egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A különféle, Magyarországon honos rovarok csípései - a kellemetlenségen túl - különösebb veszélyt nem jelentenek. Kivételt képez ez alól az a néhány rovar (kullancs, bögöly és újabban a tigrisszúnyog), amelynek csípése komolyan elfertőződhet, illetve váladékukban súlyos betegségek kórokozói lehetnek.

 

Természetesen a ritkábban előforduló az egyéni túlérzékenység és a csípés elhelyezkedésének függvényében egy-egy rovarcsípés komoly reakciókkal is járhat (anafilaxia).

 

Rovarcsípések tünetei

A rovarcsípések nyomán általában vörös, viszkető, esetenként fájdalmas, kisebb-nagyobb duzzanatok alakulnak ki a bőrfelszínen, melyek legfeljebb néhány órán, esetenként néhány napon belül eltűnnek.

 

Egyeseknél – és egyes rovarok esetében – intenzívebb allergiás reakciók is felléphetnek, melyek azonban rövid időn belül, súlyosbodás nélkül elmúlnak. Kivételt képeznek azok a tünetek, melyek fennállása esetén orvosi, esetleg sürgősségi ellátásra van szükség.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a rovarcsípés után az alábbi tüneteket észleli, azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt!

 

  • Légzési nehézségek,
  • nyelési gondok,
  • arc-száj-torok duzzanata,
  • szapora pulzus,
  • szédülés,
  • eszméletvesztés.

 

Ezek a jelek a csípés nyomán fellépő súlyos túlérzékenységre utalnak, és ilyenkor sürgősségi ellátásra van szükség.

 

Forduljon orvoshoz:

 

  • ha a rovarcsípés a szemkörnyéket, esetleg a szájat, torkot érte;
  • ha a csípés körül nagy (tenyérnyi vagy nagyobb) területen vörös és duzzadt folt keletkezik;
  • ha a csípés nyomán gennyes sebfertőzés tünetei észlelhetők;
  • ha a csípés közelében megduzzadt nyirokcsomó(k) tapintható(k);
  • ha lázas;
  • ha influenzaszerű tünetek jelentkeznek.

 

Kullancscsípés esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni, ha a csípés helyén kokárdaszerű bőrelszíneződés alakul ki (lásd még: Lyme-kór); illetve minden olyan csípés esetén orvosi segítségre van szükség, melynek tünetei nem múlnak el tíz napon belül.

 

A rovarcsípések kezelése

A rovarcsípések általában nem igényelnek kezelést, ám természetesen ez alól is lehetnek kivételek: a kullancsot el kell távolítani, a méh fullánkját szintén. A pókharapásokat, bögölyszúrásokat – a fokozott fertőzésveszély miatt – tanácsos fertőtlenítőszerrel kezelni, a lódarazsak, dongók csípéseit pedig borogatni.

 

Az érzékenyebbek készenlétben tarthatnak különféle, vény nélkül kapható antihisztamin tartalmú krémeket, kenőcsöket is, melyekkel a bőrreakciók, viszketéses tünetek csökkenthetők. Ha mindezeken túlmenő kezelésre van szükség, az már csak orvosi kezelés lehet.

 

Csípéseket, szúrásokat, harapásokat okozó rovarok

Szúnyogok (Culicidae)

Azon kívül, hogy vérszívó tevékenységük idegesítő viszketéssel jár, különösebb veszélyt nem jelentenek, ám sajnos a gyerekek egy része érzékeny a szúnyogcsípésre, így rajtuk a csípés nyomán megjelenő piros duzzanatok hosszú ideig nem múlnak el. Elvakarásuk pedig további, fertőzéses tüneteket okozhat.

 

A hazai szúnyogfajokon kívül az utóbbi években Magyarországon is megjelentek az ún. tigrisszúnyogok (Aedes albopictus). A tigrisszúnyogot hazánkban viszonylag könnyen el lehet különíteni a többi csípőszúnyogtól, ugyanis ez a faj nagyon kontrasztos színezetű: fekete alapon fehér vagy ezüst pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét, lábait. Más, ennyire kontrasztosan fekete-fehér állat nem él hazánkban. Ezek komoly fertőző betegségeket terjeszthetnek, melyek azonban – szerencsére – még nem jellemzők a mérsékelt égöv alatt.

 

Mindenképp említést érdemel még egy szúnyogalkatú rovar, az ún. púposszúnyog (Simuliidae), melynek csípései rendkívül heves bőrreakciót váltanak ki. Az általuk valamilyen okból kedvelt egyéneket csoportosan támadják.

 

Megemlítendő az Anopheles szúnyog csípése is, amely a malária terjesztéséért felelős, de ez leginkább a trópusi országokban élőket veszélyezteti. Ha ez a szúnyog maláriás embert csíp meg, a következő csípéssel továbbadja a fertőzést egy egészséges embernek. Kezelésénél mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a beteg hol fertőződhetett meg, így ha trópusi országban járt és hazatérve lázas betegséggel fordul orvoshoz, mindenképpen informálja erről az orvost!

 

Kullancs (Ixodidae)

Ez a veszélyes rovar egész évben aktív. Alulról, a fűszálakról, aljnövényzetről éppúgy megtalálhatja az embert, mint a fák-bokrok leveleiről aláhullva. Nem csak erdőn, mezőn, természetjárás közben találkozhatunk velük, hanem már városok zöldövezeteiben is előfordulnak.

 

Ha valaki kullancsot talál a bőrébe akaszkodva, azt minél előbb el kell távolítani. Az eltávolításhoz a gyógyszertárakban kapható kullancscsipesz a legalkalmasabb. Fontos, hogy a bőrbe akaszkodott állatot ne nyomja össze, ne csavargassa, mert ezzel kórokozókat préselhet az állatból a testébe. A kullancsot krémmel vagy olajjal bekenni tilos! Ha kiszedés közben a fejrész beszakad, az nem jelent gondot, mivel idővel magától kilökődik.

 

A kullancs testnedvéből a bőrbe áramló kórokozók 48-72 óra alatt már elszaporodnak a vérben. A kullancscsípés nyomát napokig figyelni kell, kialakul-e a jellegzetes kokárdaszerű bőrelszíneződés, mely a Lyme-kór tipikus tünete. Ilyen esetben orvosi ellátásra van szükség. Az időben felismert Lyme-kór antibiotikus kezeléssel jól gyógyítható.

 

A Lyme-kór mellett, a kullancs által leggyakrabban terjesztett betegségek közé tartozik a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancsencephalitis) is. A fertőzést a hazánkban is elérhető védőoltással előzhetjük meg, melyet javasolt télen, fertőzésveszély-mentes időszakban, legkésbb tavasszal beadatni.

 

Darazsak, méhek (Apocrita)

A darazsak, méhek csípése éles fájdalommal, majd vöröslő duzzanattal jár. Ez azonban néhány órán belül elmúlik. A méhek csak végszükség esetén szúrnak, hisz fullánkjuk kiszakadása a pusztulásukat okozza. A darazsak azonban támadékonyabb rovarok, egy-egy közülük akár többször is képes megszúrni áldozatát. A lódarazsak és dongók csípése hasonló a darazsakéhoz, azzal a különbséggel, hogy a fájdalom még intenzívebb.

 

Előfordulhat, hogy valaki allergiás a darázs- illetve méhcsípésre. Ebben az esetben - megfelelő kivizsgálást követően - hozzájuthat egy életmentő, öninjekciózó, adrenalin tartalmú készülékhez, melyet csípés esetén használva időt nyer, ameddig a sürgősségi ellátás megérkezik.

 

Banális, ám nem túl ritka baleset – például kerti partik során –, hogy a pohárba repülő rovart valaki óvatlanul „megissza”. Ilyenkor a darázs vagy a méh csípése közvetlenül a szájüregben vagy a nyelőcsőben okozhat duzzanatot, ami életveszélyes állapotot idézhet elő. Ez mielőbbi sürgősségi ellátást indokol, akár mentő riasztásával is. Ez a veszélyes állapot megelőzhető, ha odafigyeléssel iszik a szabadban a poharából.

 

Bolha (Siphonaptera)

Bolhacsípés esetén gyakori a csípések csoportos megjelenése. Elsősorban a ruházat szorosan illeszkedő részeinél tapasztalható, mint például a fehérnemű szélei, zokni gumija, nadrág dereka.

 

Bolhacsípés esetén 1-2 milliméter nagyságú, kemény tapintású csípések keletkeznek a bőrön, a csípés helyén pedig erős, viszkető érzést tapasztalunk. A tünetek pár nap alatt maguktól megszűnnek. Előfordulhat a csípések elvakarása, így másodlagos felülfertőződésük is.

 

Ágyi poloska (Cimex lectularius)

A 4-8 mm hosszú, vérszívó ágyi poloska csípése nem mindenkinél vált ki egyforma reakciót. Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor jelenlétük teljesen észrevétlen marad, de sokakon kiütésszerű foltokat okoznak (feldagadt csípés piros udvarral és sötétvörös középponttal).

 

A csípések gyakran egyvonalban vagy csoportosan jelennek meg. Ez eleinte könnyen összetéveszthető a szúnyogcsípéssel, azonban ha ezt a lehetőséget kizártuk, mindenképpen gyanakodjunk az ágyi poloska jelenlétére (legegyszerűbb módja, hogy az ágyi poloska ürülékét, a sötétpiros megemésztett vérfoltokat keressük az ágyneműn).

 

Az ágyneműben, ruhák közt megbúvó poloska szinte kizárólag emberi vérrel és éjszakánként táplálkozik. Szobahőmérsékleten sajnos akár két-három hónapig is kibírja táplálék nélkül. Behurcolhatjuk a lakásba akár egy antikváriumból vásárolt könyvvel is.

 

Pókok

Szerencsére igazán mérges pókfajok nem honosak idehaza. A szelídebb fajoktól pedig, mint például a kaszáspók, egyáltalán nem kell tartani. A keresztespók és a hozzá hasonló, már kinézetükben is ijesztőbb egyedek azonban okozhatnak gondot. A tünetek súlyosságát illetően a pókharapások nagyon sokfélék lehetnek.

 

Közös jellemzőjük azonban, hogy a változatos, viszkető elszíneződések, göbcsék csak lassan, napok alatt múlnak el. A pókharapásokat tanácsos valamilyen fertőtlenítőszerrel óvatosan kezelni – már amennyiben idejekorán észrevehetők.

 

Hangya

Noha a hazai hangyafajok viszonylag ártalmatlanok, csípésükkel mégis sok bosszúságot okozhatnak. Ügyeljen arra, hogy a szabadban ne telepedjen le vagy álljon meg hangyaboly közelében, ha pedig mégis bekövetkezik a csípés vagy csípések, akkor a viszkető-piros bőrfelületet kezelje gyógyszertárban kapható gyulladáscsökkentő kenőccsel.

 

Ha gennyes hólyag alakul ki a csípés helyén, azt semmi esetre se szúrja fel!

 

Bögöly

A bögöly nősténye vérszívó, tulajdonképpen nem is csíp, hanem harap, és ennek megfelelően akár komolyabb lefolyású bőrsérülést is okozhat. A nagytermetű rovart szerencsére van lehetőség elkerülni, de ha mégis bekövetkezik a marás (melynek következtében a rovar kórokozókkal teli gyomortartalma kerülhet a bőr alá), akkor számítson a helyén nagyra növő, akár gyulladt, fájdalmas duzzanatra.

 

A bögölycsípés tünetei viszketés- és gyulladáscsökkentő készítményekkel enyhíthetők.

 

Gyapjaslepke (Lymantria dispar) hernyója

Pontosabban, vedlő hernyójának szőre, melyet a szél százmétereken át is sodorhat. Az áprilistól augusztusig tartó időszakban előforduló hernyószőr-kontaktus csalánkiütés-szerű tüneteket idéz elő a bőrön.

 

Larva migrans

Az ijesztő, de ártalmatlan tüneteket produkáló féreg a földön fekvő (alvó) ember bőrére kerülve fokozatosan beássa magát a bőrfelszín alá és ott járatokat képez. Szerencsére rövid időn belül, következmények hátrahagyása nélkül elpusztul.

 

A rovarcsípések megelőzése

Ha elhagyja otthoni, szúnyoghálóval védett tartózkodási helyét, akkor leginkább a különféle illóolajokból álló rovarriasztókban bízhat. A jól záródó ruházat is hasznos lehet, ám nyári körülmények között ez nem mindig elviselhető.

 

Fontos és hasznos megelőzés a rovarok életterének elkerülése, bolygatás mellőzése.

 

Kapcsolódó tartalom:

Gyakorlati tanácsok kullancsok ellen

KULCSSZAVAK
rovarcsípés  |   szúnyogcsípés  |   darázscsípés  |   méhcsípés  |   allergia
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREINK

emmibm

 

sz2020 also infoblokk