.
A baleseti járadék mértéke
Függően az egészségkárosodás mértékétől a járadék összege eltérő lehet:
- 14–20% mértékű egészségkárosodás esetén a havi átlagkereset 8%-a,
- 21–28% mértékű egészségkárosodás esetén a havi átlagkereset 10%-a,
- 29–39% mértékű egészségkárosodás esetén a havi átlagkereset 15%-a,
- 39% feletti egészségkárosodás esetén a havi átlagkereset 30%-a.
Az átlagkereset megállapítása üzemi baleset és foglalkozási betegség esetében eltérő lehet:
- üzemi baleset esetén a balesetet közvetlenül megelőző egy évben számított jövedelem alapján,
- foglalkozási betegség esetén a betegséget okozó munkakörben töltött utolsó egy évben számított jövedelem alapján kerül megállapításra.
Amennyiben az üzemi baleset elszenvedője nyugdíjas, az átlagkeresetet a nyugdíjasként elért kereset alapján számítják.
A baleseti járadékra való jogosultság időtartalma
Állapotváltozás bekövetkezése esetén a járadékra való jogosultságot az egészségkárosodás mértékének csökkenése vagy emelkedése alapján kell felülvizsgálni.
- A járadék megszűnik, ha az egészségkárosodás mértéke a felülvizsgálat alapján 13%-ra vagy az alá csökken.
- Ismételt üzemi baleset esetén az összes baleset alapján kerül megállapításra a járadék összege.
A felülvizsgálat időpontját a baleseti járadékot megállapító döntés tartalmazza, vagy állapotromlás esetén az érintett kérésére is sor kerülhet a felülvizsgálatra. Ebben támpontot ad az orvosi szakvélemény érvényességének ideje, amit a várható kórlefolyás és rehabilitációs idő alapján határoznak meg.
Ha az orvostudomány jelenlegi állása szerint gyógykezeléssel, orvosi rehabilitációval a jelenlegi állapot fenntartható, de további állapotváltozás sem műtéttel, sem gyógykezeléssel, sem rehabilitációval nem érhető el, a felülvizsgálat elrendelése nem szükséges.
Amennyiben nincs állapotváltozás, és a károsodás mértéke meghaladja a 20%-ot, az egyén jogosult a baleseti járadékra. Amennyiben az egészségkárosodás mértéke nem haladja meg a 20%-ot, maximum két évig folyósítható a baleseti járadék.
Baleseti járadék igénylése
A baleseti járadékot a lakóhely szerinti illetékes kormányhivatalnál kell igényelni. Az igényléshez szükséges formanyomtatvány ITT érhető el, az „Igénybejelentés az 1997. évi LXXXI. és az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján baleseti járadék elbírálásához” menüpont címszó alatt.
Az igénybejelentéshez csatolni kell a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv üzemi baleset vagy foglalkozási betegség tényéről hozott döntését. A járadékigény elektronikus úton is előterjeszthető.
A baleseti járadék iránti igényt a baleset bekövetkezése napjától számított 3 éven belül vagy a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő 1 éven belül lehet kérelem benyújtásával érvényesíteni.
Vonatkozó jogszabályok:
- 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, VI. fejezet
- 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról
- 7/2012. (II. 14.) NEFMI-rendelet a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról
