A fogtömés a lyukas fogak megmentéséért végzett fogászati kezeléstípus: amennyiben a fog szuvas, elszíneződött, esetleg letört, a fogtömés segítségével visszaállítható az eredeti állapot. A fogtömés többféle anyagból készülhet, manapság elsősorban a fogszínű, kompozit tömőanyagok örvendenek nagy népszerűségnek, ezek ugyanis esztétikusak, láthatatlanul helyreállítható velük a fog, és hosszú ideig megoldást jelenthetnek – megfelelő fogápolás mellett.
Fogtöméstípusok
Esztétikus, „fehér” tömések
Az esztétikus, fog színével megegyező színű tömések kompozitból készülnek. Ezt a pasztaszerű vagy folyékony anyagot a fogorvos juttatja be a fogba, majd formázza meg úgy, hogy a tömés utánozza a fog eredeti formáját és funkcióját. Formázás után a fogorvos megvilágítja az anyagot, amely fény hatására szilárdul meg teljesen.
Az esztétikus fogtömések nagyon jó megoldást jelenthetnek azokban a fogakban, amik jól látszanak mosolygáskor, illetve akkor, ha a lyuk vagy a hiány a fogban nem túl nagy. A nagy mechanikai terhelést ugyanis nem bírják annyira, mint a fémből vagy porcelánból készült pótlások, így ha nagyobb darab hiányzik a fogból, valószínűleg más megoldást fog javasolni a fogorvos.
Amalgámtömés
Az amalgám egy ezüstöt, rezet, ónt, higanyt és cinket tartalmazó, szürke színű fémötvözet, a belőle készülő fogtömések így rendkívül ellenállók, azonban nem esztétikusak, elütnek a fog eredeti színétől. Manapság már több lehetőség is van fogszínű tömések készítésére – emiatt és környezetvédelmi okokból, a WHO ajánlása alapján, amalgámtömést a legtöbb rendelőben már nem készítenek.
Amennyiben régebben készült, de panaszmentes, jól funkcionáló amalgámtömés van a szájban, azt nem szükséges cserélni. Ezek a tömések hosszú ideig jól szolgálhatnak, s a hátsó fogakban esztétikai gondot sem okoznak. Cseréjük akkor javasolt, ha panaszos a fog (például fáj, édesre vagy ráharapásra érzékeny), vagy ha a fogorvos a vizsgálat vagy a röntgen készítése során felfedezi, hogy a tömés alatt szuvasodás alakult ki.
Egyéb töméstípusok
- Üvegionomer cement: fehér színű anyag, azonban nem utánozza olyan szépen az eredeti fogszínt, és nem is olyan ellenálló. Üvegionomer cementet jellemzően ideiglenes tömés készítésekor vagy gyerekek tejfogainak kezelésekor alkalmaz a fogorvos.
- Arany: jó minőségű, kifejezetten hosszan tartó, de drága megoldás.
Ideiglenes tömés
Ha valamilyen okból a fogorvos nem tudja befejezni a kezelést, ideiglenes töméssel látja el a fogat. Ezek a töméstípusok rövid távon megvédik a fogat, azonban mielőbb ki kell cserélni őket végleges tömésre.
A fogtömés menete
A fogtömés elkészítése előtt a fogorvos gyakran kér röntgent, hogy előre láthassa a fogszuvasodás vagy a törés mélységét.
A kezelés érzéstelenítésben történik. A fogorvos eltávolítja a szuvas, fertőzött részt a fogból, majd az üreget a fent említett anyagok valamelyikével tölti fel. Mielőtt az anyag megkeményedne a fogban, a fogorvos megformázza, úgy, hogy az eredeti fogfelülethez hasonlót kapjon.
A kezelés után
Hacsak a fogorvos máshogy nem rendelkezik, a tömött fogat lehet használni, rágni vele. Addig azonban nem érdemes enni, amíg az érzéstelenítő hatása el nem múlik, ugyanis könnyen megharaphatjuk az érzéketlen nyelvünket vagy az arcunk belső felét.
A kezelést követően nagyon fontos a tömés megfelelő ápolása, gyakori ugyanis, hogy a fogmosás elhanyagolása ún. másodlagos szuvasodáshoz vezet, vagyis a fogtömés mellett és alatt elfertőződik a fog. Ez a helyzet általában bonyolultabb és költségesebb kezeléssel oldható csak meg, például fogbetéttel, koronával vagy gyökérkezeléssel.
Milyen esetben kell fogorvoshoz fordulni tömés után?
Teljesen normális, ha a kész tömés egy kicsit furcsának tűnik, és pár napig szokni kell a felületét. Tömés utáni fogérzékenység is előfordulhat.
A következő esetekben azonban mindenképpen fogorvoshoz kell fordulni korrekcióra:
- a tömés magas, „emel”, a tömött fog előbb ér össze a szemben lévő fogakkal, mint a fogsor többi része;
- a tömés valamely része bántja, vágja a nyelvet vagy az orcai nyálkahártyát;
- erősödő fájdalmat érez, a fájdalom különösen éjszaka erős;
- édesre, melegre vagy hidegre érzékeny a fog hosszabb távon;
- ráharapásra fáj a fog;
- megduzzad, kipirosodik a fog mellett az ínyszél;
- a fog közelében duzzanat vagy pattanásszerű elváltozás képződik;
- fogselymezéskor a tömött fog mellett elakad a fogselyem;
- a fogtömésből letörik egy darab;
- kiesik a tömés.
Fogbetét
A fogbetét (inlay) egy speciális, fogtömésre hasonlító kezeléstípus; ezt fogtechnikus készíti el, és a fogorvos ragasztja bele a fogba. Olyan esetekben szokták ajánlani, amikor a fogból nagyobb rész hiányzik, vagy a fogat gyökérkezelték – ez a típusú kezelés ugyanis nagyobb stabilitást ad a fognak, és tartósabb, mint a „sima” fogtömés.
Fogkorona
Amennyiben olyan nagy az anyaghiány a fogban, hogy sem töméssel, sem betéttel sem megoldható a helyzet, akkor a fogorvos korona elkészítését ajánlhatja. Ez a fog teljes felszínét borító, sapkaszerű pótlás, készülhet porcelánból, kompozitból vagy cirkonból.
Gyökérkezelés
Gyökérkezelésre akkor kerül sor, amikor a fognak nemcsak a külső, kemény része károsodik, hanem a szuvasodás vagy törés eléri a belső, érzékeny részt, a fogpulpát. Gyökérkezeléskor az ereket, idegeket tartalmazó puha pulpát távolítják el, helyére pedig fertőtlenítés után tömőanyagot tesznek.
A fogtömés finanszírozása
A fogtömés állami fogászati ellátás keretében társadalombiztosítási támogatással térítésmentesen igénybe vehető kezeléstípus.