A hörgőtükrözés során az orvos a légcsövön keresztül bevezetett, optikával ellátott, kb. 35-40 cm-es fémcsövön (bronchoszkópon) keresztül megvizsgálja a légutakat, a látható hörgőrendszert. A vizsgálatot diagnosztikus és/vagy terápiás célból végzik el. A vizsgálat alatt az orvos számtalan képet és videót készít, valamint lehetősége van szövettani mintavételre is (biopszia) a pontosabb diagnózis érdekében. A diagnosztikus vizsgálatokhoz rugalmas eszközt használnak, azonban ha terápiás célból végzik vagy biopsziát terveznek (pl. nagy mennyiségű vérzés a tüdőben, idegentest), merev eszközzel történik a beavatkozás.
A hörgőtükrözés célja
A hörgőtükrözést leggyakrabban valamilyen tüdőelváltozás diagnosztizálására használják:
- akut és krónikus tüdőbetegségek diagnosztizálása,
- a tüdő vagy a légutak fertőzéses eredetű gyulladásának azonosítása,
- tüdőbiopszia tumorgyanús betegekben,
- idegentest, nyákdugó eltávolítása,
- beszűkült légút tágítása,
- egyes tüdőt érintő állapotok (pl. vérzés) és betegségek kezelése.
Előkészületek a beavatkozás előtt
A bronchoscopiát helyi érzéstelenítésben vagy altatásban végzik, az utóbbit főként gyermekkorban. Az előkészületek során az orvos tájékoztatja a beteget a hörgőtükrözés előtti utolsó étkezés időpontjáról, valamint a beavatkozáshoz szükséges gyógyszerekről. A beavatkozás előtt 8 órával általában már semmilyen étel vagy ital nem fogyasztható, illetve fontos, hogy a véralvadásgátló gyógyszereket néhány nappal a hörgőtükrözés előtt el kell hagyni az orvos utasításai szerint.
A vizsgálat előtt a kivehető fogpótlásokat és az egyéb eszközöket (kontaktlencse, hallókészülék) szükséges eltávolítani.
Hörgőtükrözés előtt
A beteget lefektetik a vizsgálóasztalra, majd csatlakoztatják a monitort, ami érzékeli a beteg szívverését, vérnyomását és szaturációját. Ezután nyugtató hatású gyógyszert adnak intravénásan, mely segít a betegnek ellazulni a hörgőtükrözés alatt. A gyógyszertől álmosnak, bágyadtnak érezheti magát. Végül érzéstelenítő gélt vagy sprayt használnak a garat és a felső légutak érzéstelenítésére, ezzel csökkentve a hörgőtükrözés alatti köhögést és öklendezést.
Hörgőtükrözés alatt
A bronchoszkópot a szájon vagy az orron keresztül lassan vezetik le a torokba, majd a hangrésen keresztül érnek le a légcsőbe. (A vizsgálat alatt a beteg magától tud lélegezni, nincs szükség légzéstámogatásra.) A hörgőtükrözés ugyan kellemetlen beavatkozás, de fájdalommal nem jár normál esetben. Ha mégis fájdalmat érzékel, azt szükséges jelezni a vizsgálatot végző orvosnak.
Hörgőtükrözés után
A hörgőtükrözés után néhány órás megfigyelésre van szükség a beteg biztonsága érdekében, ezután viszont elhagyhatja a kórházat. Ezalatt előfordulhat, hogy a beteg zsibbadást érez a torkában vagy a nyelvében, ami a kapott helyi érzéstelenítő miatt van és néhány óra alatt elmúlik. Ételt és italt kizárólag a zsibbadás elmúlása után szabad fogyasztani a félrenyelés elkerülése miatt.
A vizsgálat után néhány napig előfordulhat torokfájás, izomfájdalmak a vállban, mellkasban, valamint köhögés, ami kezelés nélkül gyógyul.
A hörgőtükrözés lehetséges szövődményei
A hörgőtükrözés szövődményei igen ritkák, és általában enyhe problémát okoznak. Gyakrabban fordulnak elő azonban, ha a tüdő szövetei roncsoltak, vagy betegség miatt gyulladt a tüdő állománya. Ilyen, ritkább szövődmények lehetnek:
- Vérzés – gyakrabban fordul elő, ha biopsziás mintavételre is sor kerül, ám az esetek számottevő részében enyhe fokú és kezelés nélkül rendeződik.
- Légmell – ha a hörgőtükrözés során megsérül a légút, a levegő a mellüregbe kerül, a tüdő összeesését eredményezve. Ebben az esetben előfordulhat, hogy kórházi ellátásra lesz szükség a szövődmény elhárításához.
- Átmeneti láz – viszonylag gyakori szövődménye a hörgőtükrözésnek, önmagában nem jelent fertőzést, így kezelésre sincs szükség.
Azonnal keresse fel kezelőorvosát, amennyiben:
- magas láz jelentkezik a vizsgálat után több mint 24 órával;
- fokozódó, nem múló mellkasi fájdalmat érez;
- légzési nehezítettséget tapasztal;
- több mint egy evőkanálnyi vért köhög fel.
A hörgőtükrözés eredményei
A beavatkozás után az orvos általában 1-3 nap elteltével újra megvizsgálja a beteget, ismerteti a vizsgálat eredményeit. Megbeszélik a további kezelési lehetőségeket, és hogy milyen egyéb vizsgálatok szükségesek. Abban az esetben, ha biopsziás mintavétel történt, annak kiértékeléséhez több időre van szükség. A minta speciális előkészítést és patológus szakorvos általi vizsgálatot igényel, így az eredményekre hosszabb időt kell várni.
