A COVID-19 fertőzés kimutatására több módszer is rendelkezésre áll. Van, amelyhez laboratóriumi háttér szükséges, és van, amely akár otthon is könnyen és gyorsan elvégezhető.
A különféle vizsgálati módszerek használhatósága és az általuk szolgáltatott eredmények információtartalma eltérő, ezáltal az alkalmazhatóságuk is különbözik.
Teszt típusa | Mit mutat ki? | Mikor várható eredmény? |
Hogyan történik a mintavétel? |
PCR-teszt | A vírus örökítőanyagát, aktuális fertőzöttséget igazol. | 24–48 órán belül | torokból és orrgaratból |
COVID-19 antigéngyorsteszt |
A vírus felszínén lévő antigéneket, aktuális fertőzöttséget igazol. |
a mintavételt követő 15-20 perc múlva |
orrgaratból |
Szerológiai tesztek |
• Gyorsteszt ujjbegyszúrással: koronavírus ellen termelődött antitesteket a fertőzöttséget vagy oltást követően.
|
• gyorsteszt esetén a mintavételt követő 15-20 perc múlva • laboratóriumba küldött minta esetén 24–72 óra múlva |
vérből |
PCR-teszt
A PCR-teszt (PCR = Polymerase Chain Reaction, polimeráz láncreakció) alapja a vírus örökítőanyagának molekuláris biológiai módszerekkel történő felszaporítása. Ennek hatására a fertőzés korai szakaszában is képes kimutatni a vírus jelenlétét az orrgaraton. Jelenleg ez a legpontosabb koronavírus-kimutatási eljárás, amellyel rendelkezünk.
Korábban, a járványos időszak alatt számos ország PCR-teszt eredményéhez kötötte a beutazási feltételeket, jelenleg a legtöbb országban már nem alkalmaz utazási korlátozást, illetve karantént sem. A pontos beutazási feltételekről azonban mindig tájékozódjon a Konzuli Szolgálatnál.
A PCR-teszt elvégzése
A PCR-teszt egy direkt víruskimutatáson alapuló, laboratóriumi hátteret igénylő eljárás:
- a mintavétel az orrgaratból történik;
- eredménye a laborba érkezéstől számított 24-72 órán belül várható.
Eredménye abban az esetben pozitív, ha a vírus örökítőanyaga az orrgaratban megtalálható.
Fontos! A mintavételt megelőző 3-4 órában tilos ételt és italt fogyasztani, továbbá mellőzni kell a dohányzást, ellenkező esetben a teszt értékelhetetlen eredményt adhat.
A PCR-teszt előnyei:
- közvetlenül kimutatja a vírus jelenlétét;
- jelenleg a legmegbízhatóbb víruskimutatási eljárás.
A jelenleg aktuális járványügyi protokoll alapján a PCR-teszt pozitív eredménye jelentési kötelezettséggel bír a járványügyi hatóság felé.
A PCR-módszer hátrányai:
- költségesebb, mint a többi módszer;
- laboratóriumi hátteret igényel;
- kiértékelése és az eredmények megküldése időigényes, így tömeges tesztelésre korlátozottan alkalmas.
Az eredményeket e-mailben küldik meg, továbbá feltöltik az EESZT rendszerébe. Amennyiben nem áll módjában ilyen módon megnézni az eredményt, kérje háziorvosa segítségét!
Antigéngyorsteszt
Az antigéngyorsteszt eljárás a mintavétel helyén jelen lévő vírus antigénjét mutatja ki. Ez abban az esetben ad pozitív eredményt, ha a felső légutak nyálkahártyáján (nyáltesztek esetén a szájüreg nyálkahártyáján) a vírusantigén jelen van.
Az antigéngyorsteszt elvégzése
Az antigéngyorsteszt egy direkt víruskimutatáson alapuló gyorstesztelési eljárás:
- a mintavétel az orrgaratból történik;
- eredménye 15-20 percen belül kiértékelhető.
Fontos! A mintavételt megelőző 3-4 órában tilos ételt és italt fogyasztani, továbbá mellőzni kell a dohányzást. Ellenkező esetben a teszt álnegatív, illetve értékelhetetlen eredményt adhat.
Az antigéngyorsteszt előnyei:
- a vizsgálat gyors, a minta levétele után 15-20 perccel eredményt ad;
- a vizsgálat a vírus aktuális jelenlétét igazolja, emiatt megbízható jelzője az aktív fertőzésnek és fertőzőképességnek;
Figyelem! Ha a COVID-19 fertőzés gyanúja fennáll, de az antigéngyorsteszt eredménye negatív, a fertőzöttség megerősítése vagy kizárása PCR-teszt elvégzésével lehetséges.
Az antigénvizsgálat hátrányai:
- pontossága nem éri el a PCR-tesztét, a fertőzés korai szakaszában még negatív eredményt adhat;
- korábban lezajlott fertőzés kimutatására nem alkalmas;
- oltást követően kialakuló immunválasz monitorozására nem alkalmas.
Szerológiai vizsgálatok
A szerológiai vizsgálatok a vérben lévő ellenanyagokat (más néven: antitesteket) mutatják ki, amelyeket a szervezet a koronavírussal való találkozást követően kezd el termelni. Az ellenanyagok az immunrendszer fertőzésre adott válaszának következtében termelődnek, a fertőzéssel szembeni védekezés központi elemei, a betegség legyőzésében játszanak szerepet.
Az ellenanyagok termelése a szervezetben a fertőzés 7-14. napján kezdődik, így a szerológiai tesztek csak ezt követően képesek kimutatni a fertőzésre adott választ. A korai IgM típusú antitestek termelődése általában a fertőzéstől számított 7. napon kezdődik, jelenlétük fertőzésre vagy nemrég lezajlott fertőzésre utalhat. A késői IgG típusú antitestek a 10-14. napon kezdenek el termelődni, és hosszú ideig kimutathatóak maradnak: jelenlétük a fertőzést vagy oltást követő védettség kialakulására utalnak.
Ellenanyagok a vírus különböző fehérjéi (burokfehérje, nukleokapszid fehérje, tüskefehérje és egyéb fehérjék) ellen termelődnek. Az oltás hatékonyságának kimutatására – mRNS és vektorvakcinák esetében – csak a tüskefehérje (S-fehérje; spike = tüske) ellen termelődő antitest kimutatására fejlesztett teszt alkalmas.
Az oltási eredményesség ellenőrzése érdekében a vizsgálatot a második/harmadik oltás után kb. két héttel érdemes elvégezni, mivel az ellenanyagok szintje ilyenkor a legmagasabb. Ezután az ellenanyagok szintje folyamatoson csökken, ami egy természetes folyamat. A fertőzés után kb. 28 nappal az IgM ellenanyagok már nem mutathatóak ki a vérben. Az IgG viszont hónapokig, évekig kimutatható maradhat, bár kimutathatósága függ az egyén immunrendszerének sajátosságaitól is.
A felhalmozódott tapasztalatok alapján a védettség a fertőzés vagy oltás után 4-6 hónappal már jelentősen gyengülhet, ezért ajánlott emlékeztető oltás felvétele.
Az antitestvizsgálat tehát:
- a betegség lezajlását mutatja ki (akár a tünetmentes fertőzést is);
- a fertőzés korai szakaszában (lappangási idő) negatív eredményt ad;
- megmutathatja, hogy korábban találkozott-e a vírussal, vagy hogy az oltásra megkezdődött-e a szervezet válaszreakciója.
Figyelem! Akut fertőzés kimutatására a szerológiai tesztek önmagukban nem alkalmasak, de segítséget nyújtanak a betegség lefolyásának diagnosztikájában, illetve az oltás hatására kialakuló immunválasz követésében. Az aktív fertőzés kimutatásához a PCR vizsgálat alkalmas.
A szerológiai vizsgálat elvégzése
A szerológiai vizsgálatból létezik laboratóriumi és gyorsteszt is. A laboratóriumi vizsgálathoz teljes vér levétele és laboratóriumba küldése szükséges.
Gyorsteszt
A gyorsteszt a terhességi teszthez hasonlít. Megmutatja, hogy jelen van-e a szervezetben az IgM, illetve az IgG antitest, azonban ezek mennyiségéről nem ad információt.
Gyorsteszt esetén a vizsgálati eljárás menete:
- ujjbegyből vércseppvétel,
- eredménye 10-15 percen belül kiértékelhető.
Laboratóriumi teszt
A laboratóriumi vizsgálathoz teljes vér levétele és laboratóriumba küldése szükséges. A teszt típusától függően a nukleokapszid vagy a tüskefehérje ellen termelt IgM és IgG ellenanyagok mennyiségéről ad információt. Az eredményt általában BAU/ml mértékegységben adják meg. Ez a WHO által kidolgozott standard, mely megmutatja, hogy 1ml szérum mintában mennyi kötődő antitest található.
A teszt eredménye mindig tartalmaz egy mérési intervallumot is, ami megmutatja, hogy mi az a legkisebb és legnagyobb antitest mennyiség, amit a teszt pontosan ki tud mutatni. Jelenleg nem ismert az az ellenanyag küszöbérték, amely esetén kimondható, hogy biztosan védettek vagyunk.
A szerológiai vizsgálat előnyei:
- gyorsteszt esetén azonnali eredményt ad;
- a laboratóriumi vizsgálat nagy pontosságú és érzékenységű (típusától függően 96-100%);
- a gyorsteszt nem igényel speciális laboratóriumi körülményeket, bárhol könnyen elvégezhető;
- a PCR-teszthez képest jelentősen olcsóbb;
- nagy létszámú tömeg is könnyen és gyorsan letesztelhető a segítségével;
- alkalmas a koronavírus-oltás hatására kialakuló immunválasz igazolására.
Az egészségügyi szolgáltatók által végzett szerológia eredménye rögzítésre kerül az EESZT felületén.
A szerológiai vizsgálat hátrányai:
- az akut fertőzést és a vírus aktuális jelenlétét a szervezetben nem mutatja ki;
- a gyorstesztek kevésbé érzékenyek és pontosak, mint a laboratóriumban végzett szerológiai vizsgálatok.
A különböző tesztek kiértékelésének módjáról és az azok megérkezésének, megismerésének lehetőségeiről részletesebben külön cikkben tájékozódhat.