egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A húgycső a húgyhólyag és a húgycsőnyílás között elhelyezkedő csőszerű képlet, mely a húgyhólyagból a külvilágba vezeti a vizeletet. Ha a húgycső belső átmérője csökken, húgycsőszűkületről beszélünk.

 

Általában hegszövet szűkíti be a húgycsövet. Férfiaknál gyakrabban alakul ki.

 

A húgycsőszűkületnek különféle kiváltó okai lehetnek, mint például:

 

  • gyulladás,
  • sérülés,
  • fejlődési rendellenesség,
  • gonorrea,
  • tuberkulózis (tbc),
  • korábbi műtét,
  • katéterviselés.

 

A húgycsőszűkület tünetei

A szűkület bárhol kialakulhat a húgycső teljes hosszában.

 

A húgycsőszűkület okozta leggyakoribb panaszok:

 

  • egyre vékonyodó vizeletsugár,
  • a vizeletsugár ívének csökkenése,
  • súlyos esetben vizeletelakadás,
  • vizeletpangás a hólyagban, a húgycsőben, ami krónikus húgyúti fertőzések kialakulásához vezethet,
  • gyakori vizeletürítés,
  • a beteg azt érzi, vizelet maradt a hólyagban vizelés után,
  • hirtelen vizelési inger.

 

Hosszú időn keresztül fennálló szűkület esetén a hólyagizomzat kimerülhet, illetve károsodhat a vese.

 

A húgycsőszűkület diagnosztizálása

A szűkület vizsgálata az alábbi lépésekből áll:

 

  • húgycső tapintása,
  • vizeletvizsgálat,
  • hasi ultrahangvizsgálat, mellyel kimutatható, van-e vizelet-visszamaradás a hólyagban,
  • a vizeletáramlás vizsgálata (uroflowmetria),
  • húgycsőtükrözés,
  • a húgycső kontrasztanyagos röntgenvizsgálata (urethrographia).

 

A húgycsőszűkület kezelése

A kisebb húgycsőszűkület kezelésének legegyszerűbb módja a húgycsőtágítás, ami ritkán jelent végleges megoldást, mert a szűkület kiújulhat.

 

A nagyobb húgycsőszakaszt érintő szűkületek kezelésére műtéti beavatkozásra van szükség, de végleges megoldást ezek sem mindig jelentenek: az esetek egy részében a műtétet követően is kiújulhatnak a szűkületek.

 

A húgycsőtágítás folyamata

A húgycsőtágítást urológus szakorvos végzi helyi érzéstelenítésben, speciális katéterekkel. Először vékony csövet vezet keresztül a szűkületen, majd fokozatosan tágítja, növeli a keresztmetszetét. A beavatkozás mintegy 5-10 percig tart.

 

A húgycsőtágítást követően sok folyadékot kell fogyasztani, és kerülni kell minden fertőzésveszélyes helyzetet (pl. fürdést, nemi életet), mert a kórokozók könnyebben bejuthatnak a húgyhólyagba. Gyakran antibiotikus kezelésre is szükség lehet.

 

Húgycsőtágítás nem végezhető akut prosztatagyulladás, illetve teljes elzáródás esetén, hiszen akkor nem tudják bevezetni az első katétert sem.

 

Ha a szűkület ilyen módszerrel nem tágítható, vagy rendszeresen visszaszűkül, akkor húgycsőmetszésre van szükség.

 

A húgycsőmetszés folyamata

A húgycsőmetszés (urethrotomia) a húgycső szűkületének kezelésére szolgáló sebészeti beavatkozás. A műtét célja a húgycsőszűkület megszüntetésével a jobb vizeletáramlás és húgyhólyagürülés elérése, a vizeletürítés gyakoriságának csökkentése és a fertőzési hajlam csökkentése. A műtét altatásban vagy gerincközeli érzéstelenítésben történik, és mintegy 20-30 percet vesz igénybe.

 

Rövid szűkületek esetén a leghatékonyabb műtéti beavatkozás az egyszerű belső húgycsőmetszés (urethrotomia interna), ami egy endoszkópos, a húgycsövön keresztül elvégzett beavatkozás. A műtét során egy speciális eszközt – urethrotom – vezetnek a húgycsőbe a szűkületig, majd a szűkült húgycsőszakaszt behasítják az eszközbe épített kis penge segítségével, hogy a húgycső kellően tág legyen a normális vizeletürítéshez. A műtétet általában hólyagkatéter behelyezésével fejezik be.

 

Hosszú húgycsőszakaszt érintő, súlyosan károsodott vagy többszörös szűkületek esetén nyílt rekonstrukciós húgycsőműtétre van szükség, melynek több változata van. A legegyszerűbb típus, amikor a szűk húgycsőszakaszt kimetszik, az ép húgycsővégeket pedig egyesítik. Előfordulhat, hogy szükségessé válik a húgycső pótlása, ami a beteg szájnyálkahártyájának  felhasználásával történik.

 

A műtétet követően a zavart vizeletürítés az esetek nagy többségében jelentősen javul: erősebbé válik a vizeletsugár, csökken a hólyagban maradó vizelet mennyisége.

 

A húgycsőmetszés lehetséges szövődményei

Mint minden orvosi beavatkozásnak, a húgycsőmetszésnek is lehetnek szövődményei.

 

A műtét során – nagyon ritkán – megjelenő szövődmények:

 

  • vérzés,
  • keringési zavarok a mosófolyadék vérkeringésbe jutása miatt,
  • húgycső záróizomzatának sérülése (inkontinencia),
  • hímvessző barlangos testének sérülése.

 

Műtét után fellépő szövődmények, melyek ritkán fordulnak elő:

 

  • utóvérzés,
  • duzzadt pénisz,
  • vizelési késztetéses panaszok,
  • vizeletürítési nehézség,
  • alsó húgyutak fertőzése, melynek szövődményeként mellékhere-, illetve heregyulladás alakulhat ki.

 

A húgycsőmetszés utáni felépülés

Az egészségügyi intézményt már a műtét napján – legfeljebb másnapján – el lehet hagyni. A műtétet követően a beteget urológus gondozza az urológiai járóbeteg szakrendelésen.

 

A beavatkozás után néhány nap elteltével vissza lehet térni a munkába, de ez idő alatt kerülni kell a fizikai megterhelést, a megerőltető testmozgást, illetve nagyon fontos a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás is.

KULCSSZAVAK
húgycsőmetszés  |   urethrotomia  |   húgycsőszűkület  |   húgycső  |   húgycsőtágítás  |   urethrotom
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít