A Lyssa-vírusok a veszettség nevezetű betegséget okozzák, ami az emlősök központi idegrendszerét támadja meg. Védőoltás nélkül a fertőzés halálos kimenetelű.
A Lyssa-vírusok jellemzően harapással terjednek a fertőzött állat nyálán keresztül, de egyéb módokon is bekerülhet a vírus a gazdaszervezetbe, pl. vadászok esetében a fertőzött állat nyúzása közben, vagy barlangászok esetében fertőzött denevérektől aeroszol belélegzésével.
Ennek a vírusfajnak két nagy csoportja ismert, az eurázsiai és az amerikai. Az eurázsiai típus elsősorban kutyákat, mongúzokat, kisragadozókat fertőz meg, míg az amerikai típus gazdaszervezete a mosómedve és a denevérek. Afrikában és Eurázsiában, a kutyákban endemikus (járványos) megjelenésű, azonban Ausztrália, valamint az Antarktisz területe teljesen Lyssa-vírus mentes. Ausztráliában az ABLV (ausztrál denevér-lyssavírus) nevű vírus okozott eddig extrém ritkán megbetegedéseket.
A veszettség egy állatról emberre terjedő fertőző betegség (zoonozis), mely még ma is gyakran okoz halált elsősorban Ázsiában és Afrikában; évi kb. 50 000 haláleset történik a Lyssa-vírusok miatt.
Európában a veszettséget általában a klasszikus vírus okozza, rövidítve: RABV. Európában még az 1-es és 2-es denevérvírus előfordul denevérekben, de ez emberben nagyon ritkán okoz betegséget. Az urbánus vagy „városi” veszettség terjesztői jellemzően a kóbor állatok, míg a szilvatikus vagy „erdei” veszettséget a kisragadozók és a rókák terjesztik. A veszett vadon élő állat általában szelídnek mutatkozik, ami a vírusfertőzés okozta tudatzavar miatt van.
Magyarországon elsősorban macska, kutya, róka terjesztheti a veszettséget, azonban ismeretes szarvasmarhától és vadmadaraktól kapott veszettség is. Hazánkban a veszettség elleni megelőző oltás kötelező kutyák esetében, és a rókákat szintén immunizálják erdőkben kihelyezett, élelembe elkevert oltóanyaggal.
Házi macskák esetében az oltás nem kötelező, de ajánlott. Az Európai Unióban érvényes kisállatútlevélnek viszont érvényességi feltétele a veszettség elleni védőoltás megléte a macskák esetében is.
Lyssa-vírusok szaporodása
A veszettséget okozó vírus a szervezetbe kerülve az expozíciós terület (az állatharapást környező szövetek) után a periférián lévő idegekhez, majd ezek mentén vándorolva a központi idegrendszerbe jut, és a gerincvelőben, illetve az agyban szaporodik.
Később a vírus az egész szervezetben szétterjed, a nyálmirigyekben feldúsul, így ebben a fázisban a nyálban nagy koncentrációban megtalálható.
A Lyssa-vírus több fajta emlősben képes szaporodni, de továbbadni a fertőzést kutyák, macskák, kisragadozók, denevérek, rókák képesek, az ember nem.
Fertőzöttség esetén a vírus kimutatható:
- nyálban,
- tejben,
- szaruhártyán,
- vérben,
- vizeletben,
- bőrben.
Mikor forduljon orvoshoz?
Az állatharapások szakszerű kezelése érdekében keresse fel a területileg illetékes sebészetet vagy baleseti sebészeti ügyeletet!
Ha veszettségre gyanús állat harapta vagy karmolta meg, azonnal forduljon orvoshoz! Kezeletlen esetben a veszettség halálos!
Veszettség elleni oltás
A veszettség ellen védőoltás adható az expozíció (pl. harapás, karmolás, benyáladzás) előtt és után, azaz preexpozíciós profilaxisként vagy postexpozíciós profilaxisként. Amennyiben folyamatosan fennálló veszélyeztetettség áll fenn (pl. barlangász, ebrendészeti dolgozó, vadász vagy fertőzött területen hosszabb ideig – legalább 3 hónap – tartózkodó), javasolt a veszettség elleni védőoltás felvétele megelőzés céljából.
Amennyiben a fertőzésnek alapos gyanúja áll fenn, oltási sorozatot kell adni, azért hogy a betegség ne alakuljon ki. Az oltási sort időben el kell kezdeni (lehetőleg már az expozíció napján). Egészséges immunrendszer mellett négy oltásból álló sorozatot kap a beteg, más esetben hat oltásból áll az oltási sor. A védőoltás elölt vírust tartalmaz.
Az állat harapása, karmolása vagy benyáladzása esetén tetanusz fertőzés is bekövetkezhet, ezért ilyen jellegű sérülés esetén tetanusz elleni védőoltást is kap a beteg. Rendkívül fontos az alapos sebtisztítás, sebfertőtlenítés és a nyitott sebkezelés.
Lásd még:
Védőoltásokkal megelőzhető betegségek
