Idén már vége az allergiaszezonnak, ne felejtsük el azonban, hogy lesz jövőre is: gondoljunk erre az őszi faültetéseknél, és azzal is számoljunk, hogy a szobanövényeink egy része is okozhat allergiás tüneteket (tüsszögést, orrfolyást, köhögést). Dr. Magyar Donát, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) aerobiológusa további ismereteket is megoszt velünk az allergén növényekkel kapcsolatban.
A parlagfű csak egy az allergén növényeink közül, bár talán a legismertebb. Ezt biztosan nem ülteti senki, de hogyan tervezhetünk allergénmentes kertet?
Valóban, már a kerttervezésnél fontos figyelembe venni ezt a szempontot, hiszen a ház közvetlen közelében lévő allergén növényekről nagy mennyiségű pollen juthat be a lakásba. Az allergia változhat, a kezeletlen monoallergia – amikor csak egy növény pollenje okoz tüneteket – poliallergiává fejlődhet, ezért általában véve jó gondolat nem ültetni allergén növényeket. Nem beszélve arról, hogy nyilván a szomszédoknak sem akarunk rosszat tenni.
Mennyire veszik figyelembe ezt a szempontot a szakemberek és az átlagemberek?
A kerttulajdonosokat főleg tájékoztató anyagokkal lehet elérni, és erre van is igény, érdeklődés. A szakemberek, várostervezők, kertépítők, kertészek egy részénél is látható a megértés, főleg azoknál, akik maguk is allergiás tünetekkel küzdenek, vagy a környezetükben van érintett. Persze a szakemberek néha nehezen fogadják el, amikor egy kertészeti szempontból tökéletesnek tűnő, szép lombozatú, várostűrő fafajtáról kiderül a számukra, hogy erősen allergizál. Külföldön ebből már komoly konfliktushelyzetek alakultak ki szakmák – orvosok és kertészek – között. Most ezt próbáljuk megelőzni itthon szakmaközi egyeztetésekkel, közös rendezvényekkel, továbbképzésekkel.
Létezik valamilyen megjelölés, ami segít a növényválasztásban?
Igen, létezik egy kategóriarendszer, ami az NNGYK honlapján elérhető. Ha egy kertészeti áruda szeretné ezt használni, akkor letöltheti, és az allergenitásra vonatkozó információt feltüntetheti a növények árucímkéjén. Ez nem csupán a korrekt tájékoztatás része, hanem marketing szempontjából sem rossz ötlet, hiszen fontos információt ad a tudatos fogyasztóknak. A dísznövények túlnyomó része nem allergizál; e kedvező tulajdonságuk feltüntetésével az értékesítésük is fellendülhet.
Egyre többször beszélünk pillangó-, méh- és madárbarát kertekről. Használhatnánk már az allergénmentes kert kifejezést is?
Igen, sőt a pillangó- és méhbarát kertek gyakorlatilag nem allergén növényekből állnak: a rovarmegporzású, mézelő növények ugyanis nem bocsátják a levegőbe a pollent. A szélbeporzású növények okoznak magas pollenkoncentrációt a levegőben, hiszen így terjednek, és ezért legtöbb esetben allergizálnak is. A nehézséget leginkább az utcai fák okozzák, hiszen ide várostűrő, taposást, sózást, rossz levegőt elviselő fajokat kell találni, ami eleve nem egyszerű. Ezt szűkíti tovább az elvárás, hogy a kiválasztott fafaj ne legyen allergén. A legrosszabb választás a lándzsáslevelű éger, ami nagyon erős tüneteket okoz, ráadásul karácsony környékén virágzik, amikor az allergiások végre fellélegezhetnének kicsit. Ezt a fajt itthon még nem sok helyen ültették, de néhány nagyvárosban már lehet találkozni vele; próbáljuk visszaszorítani az elterjedését. Régóta jelen lévő allergén növény a nyírfa, melyet a fehér kérgéről könnyű felismerni. A platán termésszőrei irritációt okozhatnak és a pollenje is allergén, de vannak olyan metszési technikák, amelyekkel elérhető, hogy nagyon kevés virágot hozzon. A kőris is allergén, pedig ez nehezen pótolható a városokban, sok sorfát helyettesítettek vele. Ki kell emelnünk, hogy meglévő fák kivágását nem javasoljuk, ehelyett a tervezés fontosságát hangsúlyozzuk. A klímaváltozás, az új növénykórokozók és kártevők miatt eleve sok sorfa elpusztul, és pótlásuk során már tudatosan kell olyanokat a helyükre ültetni, amelyek nem okoznak közegészségügyi problémát. Ilyenek például a juharfajok (kivéve a zöld juhart), de jó választás a különböző, rózsafélék családjába tartozó díszkörte-, berkenye-, díszalma-, cseresznyefajták. A helyes döntés segítésére az NNK honlapjára készítettünk egy több, mint 500 növényből álló listát, ahonnan mindenki válogathat.
A klímaváltozás miatt kell tehát egyes fajok helyett újakat találni?
Igen, és figyelni kellene arra is, hogy csak olyan növényeket hozzunk be, amelyek nem allergizálnak: például allergén pollent termelő olajfát ne ültessünk Magyarországon. Léteznek nem allergén olajfafajták is, ezeket ültessük, így nem okozunk kárt a jövő nemzedéknek. A klímaváltozás miatt néha egészen rendkívüli időszakokban virágoznak a növények. Idén október végén a ciprusfélék újra kivirágoztak (a virágzásuk csúcsidőszaka egyébként márciusra, illetve áprilisra esik), és így második pollenszórás alakult ki. Ha tehát valaki tüneteket tapasztal, nem árt évszaktól függetlenül ránézni a pollenjelentésre, ahogyan utazás előtt is nézzük meg a célország pollenjelentését.
Együtt lakva a növényekkel
A szobanövények is okozhatnak allergiás tüneteket?
Szerencsére a cserepes növények között nagyon kevés termel annyi pollent, hogy abból gond legyen, azonban ne felejtsük, hogy már egy allergén növény elég ahhoz, hogy tüneteket okozzon. Egyes szobapálmák és a vitorlavirág képes nagy mennyiségű pollent termelni a lakásokban is. Ez viszont jól kezelhető: a vitorlavirág virágzatából kialakuló torzsát ki kell vágni, így a virág tovább díszít, de nem szór pollent a lakásban. Vannak olyan szobanövények is, például a szobafikusz, a mikulásvirág, amelyek tejnedvet termelnek, ami kis cseppekben a padlóra kerülve beszárad. Ezek a cseppek hónapokig is keringhetnek a lakásban, és az erre érzékeny betegek 6%-ánál kialakulhat a latexallergia. Vágott virágok esetében allergia, bőrtünet inkább díszkertészeknél, virágárusoknál fordul elő, tehát azoknál, akik nagy tételben foglalkoznak ezekkel a növényekkel. A lakásba bevitt aranyvesszőre azonban érdemes odafigyelni, hiszen ez a növény parlagfű rokona, és a belőle kihulló pollen allergizálhat, ahogy a húsvéti barkáé is, ami a fűzfafélék virágzata. De rengeteg szobanövény létezik, mindig vannak új fajok, fajták, folyamatosan bővül a választék. Érdemes ezeknek utánaolvasni, akár külföldi forrásokból is, mert érhetik meglepetések az embert azzal kapcsolatban, hogy mit okozhat az adott növény.
Kering egy legenda, mely szerint hálószobába, gyerekszobába jobb nem tenni szobanövényt.
Ez teljesen téves. A növények oxigént termelnek és széndioxidot vesznek fel, sőt, kipárolgó káros anyagokat is képesek belélegezni és semlegesíteni, például formaldehidet, tehát inkább tisztítják a levegőt. Arra viszont figyeljünk, hogy a gyerekszobába mérgező növény ne kerüljön! Kisgyermekek környezetében kerüljük a diffenbachiát, legénypálmát. A pompás kutyatej és ritkább rokona, a köpködő pálma tejnedve rákkeltő, ezeket egyáltalán nem kellene a lakásban tartani.
A növények nem megfelelő gondozásával is okozhatunk problémát a lakás levegőjében?
Egy cserepes növénnyel 2-3 liter föld is bekerül a lakásba. A virágok földjében nagyon sok mikroszkópikus gomba van, de ha rendszeresen locsoljuk őket, akkor a spóráik nem szóródnak a levegőbe, ezért is fontos, hogy mindig tartsuk nedvesen a földet. Persze az sem jó, ha pang alatta a víz, mert ott szúnyogok szaporodhatnak el. A lehulló leveleket távolítsuk el, hogy ne penészedjenek be, és a cserepes növényeket ne a szobában ültessük át. A szobanövényeken néha elszaporodhatnak levéltetvek, pajzstetvek, és ennek következtében a gombák is megtelepednek rajtuk – ezek ellen használjunk valamilyen környezetbarát növényvédőszert. A kisebb növényeket kézzel is le lehet takarítani.
Van olyan szobanövény, amely a háziállatokra lehet káros?
Vannak olyan növények, amelyekről tudjuk, hogy mérgező az állatokra, például a már említett vitorlavirág is ilyen.
Mire kell még figyelnünk az otthonunkban?
A pollenszezon végére sajnos sok pollenszem kerül be a lakásba, ezért az allergiásoknak érdemes őszi nagytakarítást is csinálni. A por nagy mennyiségű pollent tartalmazhat, ami heteken át okozhat allergiás tüneteket. Töröljük le a port nedves törlőkendővel, mossuk fel a padlót, mossuk ki a függönyt, az ágyneműt, tisztítsuk a klímaberendezést, a konvektorokat is.
